Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-80
122 Az országgyűlés képviselőházának zet más részének politikai felfogásával ellenkezett a felfogásuk, de hogy magyar érdeket és magyar célt szolgáltak, az a cselekedeteikből 'bebizonyítható. Bizonyítani akarom azt is, hogy nem áll meg részben az a vád sem, amelylyel itt többeket megvádoltak, (hogy mint idegenek jutottak magyar hitbizományhoz. Amint mondottam, a három legnagyobb hitbizomány kérdésével akarok itt előzetesen foglalkozni és azután kívánok foglalkozni a Malasits Géza képviselőtársain által felhozott Koburg-Koháryféle hitbizomány kérdésével. Betűrend szerint veszem őket, az első az Esterházy-féle. A tétel első része az volt, hogy vájjon ez idegen család-e, a másik része pedig az, hogy nemzeti szolgálatot teljesített-e. Az Esterházy-család a honalapításkor és a letelepüléskor itt szerepelt Salamon nemzetségtől származik. Az Esterházy-család a XVI. század közepe táján kezdi meg közéleti pályafutását. A család első őse Pozsony vármegye alispánja. Pozsony vármegye alispánjának a fia volt Miklós, aki tulajdonképpen az Esterházy-nemzetség nagyságának megalapítója. Kérem, méltóztassék megengedni, hogy ellentmondjak annak a véleménynek is, hogy az Esterházyak a dinasztiának teljesített szolgálatok címén szerezték a vagyonukat. Nem, mert Esterházy Miklós, aki később nádor lett, kétszer nősült és két felesége útján jutott ahhoz a nagy vagyonhoz, amely azután az egész Esterházynemzetség nagyságát megalapozta. Ennek az Esterházy Miklósnak, de az ő fiának is a cselekményét és magatartását egy nagy kataklizma izgatta, nevezetesen az a kataklizma, amelyet török hódoltságnak nevezünk. Minden politikai törekvése az volt ugyanis, hogy Magyarországot a török hódoltság karmaiból kiszabadítsa. Itt van a differencia, t. Képviselőház! Ugyanekkor volt a Bethlen Gábor kora. Esterházy Miklós nádor nyugatnak, illetőleg Ausztriának a támogatásával kívánta a magyar nemzet függetlenségét helyreállítani, Bethlen Gábor pedig részben török támogatassál. Amint már mondottam, Esterházy Miklós önzetlenül szolgálta hazáját. Feleségei rerven neki jutott Munkács vára. Munkács varat 1621-ben, amikor a Bethlen Gáborral kötött béke létrejött, azért, hogy a béke létrejöttét biztosítani tudja, önzetlenül átadta Bethlen Gábornak. Hűséges fia volt hazájának. Minden nemzeti ügyet és minden nemzeti érdeket a végsókig (védelmezett úgyannyira, hogy — amire még nem volt példa a magyar nemzet törtenetében — két ízben mondott le nádori méltóságairól csak azért, mert a magyarság érdekében szándékolt terveit nem tudta keresztülvinni. Fia, Esterházy Pál ugyancsak nádor volt s ugyancsak fővezére a magyar 'seregeknek. 1664-ben Zrínyi Miklós oldalán küzdött mindegyik török háborúban. Ezekben az időkben tórtént az, íhogy az Esterházy nemzetség a török hábotrúfclban kilenc tagját vesztette el. Kérdem., nemi magyar ez az Esterházy? Magyar! Magyar érdekeket szolgált ,s a magyar érdekek irányították cselekedeteit. De tovább megyek. A politikai állásfoglaláson kívül kulturális viszonylatban is nagyon értékes és a nemzet érdjeikéiben is értékes cselekedeteket végeztek. Egy későhibi Esterházy Miklós alapította a Képtárat, a rajz- és a metszetgyűjteményt. Esterházy Pál 25 évig volt* angol követ és 1848-ban az első magyar minisztérium külügyminisztere, ö volt az, aki az említett ér50. ülése 1936 január 28-án, kedden. tékes és hihetetlenül drága híres képgyűjteményt átadta az országnak ési a nemzetinek. Gazdasági vonatkozásban az Esterházy-féle hitbizományi vagyonok kezelése körül hullámzó volt a gyakorlat, mert az egyik herceg takarékos és munkás volt, á másik pedig kevésbbé. Kátérek a legutóbbi időkre. A legújabb időkben a mostani hitbizományi birtokos édesapjától kezdve ezeken a birtokokon olyan intenzív és magyar közgazdasági szempontból oyan értékes, niunka folyik, amely előtt mindenkinek meg kell hajolnia. (Malasits Géza: Ne az Esterházy akr ól, hanem a lézengő Bitterekről beszéljen!) Ez mind az Esterházy uradalmak felvirágoztatására vezetett. Ilyen munka volt a Fertő-tó lecs ápolása és a lecsapolt területek telkesítése. A mostani hitbizományi birtokos pedig talán Európa legelső gazdaságát létesítette Sopron megyében. Tehenészete, serfcóstenyászete, húsárugyára, mind olyan lényeges közgazdasági tényező, amely közgazdasági tényezők előtt csak úgy egyszerűen elmenni nem leihet.* Ez az egyik família. A másik: a, Festetics család. Itt elhangzott — nem tudom, kinek a részéről — a Festetics családdal szemben az a vád, hogy idegen. Tény az, hogy a Festetics család a XVII. század közép e r táján Horvátországból származott be az országba, azonban, igen t. uraim, Horvátország akkor Magyarország területe volt. Ezt a családot ezért idegennek mondani nem lehet. Ez a család a magyar nemzet érdekében, a magyar nemzet érdekéhez való érzésében oly sokat produkált', hogy idegenséggel megvádolni nem lehet. •' Itt van például Festetics György, aki tulajdonképpen katona volt. Festetics Györgv katonaktorában, 1790-ben beadvánnyalli járult a pozsonyi rendekhez és a pozsonyi országgyűléshez, kérte, hogy a magyar csapátokhoz magyar tiszteket osszanak be és kérte, hogy a magyar csapatok vezényszava magyar legyen. (Ügy van! jobbfelől.) Ez a Festetics György volt az aki 1797-ben a Georgikont alapította és nem áll az, hogy ő ezt a Georgikont saját gazdatisztjeinek a kiképzésére alapította. (Dinynyés Lajos: Benne van az alapító levélben!) Arra is! Kérdezem én most igen t. képviselőtársam, azért állított fel ott mérnöki szakosztályt, jogi szakosztályt, azért állított fel parasztkiképző szakosztályt, azért állított fel gazdaasszonya szakosztályt? Ezt mind a maga rendelkezésére akarta használni? (Dinnyés Lajos: Azért! Az alapító levélben benne van t. képviselőtársain!) Hogy ez nem áll, arravonatkozólag legyen szabad rámutatnom arra, hogy . . . (Dinnyés Lajos közbeszól.) Elnök: Dinnyés képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Pesthy Pál: . . . 1848-ig 1444 hallgatója és tanulója volt ennek az intézetnek, ennyit pedig még a; nagy Festetics-uradalom sem hír elhelyezni. A iharanadik nagy hitbizományi birtok a I Széchenyiinemzetség hitbizománya. Azt hiszem, t. Ház, ebben a vonatkozásban felmentenek minden továbbitól. Itt csak kettőre akarok rámutatni a Széchenyi-nemzetség tagjai közül. Széchenyi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeumot alapította, Széchenyi István pedig az volt a magyarságnak, akinek mivoltáról, magyar érzéséről, a magyar nemzet iránti cselekedeteiről valamennyien tudunk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Malasits Géza képviselőtársam felhozta itt