Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-80

118 Az országgyűlés képviselőházának 8—9 pengőt hazavisz fáradságos munkájáért. Mi lesz ennek a következménye a, jövőben? Az, hogy azt a marakodást, amely már ma megvan a családokban a kapitalizmus felbontó törekvése következtében, annak következtében, hogy a gyermekek kényszerülnek a családi otthonból idegen helyre elmenni, gyárban dolgozni, ezt a felbomlasztó processzust ez: a törvényjavaslat még jobban M fogja fejleszteni. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Éppen az ellenkezőjét! Legalább ez a célja!) Nem, miniszter úr, én eleget jártam a nép között, a hajam w mutatja, hogy nem vagyok mér mai gyerek, nagyon jól ismerem az életetTessék-lássék lehet ilyen dolgokat csinálni, de ez a gyakorlatba nem fog átmenni. Nem is volna jó, ha átmenne, mert ez azt jelentené, hogy a mezőgazdaságban még inkább szaporodnék a proletárok száma. Már pedig miniszter úr, ennél a törvényjavaslatnál is sürgősebb, sokkal sürgősebb dolog volna, megoldani a magyar mezőgazdaságii proletariátus kérdését. Közel 3 millió emberről van szó, akiknek a munkaereje alig ér valamit, mert sok van belőle, tehát nincs értéke. Hiába mondja a miniszter úr nekem, a materialistának, hogy szellemtörténeti alapon megmagyarázza a dolgokat. A valóság az, hogy ha valamiből sok van, azt nem becsüli meg senki. Minthogy pedig munkaerőből Magyarországon sokkal több van, mint amennyire szükség van, ennélfogva itt a munkának nincs értéke, leszállott az értéke. Innen vannak a borzasztóan alacsony munkabérek, ebből származik a szörnyűséges proletárnyomor, amely hol Csongrádon, hol Szentesen, hol itt, hol ott üti fel a fejét, de mindenütt közös forrásból származik: túlsók a termelőeszközöktől megfosztott ember, aki nem tud mit csinálni a munkaerejével. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha méltóztatik kishitbizományokat létesíteni nagyobb számmal, — azt gondolom ugyan, hogy nem méltóztatik tudni ezt megcsinálni, de íia mégis méltóztatnék nagyobb számban létesíteni ezeket a kishitbizományokat — ezeknek a hatása a legjobb esetben is az lesz, hogy még inkább szaporodni fog azoknak a száma, akik semmivel, sem földdel, sem házzal nem rendelkeznek, akik kénytelenek munkaerejüket áruba^ bocsátani. Németországban más a helyzet, mert ott a fejlődő ipar óriási tömegeket vesz fel. Vagy más lehetne a helyzet Angliában, amelynek óriási dominiumai vannak, amelyek az angoloknak nagy tömegeit veszik fel. De méltóztassék megmondani, hova menjen az a szerencsétlen magyar ember, aki megszületik, felcseperedik, itt van és élni akar. Hova menjen? Földje nincs. Munkába menne, de nem fizetnek annyit, amennyiből azt az erőt, amelyet a munkában kifejt, pótolni tudja. Gyárak pedig kevés számmal vannak. így tehát szaporodik a mezőgazdasági proletariátus száma és mivel kivándorlási lehetőség nines, ez olyan hatalmas belső feszítő erőt képez, amilyet a képviselő urak közül nagyon sokan nem is képzelnek el. En, amikor ezt a törvénytervezetet egy pár helyen ismertettem, annak kitapasztalására, hogy a nép egyszerű gyermekei hogyan fogják fel ezt a törvényjavaslatot, mindenütt egyet hallottam és ez mutatja a magyar nép meglepő józanságát és tájékozottságát. Azt mondták nekem a dunántúli falvak legtöbbjében, hogy nem tudják megérteni, hogy bár ez a kormány magát nemzeti kormánynak nevezi, üldözi a szociáldemokráciát, mert állítása szerint a szociáldemokrácia nem hazafias, hanem nemzetei), ülése 1936 január 28-án, kedden. közi destruktív elem, a kormány ezzel szemben konstruktív és nemzeti alapon áll, mégis hogyan tűri ez a nemzeti alapon álló kormány, hogy sok idegen, a magyar néppel soha éri zelmi közösségben nem élt ember Magyarországon földdel bírjon, kizsákmányolhassa a maj gyár népet és semmi sem történik annak érdej kében, hogy legalább ezt változtassák meg. Nem csekélységről van szó. Károly Lajos főj herceg hitbizománya 42.173 katasztrális holdból ! áll. A Koháry István és András hitbizomá! nyon, melynek tulajdonosa Fülöp Józsiás her! ceg, aki édesapja hagyatéka utón mai napig J sem fizette meg még az örökösödési adót sem, ; Pusztavacson 22.876 katasztrális holdon gazdálkodik. A Szász-Coíburg-öothai Ferdinánd hití bizomány Tardon, tulajdonosa ugyancsak Füi löp Józsiás herceg 18.298 katasztrális hold. ' Haynau Gyula állandóan Gráeban él, azt sem tudja, mi történik földjén. Ez a birtok 2145 ka1 tasztrális hold. Itt van továbbá a melki apátság. Tessék mutatni akárcsak egy papirendet, amelynek j Ausztriában birtoka van. Mi ellenben eltűrjük, j hogy a melki apátságnak az ország egyik leg1 nyomorúságosabb vidékén hatalmas birtoka I legyen. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. M alas its Géza: Kérem a t. Házat, méltóztassék meghosszabbítani beszédidőmet 30 perccel. (Megadjuk!) Nem fogok visszaélni a

1 Ház türelmével. Elnök: A Ház a beszédidő meghosszabbításához hozzájárult. Ma

lasits Géza: Metternich sohasem volt a magyarság barátja. Nagy része volt abban, hogy 1848-!ban kitört a forradalom és hogy olyan véget ért, amilyen véget ért. Metternich hercegnő állandóan Bécsben élt. Itt van a birtoka Bián, gyönyörű nagy birtok. Kilométerszámra egy házat sem látni, csak a Metternich-birtokot. öexellenciája állandóan Bécsben élt ,de mert a valutáris viszonyok nagyon nehezek, kegyeskedett leereszkednie hozzánk magyarokhoz, kegyeskedett eljönni Magyarországra, itt költi el azt a pénzt, amelyet a magyar mezőgazdasági cselédekből kiprésel. Ha tehát nemzeti kormánynak nevezi magát a kormány, akkor nemzeti kormányhoz méltóan elsősorban a nemzet legtöbbjének érdekében csináljon valamit. Ne ilyen törvénnyel jöjjön, amely 67 grófi család vagyonjogát, örökösödési jogát rendezi, hanem olyan törvénnyel, amely a magyar népnek az élethez való jogát rendezi valamiképpen, nemcsak úgy, hogy papíron és elméletben meglegyen az élethez a joga, hanem úgy, hogy^ az élethez való jogát realizálni is tudja és hazájában élni is tudjon. T. Képviselőház! Egészen röviden említek még fel néhány dolgot. A hitbizományi reform és a telepítés egyik nagy ellenzője, gróf Károlyi Gyula, volt miniszterelnök úr a föld felaprózodásától fél és szociálpolitikai okokat hoz fel a hitbizományok és nagybirtokok mellett, mondván: mi lesz azokkal az emberekkel, akik ma a nagyibirtokon találnak alkalmazást, jelesül a gazdatisztekkel, béresekkel, és általában a nagybirtokokon dolgozó cselédséggel? Mi lesz ezekkel, ha felosztják a nagybirtokokat? Ugyanazt csinálja a nemes gróf úr, mint a magyar kapitalisták. Ha a finánc megszorít egy kapitalistát, hogy fizetni kell az adót, akkor azt mondja: ha sok adót követelnek tőlem, bezárom a gyárat, és elbocsátom a mun-