Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-81
Az országgyűlés képviselőházának 81. ülése 1936 január 29-én, szerdán. 143 »Dr. Klein Antal országgyűlési képviselő úrnak 1935. évi december hó 11-én az országgyűlés képviselőházában elmondott interpellációjára válaszolva, mindenekelőtt utalok arra, hogy a gazdatartozások rendezését elősegítő egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a t. képviselő úr már szóvátette az Országos Központi Hitelszövetkezet középlejáratú, dollárra szóló kötvényei kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönök péngőletételi kötelezettségének mérvét, vagyis ugyanazt a kérdést, amelyet interpellációjában előadott. Az idézett törvényjavaslat tárgyalása során a t. Képviselőház 1935. évi november hó 5-én tartott ülésében dr. Klein Antal képviselő úr felszólalására válaszolva, kijelentettem, hogy tekintettel arra, hogy a szóbanforgó különleges kölcsönök kamat- és járulékszolgáltatása tekintetében különböző (bíróságok különböző döntéseket hoztak és ez a kérdés vitássá vált, megvizsgálom a kérdést abból a szempontból, hogy van-e lehetőség és 'Szükség ezen a téren jogszabályalkotásra és ha van, akkor megfelelően intézkedni fogok ; Alapos és részletes vizsgálat alá véve a kérdést, megállapítottam, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet által aranydollárértékben folyósított kötvénykölcsönök különleges jogi természete szükségessé teszi, hogy eme kötvénykibocsátás alapjául szolgáló kölcsönök tekintetében a pengőletételi kötelesség métrve külön jogszabályiban állapíttassék meg, mert a 450/1933. P. M. számú •_ rendelet szószerinti szövege nem alkalmazható erre a különleges kölcsöntípusra és mert a teljes jóhiszeműséggel eljáró hitelező intézet és egyes 'gazdaadósok között felmerült jogvitát a bírói gyakorlat nem döntötte el egyöntetűen. Eme megfontolások alapján a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéssel kapcsolatban a letételi kötelesség mérvének megállapításáról szóló, a Hivatalos Közlönyben 1935. évi december hó 21-én közzétett 3.100/935. P. M. számú rendelet 2. §-ában szabályoztatott az, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet által kibocsátott kötvények alapjául szolgáló, arany dollár értékre szóló olyan kölcsön esetében, amelynél a kölcsönről kiállított kötelezvény feltételei^ szerint a kikötött kamat mértékének megállapításánál figyelembe vették azt, hogy a kibocsátó-intézet a kötvényeket magasabb áron számolta el az # adós javára, mint amilyen áron értékesítette, 'az adós a kikötött kamatra a fennálló tőketartozás évi 6%-át köteles az Országos Központi Hitelszövetkezetnél pengőben letenni. Ezenfelül kezelési költség, jutalék és más efféle járulék ellenértéke fejében az adós semmit sem köteles letenni, kivéve, ha n kölese ^t az Országos Központi Hitelszövetkezet tagszövetkezete folyósította, amely esetben a kezelési költségre az adósnak a fennálló tőketartozás évi 0.25 százalékának megfelelő pengőösszeget is le kell tennie. Ezúttal is hangsúlyozni kívánom, hogy csupán azért volt szükség újabb szabályozásra, mert a rendelet értelmezése körül vita keletkezett, amely vita tekintetében felmerült ellentétes álláspontokat az érdekeltek mindkét oldalról teljes jóhiszeműséggel erőteljesen képviselték. E vita eldöntésénél arra törekedtem, hogy az adósok által fizetendő szolgáltatások mérve — tekintettel a gazdaadósságok terén időközben életbeléptetett kedvezményekre — alacsonyabban állapíttassék meg és a képviselő úr által KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ V. felvetett kérdést a fentemlített 3100/1935. P. M-i számú rendelet úgy a múltra, mint a jövőre nézve ilyen értelemben szabályozta. Kérem a t. Képviselőházat,, hogy a fentiekben megadott válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1936 január 25. Dr. Fabinyi Tihamér s. k. m. kir. pénzügyminiszter«. Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Klein Antal: T. Képviselőház! Köszönettel veszem a pénzügyminiszter úr válaszát, mert ez a válasz hangban és tartalomban lényegesen elüt attól a hangtól, amelyet az érdekelt Országos Központi Hitelszövetkezet vezetősége ebben az ügyben a napilapokban többízben használt. Az a hang ugyanis az én kritikámat sértőnek, meggondolatlannak s igazságtalannak bélyegezte s engem többízben felelősségre vont. Amidőn azonban én azokat az állításaimat, amelyeket itt a házíbain tettem ebben 1 az lüigyben, nyíltan is megismétlem és rámutattam arra, hogy ezek az állítások sokkal illetékesebb helyről, a miniszter úrtól származnak, akkor ez a felelősségrevonó hang egyszerre elhalkult, elnémult. Miről van szó, t. Házi Kifogásoltam azt, hogy az Okh. központja védett gazdaadósaitól immár harmadéve dollárkölcsöneik után 6*75%ot, tagintézetei pedig 7% kamatot számítanak. Az Okh-nak ezt az eljárását jogtalannak minősítettem és engem a mai napig nem tudtak megcáfolni. Ezért végtelenül köszönöm a miniszter urnák ezt a válaszát, mert a miniszter úr sem ismeri el és nem mondja, hogy ez jogos volt, (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: De igen, azt mondom!) mert a miniszter úr nem mutat rá arra, hogy mely törvény, vagy rendelet alapján szedhet az Okh. általában 7%-ot, a miniszter úr azonban teljes lojalitással elismeri a jóhiszeműséget jobbról és balról. Továbbmenöleg lényeges eredmény, amelyet lehet, hogy talán az én csekélységemnek »erősen sértő és provakatív fellépése« — amiként azt az Okh. igazgatósága jellemezte — hozott meg, hogy az igen tisztelt miniszter úr az én interpellációm után december 21-én a 33-as bizottság elé hozott egy rendeletet, amely a Budapesti Közlöny december 21-iki számában jelent meg, a 3100—1935. számú rendeletet, amellyel felhatalmazza az Okh.-t, hogy a jövőben 6%-ot szedhet. Továbbmenve, most adott válaszának utolsó részében azt mondja, hogy »a képviselő úr által felvetett kérdést a fentemlített 3100—1935. P. M. számú rendelet« — és ezt hangsúlyozom — »úgy a múltra, mint a jövőre nézve ilyen értelemben szabályozta«. Ebből egyedül és kizárólag azt vehetem ki, hogy — mint ahogyan tudjuk is, hogy úgy van — az Okh. a 2—3 évre visszamenőleg — mondjuk, megengedem — jóhiszeműen szedett 7%-os kamatot tartozik a kisembereknek visszafizetni, (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) vagy javára fogja könyvelni. Remélem, jól értelmezem, miniszter ur. Tehát, ha interpellációmmal esak ezt az egy eredményt értem is el, hogy az Ukh. a kisemberek százaitól 7%-kal beszedett Kamatot tartozik visszafizetni, elértem azt a celt, amelynek szolgálatában küzdeni sem nem serto, sem nem provokáló, sem'nem igazságtalan, (Elénk helyeslés és taps a baloldalon. — Dinnyés Lajos: És mi lesz azokkal, akiket elárvereztek!) \ Legyen szabad még felhívnom a miniszter ur szíves figyelmét arra, hogy a 3100. számú rendelet, amellyel az Okh, dollárkölcsöneinek 20