Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-81
144 Az országgyűlés képviselőházának kamatszolgálatát méltóztatik szabályozni, még mindig nem viseli magán az egyenlő elbánás elvét, amennyiben megengedi az Okh.-nek, — az egyedüli intézet Magyarországon, amelynek ezt megengedi — fhogy középlejáratú dollárkölcsönei után közjpontja 6%-ot szedjen, vidéki intézetei pedig 6'25%-ot szedjenek. Tudom, hogy Magyarországon az Okh.-nak hitbizományszerű privilégiuma van, neki mindig különleges jogok adatnak. Miniszter úr! Állítom, — és méltóztassék megkérdezni, hogy igaz-e: itt vannak különböző intézetek képviselői — hogy más intézetek, pl. a Kisbirtokosok Földhitelintézete, vagy a Magyar-Olasz Bank, stb., amelyek szintén bocsátottak ki hosszúlejáratú dollárkölcsönöket, — és pl. a Kisbirtokosok intézete a névérték 88%-án értékesítette és ^teljes 100%-ot adott adósainak — nem követelték a tőkét most vissza, hiszen a 6900-as ésl4.000-es sz. rendelet minden tőkevisszafizetést felfüggesztett. Miért adatik meg tehát a mód arra hogy az Okh. most is ezen a címen — legalább a 31.000 számú rendelet ezzel indokolja meg — a 92%-on értékesített, de 98%-kai, tehát 6% differencia val > kifizetett kötvények után ilyen ; módon t fogja beszedni a különbözetet. S miért méltóztatik éppen a vidéki kisembereket sújtani ezzel a 0'25%-os kamatkülönbözettel akkor, amikor azok nem jöhetnek a központba kölcsönt felvenni. Ismét felhozok számokat és intézeteket. Példának okáért a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak is vannak zálogleveles kölcsönei, amelyeket elhelyezett pl. a Bajai Takarékpénztár. Száz ilyen intézetet ismerek a vidéken. A Bajai Takarékpénztárnak azonban még sincs joga ezért jutalék vagy kezelési költség címén 0'25%-ot beszedni. Azok az adósok tehát, akik az Okh.-tól vették fel a kölcsönt, különösen, ha kis vidéki intézetektől vették fel a kölcsönt, félszázalékkal magasabb kamatot fognak fizetni, mint azok, akik bármely más magyarországi intézettől vettek fel kölcsönt. (Dinnyés Lajos: Mit szól ehhez Schandl?) Az eredeti kötelezvények 4. §-ából pontosan kiolvasható, hogy az Okh. az árfolyam-differenciát 1927-től 1932-ig már beszedte. Nem tudom, mi lesz a vége, — hiszen 1936. év végével ezeket a zálogleveleket ki kellene sorsolni, ha a sorsolást fel nem függesztik — de ezen az alapon talán többet is szedett be már az ; Okh. az árfolyam-differenciánál és ha tovább megy ezen az úton, illegitim haszon, illegitim nyerészkedés jut neki osztályrészül, (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter tagadóan int.) Nem tudom miiért méltóztatik ezt tagadásba venni, mélyen t. miniszter úr? Tény az, hogy az Okh. a 92—98-as árfolyam közötti 6%-os különbséget öt év alatt már beszedte. Miért tetszik r tehát megengedni, avagy lehetővé tenni számára, hogy még továbbra is szedje ezt a, szerintem illegitim hasznot, mikor végeredményben •megkapta ezt uiár az adósaitól 1 ? Hiszen akkor ugyanezzel a joggal követelheti a MagyarOlasz Bank, a Kisbirtokosok r Földhitelintézete, vagy bármely más pénzintézet, hogy részükre is tessék az árfolyam-differenciát biztosítani. En tehát a magam részéről elismerem, hogy a miniszter úr* teljes nobilitással járt el ebben a kérdésben és intézkedését köszönettel ^ tudomásul veszem, ugyanakkor azonban megállapítom, hogy a miniszter úr ezt a rendelkezést végeredményben mégis csak az én interpellációm nyomán hozta, amennyiben az én interpellációm nyomán adta ki 3100. sz. rendeletét, amely 81. ülése 1936 január 29-én, szerdán. nélkül az Okh. úgy ahogyan három évig szedte — mondjuk jóhiszeműen — a 7%-ot, még tovább is szedte volna, ha nem mutattunk volna rá eljárására (Zaj a jobboldalon.) és nem világítottuk volna meg ezt a kérdést a közvélemény előtt. T. Ház! Ami azokat az indokokat illeti, hogy különböző bíróságok különböző ítéleteket hoztak, etekintetben csak azt mondhatom, sajnos úgy tudom, hogy a kisemberek százai ezeket mind megfizették s csak néhányan voltak, akik nem fizettek. Amikor tehát a miniszter úr teljesen nobilis gesztusát a magam részéről elismerem, a kisemberek érdekében arra kérem, hogy sürgősen kötelezze az Okh.-t arra — a/minek megfelelő felfogását különben válaszából és a rendeletből is látom — hogy az Okh. ezeket az összegeket, amelyeket a múltban ezen a címen szedett, sürgősen fizesse vissza a kisembereknek, (Dinnyés Lajos: Mi lesz azokkal, akiket elárvereztek?) mert, amint a miniszter úr maga is mondj múltra is vonatkozik a rendelet. Az én harcom és az én munkám tehát nem volt eredménytelen, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a jobboldalon. — Felkiáltások jobbfelől: Tizedszer mondja!) mert a írendelet, ha nem is száz százalékban, de 75 százalékban elfogadja azt az álláspontot,, amelyet képviseltem, amelyért harcoltam és síkraszálltam és amelyért azt hiszem nekem is, de talán elsősorban a miniszter úrnak — de semmi esetre .sem az Okh. igazgatóságának — hálásak lesznek a kisgazdák százai. TTjból kérem tehát a • miniszter urat, méltóztassék ezt a kérdést megvizsgálni és odahatni, hogy azt a félszázalékot is rövidesen visszafizesse az Okh. A választ egyébként tudomásul veszem. (Élénk helyeslés. — Dinynyés Lajos: Halljuk Schandlt!) Elnök: Következik a határozathozatal. Méltóztatik a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. • • Következik Homonnay Tivadar képviselő úr^ interpellációba a m. kir. összkormányhoz. Méltóztassék a jegyző úrnak felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvasna): »Hajlandó-e a m. kir. kormány a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó 1934. évi I. törvényt anyagi és erkölcsi kedvezőtlen hatása miatt hatályon kívül helyezni, illetve ilyen irányú javaslatot a Ház elé terjeszteni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Homonnay Tivadar: T. Képviselőház! Kérem beszédidőmnek 10 perccel való meghosz•szabbítását. Elnök: Méltóztatnak a beszédidő meghoszszabbításához hozzájárulni? (Igen! Nem! — j Zaj.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a hosszabbításhoz hozzájárulnak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most kérem azokat a képviselő urakat, akik a hosszabbításhoz nem járulnak hozzá, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a meghosszabbításhoz nem járult hozzá. (Zaj a baloldalon.) Homonnay Tivadar: Mélyen t. Ház! En meghosszabbítást kértem a mélyen t. Háztól, amelyet a túlsó oldal nem adott meg. Nem adott meg annak ellenére, hogy még nem is méltóztatnak tudni, mit akarok mondani. (Felkiáltások jobb felől: Éppen azért!) Éppen ezért kell, hogy illojiálisnak mondjam iaa igen t; túloldal véleménynyilvánítását, (Zaj és ellen-