Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-80

Az országgyűlés képviselőházának 80. ülése 1936 január 28-án, kedden. 121 samnak arra a nyilatkozatára, amely aposztrofál engem, hogy én ezt* a javaslatot örökösödési javaslatnak tartom. (Farkas István: Itt tetszett közbeszólás formájában mondani!) Ne eiiéltóztassék bizonykodni, t. képviselőtársam. Nem kell bizonykodnia, mert most is az az álláspontom, hogy ez a javaslat elsősorban örökösödési javaslat. Örökösödési javaslat azéris mert azt szabályozza, hogy a hitbizományi kötöttség alól felszabadult birtokok miként haramiának a hitbizományos család törvény szerint részesedő tagjaira. De amikor ez a javaslat ekként rendelkezik, ugyanakkor földbirtokpolitikai célt is valóisít meg elsődlegesen és másodlagosan. Mert ne kiszakítva vegyük és tekintsük ezt a töirvényjavaslatot földbirtokpolitikai törvényjavaslatnak, hanem tekintsük ebben a törvényjaiviaslatban azt a szisztémát, amelyre a miniszterelnök úr szegedi beszédében utalt, nevezetesen, hogy a hitbizományi reform kiegészítője a telepítési javaslat. En tovább megyek: idetartozónak tartom még a tagosítást is. (Farkas István: A legközelebbi forradalom majd megoldja ezeket a kérdéseket. ~ Zaj.) Elnök: Figyelmeztetem) a képviselő urat, méltóztassék általában a közbeszólásoktól tartózkodni és nem tenni olyan iközbeszólásokat, amelyeknek itt helyük n'ijncs! (Schandl Károly: Nem lehet forradalommal fenyegetni! — Farkas István: Most rakják a köveket, a téglákat egymásra! — Zaj.) Pesthy Pál: Ismétlem,, amellett, hogy ez a javaslat elsősorban örökösödési javaslat, földbirtokpolitikai oélt is valósít meg, nevezetesen azzal, hogy birtokhoz juttatja a hitbizoimányos családoknak azokat a tagjait, akik a most fennálló hitbizományi törvények szerint a hitbizományból ki voltak zárva. Ez pedig nemi kis horderejű dolog. Amint igen t. képviselőtársam is rámutatott^ a miniszterelnök úr politikai célkitűzése egy erős kisgazda társadalomnak és egy megfelelő mértékű középtársadalimi rétegnek kiépítésével biztosan megalapozná ennek az országnak társadalmi életét. Valamennyien szomorúan tudjuk, hogy a magyar birtokos középotsztály az elmúlt időkben miként szűnt meg a magyar közélet tényezője lenni. Amikor tehát a kormány a hitbizományi reformjavaslattal gondoskodik arról, hogy a hitbizományos családok oldaLáigai is birtokhoz jussanak, akkor igenis, földbirtokreformot hajt végre abban az értelemben, hogy egy tehetős, erős középosztályt létesít. 230.000 hold az a földmennyiség, — már anynyiszor hangzott el itt ez a száim — amely ennek a javaslatnak értelmében a hitbizományi kötöttség alól felszabadul. Átnéztem a hitbizományi családok statisztikáját. A 3000 holdnál nagyobb birtokkal rendelkező hitbizományos családok száma 44. Ha minden egyes részesedési címen — ilyen három van a törvényjavaslatban megjelölve — csak egy-egy részesülőt veszek figyelembe, 132 azoknak a száma, akik ennek a javaslatnak értelmében birtokhoz jutnak és ha a 230.000 holdat e 132 között felosztom, úgy azonban, hogy levonom! azt a kontemplált mennyiséget, amely mennyiség valószínűleg telepítésre igénybe fog vétetni, akkor az derül 'kit hogy egy 132 számot kitevő s körülbelül 1000 és 1500 hold körüli új birtokostársadalom alakul ki. (Peyer Károly: Az elődjeik meghalnak!) Hogy az igen t. ellenoldalt is megnyug

1tassam, ez az 1000 és 1500 hold közötti birtokmennyiség már nem akkora, amelyből a külföldön nagyon költekezni lehetne, de igenis akkora mennyiség, hogy ennek tulajdonosa vezető egyénisége lehet a vidéki magyarságnak. A cél pedig az volt, hogy az erőssé tett vidéki kisgazda társadalom számára a középosztály erejének növelésével egy erős és egészséges vezetőréteget teremtsünk. Ha jól emlékszem, ennek a javaslatnak 19. és 21. §-a azt a gondolatot tartalmazza, hogy ezek a részesülők azt a birtokot meg is tartsák. Ezt abból következtetem, hogy elidegenítési és terhelési tilalmat állít fel ezekre a birtokokra, azonban nekünk számolnunk kell azzal, hogy ezeknél az oldalági részesülőknél alig lehet számítani olyan vagyoni tehetősségre, hogy ezt a birtokot forgótőkével el tudják látni és miután a kormánynak komoly célja az, hogy ezek a birtokok meg is maradjanak a részesülők kezében, szerintem a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy bizonyos hitelnyújtás útján az iá forgótőke a gazdaságok számára biztosíttassék. Akkor meg vagyok győződve arról, hogy ez az elsősoriban örökösödési tartalmú törvényjavaslat ezt a földbirtokpolitikai célt helyesen oldja meg. Ennek a törvényjavaslatnak másik célja, a közvetett politikai célja pedig kétirányú. Nevezetesen elsősorban is a felszabaduló ingatlanok nagyrésze telepítési célokra igénybe lesz vehető, másrészt pedig a részesülőknek jutó és már a hitbizományi kötöttség alól felszaba^ dúló birtokok az örökösödés folytán beálló eldarabolás következtében belekerülnek abba a fluktuációba, abba az irányiba, amely a birtokok elaprózódásába és így a kisemberek kezéhez való jutásához vezet. Ezt akartam Malasits igen t. képviselőtársamnak engem illető megjegyzéseire kijelenteni és elmondani, miután engem azzal aposztrofált, hogy én ezt örökösödési javaslatnak tartom. En ezt a javaslatot ily en ^értelemben tartom örökösödési javaslatnak és ezt az állításomat most is fenntartom. Mélyen t. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy beszédem további részében azzal a kérdéssel foglalkozzam, vájjon a hitbizo! mányok, illetve a hitbizományi jog intézmé! nye egy vonással töröltessenek-e a mi „társa| dalmi és birtokrendünkből, avagy. helyes-e az az átmeneti rendszer, amelyet ez a törvényjavaslat képvisel. Azok, akik a teljes megszűntetés mellett foglalnak állást, ezt elsősorban azzal indokolják, hogy a hitbizományi jog intézménye idegen intézmény, hogy a hitbizományokat nem a nemzet érdekében teljesített szolgálatokért adományozták, továbbá, hogy ezeket idegen származásúak kapták. . Az való, hogy a hitbizományi jogintézmény nem magyar jogintézmény, azonban 'méltóztassék megengedni nekem, hogy kétségbevonjam és tagadjam azt, hogy ezek a hitbizományok nem a magyar nemzet érdekében . teljesített munkákért adattak a legtöbb esetben. Rátérek részben azokra a hitbizományokra is, amelyeket Malasits igen t. képviselőtársam felemlített, fel akarom sorolni ennek az országnak három legnagyobb hitbizományát, vizsgálni akarom ennek a három hitbizománynak történetét és megállapítani ebből azt, hogy azok, akik e hitbizományokat alapították, a nemzetnek igenis hű fiai voltak. Lehet, hogy a nem17*