Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-76

4 Az országgyűlés képviselőházának 76. volt .hitbizományi birtokterület, Oroszországban 23%, Bomerániában 15%, Porosa Sziléziában, 11%, Brandenburgban 8%, azi egykori osztrák császárságban pedig magában 292 hitbizományi ibirtok voit. Ha már most azt nézzük, mi a helyzet ma, akkor azt látjuk, hogy egyes országokban a hitbizományok nagy részét már eltörölték, vagy, ha meg is vannak egy-két országban, nincsenek meg ilyen mamut-terjedelemben, mint amilyenben például Magyarországon megvannak. Mint méltóztatnak tudni, Magyarországon 1899-ig 93 hitbizomány alakult és maga a földművelésügyi kormányzat volt az, amely 1895 óta hitbizományok létesítését nem javasolta a koronának. Hogy ezt miért tette, arra későbben fogok rámutatni, csak jelzem, hogy két oka volt erre. Az egyke és a kivándorlás miatt nem javasolta a földmívelésügyi kormányzat a királynak azt, hogy újabb hitbizományok létesíttessenek. Ma Magyarországon az a helyzet, hogy a dunántúli dombosvidéken 602.221, az Alföldön 151.903, az északi dombosvidéken 69.200, tehát összesen 823.324 katasztrális hold hitbizományi terület van és a ténylegesen fennálló hitbizományok száma Magyarországon ma 61. NagyMagyarországon a hitbizományok az egész ország területének 4"7%-át tették ki, CsonkaMagyarországon 5'1%-ot tesznek ki a hitbizományi birtokok. Ennek pedig az az oka, hogy éppen a Dunántúlon, ahol ezek a hitbizományi birtokok még épségben vannak, volt a legtöbb kötött birtok és hitbizomány. A hitbizomány intézményének fennállása, 1687 óta — immár 250 esztendős a hitbizomány intézménye — már nemcsak atz 1800-as években, hanem már 1790-ben támadásoknak volt kitéve, még pedig nagyobbaknak, mint napjainkban; olyannyira, hogy az 1790:LXVII te. által kiküldött országos bizottság már 1790-ben a hitbizományi intézmény eltörlését indítványozta. De tolvábíb megyek, az 1827:

VIII. törvényeikkel kiküldött országos küldöttség is szintén a hitbizomány intézményének eltörlését javasolta azzal a megkötéssel, hogy 500 jobbágytelek legyen az a birtokmaximum, amelyet meghagyjanak; egy jobbágytelek 34—35 katasztrális holdnak felelvén meg, körülbelül 15—20.000 katasztrális hold az a birtokmaximum, amelyet 1827-ben ilyen célból meghagyni javasoltak. Amikor a nemzeti öntudat felébredésének korszakában, az 1848 előtti időben a küldöttség jelentését a vármegyék is tárgyalták, Deák Ferenc és Kölcsey Ferenc is feltűnést keltő beszédet mondott a hitbizományi javak eltörléséről, Kossuth Lajos pedig egyik fulmináns cikket a másik után írta a Pesti Hírlapban a hitbizományi intézmény eltörlése mellett. A törvény kodifikálására azonban, mint nagyon jól tudjuk, nem került sor. Ezt a kérdést elodázták, kitolták, egyik kormány a másik után programjába vette, de jött a világháború s annak befejezése után jött a szomorú trianoni állapot, és ma ott vagyunk, hogy ezt a kérdést meg kell oldanunk. De nem ezen a módon kell megoldanunk, ahogy itt a törvényjavaslat akarja. Említettem, hogy előttem szólott képviselőtársaim a nagybirtok és a főnemesség érdekében nagy védőbszédeket mondottak. Pinezich képviselőtársam azt mondotta beszédében, hogy a nemzet érdeke az, hogy minél több embernek legyen tisztességes megélhetése és minden ember aránylagos jóléthez jusson. ülése 1936 január 21-én, kedden. Ez aranyigazság, és — hogy költői módon fejezzem ki magamat — méltó ez a mondat arra, hogy márványba véssék. Én azonban nem vagyok ilyen optimista és nem látom azt, hogy ennek a javaslatnak az alapján miként fog akárcsak a legminimálisabb réteg is jóléthez jutni. A magyar paraszt, mint nagyon jól tudjuk, ragaszkodik a földhöz. A magyar paraszt azt tartja, hogy legyen az bár iegy katasztrális hold, de az övé legyen. Ez a magyar parasztnak a mentalitása. Nekünk most az elmúlt kormányok bűnös mulasztásait kellene, mint refOirmparlamentnek jóvátennünk, (Felkiáltások jobbfelől: Azt csináljuk! Âzt akarjuk!) és minden parasztnak annyi földet kell adnunk, hogy véglegesen gyökeret verjen abiban a földben* mert ha a magyar parasztnak csak egy hold földje és egy kis háza van, .semmiféle szélsőségnek nem adja magát «da. (Zaj a középen.) Nagyon örülök annak, ihoigy élet van a parlamentben és visszhangra találnak szavaim a kormánypártban is. Ez jó jel, s ennélfogva anég nagyobb örömmel köszöntöm az új esztendőt. (Derültség.) Most rá fogok térni a törvényjavaslatra. Nem látom' a lehetőségét annak, hogyan és miként fog a javaslat alapján a magyar paraszt földhöz jutni. En nem vagyok olyan szerencsés helyzetben, heigy tudjam, mii lesz a telepítési tÖrvényjaivaslatban. Mindenesetre nagyon jó néven venném, ha (Felkiáltások a középen: Telepítéssel!) t. képviselőtársaim tájékoztatnának bennünket e tekintetben. En csak arról beszélhetek, ami mint törvényjavaslat előttünk fekszik. Ugyanez a képviselőtársam a következőket is mondotta: a (hitbizományi családok legtöbbjénél egész sorozatát lehet találni olyan férfiaknak, akik Ibecsülettel •szerepeltek a magyar közélet terén_ és becsülettel képviselték és művelték a közjót, a közérdeket, istb., stíb. Hivatkozás történt elsősortban Széchenyiakadémia-alapítására, amely célra 30.000 pengőt ajánlott fel, továbbá a Georgikonra, Festetics grófnak alapítására, azonfelül arra, hogy az Esterházy-féle hitbizcimányok milyen közjótékonyságot fejtenek ki és milyen nagyszerű üzemeket tartanak fenn. Tényleg van valami igazság ezekben a dolgokban. Az az Esterházyféle hitbizomány azonban, amikor bizonyos üzemeket tart fenn, tulajdonképpen egy üzlet, ahol dolgoztatják az embereket, akik munkájuk után rendes fizetést kapnak, ez nem jótékonyság (Lázár Andor igazságügyminiszter: Nem is így mondották!) és nem lehet érdeméül felhozni a hitbizományi birtokosnak, •hogy ott embereket foglalkoztat, mert ezek azért, hogy rendes, becsületes bért kapnak, meg is dolgoznak. Amikor azt látom, hogy 'ennél a kérdésnél folyton a keszthelyi és nuagyaróivári gazdasági akadémiák felállítását hozzák fel, kénytelen vagyok rámutatni a következőkre. Nem én mondom, ihanem Szvetkovics Ferenc fóldmívelésügyi miniszteri tanácsos, ügyosztályvezető, »Magyarország Mezőgazdasági Szakoktatása« címmel 1930-ban kiadott munkájában mondja, hogy gróf Festetich György 1797-ben Georgikon névvel Keszthelyen megalapította a kontinens első rendszeres gazdasági iskoláját abból a célból, hogy.kiterjedt uradalmainak kezelését kellő szakképzettségű gazdatisztekre bízhassa. Tovább megyek, a magyaróvári akadémiának rendeltetése is az volt, hogy Albert herceg, Mária Terézia leányának férje magyarországi,