Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-74

Az országgyűlés képviselőházának .5% ülése19S5 december IS-án, pénteken. 535­összefüco'esben, hogy egy nemzetnek mindig szüksége lesz egy felső vezető rétegre. Csak az a kérdés, hogy ez a felső vezető réteg a pénz­arisztokráciából kerül-e ki — mint Francia­országban és Amerikában — vagy pedig abból a társadalmi osztályból, amelynek gyökerei a földben vannak, amely képviselője az ősiség­nek, és amelynek családfájában és múltjában számtalan ember van, aki életét és vérét adta ezért a földért. Mindennemű fölreform, amely nem tud mást a zászlajára írni, mint a radi­kalizmus jelszavát, kizárólag ez ellen a tör­ténelmi osztály ellen tör azért, hogy helyére egykor az Al Caponek, a Kreugerek, a Sta­viszkyak és a Stalinok kerüljenek. (Zaj.) A hitbizományi törvényjavaslat nagy jelen­tőségét abban látom, hogy míg egyrészt teret nyit a parasztság egészséges fejlődésének, ad­dig másrészt konzerválni kívánja az ország ré­szére a birtokos középosztályt is. Azáltal, hogy a hitbizományi rendszert fenntartja és szapo­rítja, meg akarja óvni ezt az országot a túlzott felparcellázás lehetőségétől és nem akarja, hogy megismételjük Írország példáját. Azáltal, hogy hozzáláncolja az embereket a földhöz, meg akarja óvni az országot a középkori Hol­landiának esetétől és azáltal, hogy a kisembert védi és oltalmazza, elejét akarja venni annak, hogy akár a liberális nagytőke, akár a latifun­diális nagyüzem rátehesse a kezét. TV Ház! Beszédem bevezetésében, amikor a szocializmusról beszéltem, volt szerencsém meg­említeni, hogy mi értendő a liberális nagytőké­nek elhatalmasodásán, ezt tehát ismételni nem akarom, de rá akarok mutatni, hogy mi értendő a jlatifundiális üzemi nagytőkének elhatalmaso­dásán., Idézem Pliniusnak mondását, aki azt mondta a régi rómaiakról, hogy »latifundia perdere Italiam«. Ez azt jelenti, hogy Rómá­ban, ahol a rómaiak rabszolgákat engedtek át az uradalmaknak, hogy többet és olcsóbban ter­melhessenek, a paraszt nem volt versenyképes, elpusztult, tönkrement. A történelem feljegyzi, hogy a Forum Romanum előtt egyízben 35.000 ilyen föld nélkül maradt paraszt tüntetett és kö­vetelt kenyeret és munkát. Ez sem új tehát a történelemben. Ám nem kell nekünk a múltba menni: ott van Amerikának esete. A mai kor rabszolgája a modern gép. Amerikában felta­lálták a combine-t, az arató-cséplőgépet és amióta ez a gép használatba került, 500 holdra kell csak egy ember, s így a kisfaxmerek, akik tehénnel, lóval, ökörrel dolgoztak, elvándorol­tak és ma New York és Washington utcáin kiabálnak épúgy, mint annakidején a római parasztok és kérnek Roosevelt elnöktől kenyeret és munkát. (Esztergályos János: Ezt Magyar­országon is kérik!) Látjuk ugyanezt az esetet Szovjet-Oroszországban, ahol a gabonafarmok rendszere következtében megindult a dumping­áras gabonaexport r és ugyanakkor az anya­országban százezrével pusztulnak az emberek éhen. Mindenütt azt látjuk, t. Ház, hogy ahol ez a latifundiális üzemi rendszer elszaporodhatott, ott a paraszt nem volt versenyképes, tönkre­ment. A kisembert tehát védeni kell. Védeni kell az árverés ellen — ezt szolgálja a kötött birtok; védeni kell a túlzott megterhelés ellen — ezt szolgálja a kötött birtok; és össze kell kötni azzal a földdel, hogy azt szeresse elsősor­ban — ezt is szolgálja a kötött birtok. (Eszter­gályos János: Miért nem csinálják meg a szel­lemi és fizikai munka hitbizományát? — Zsin­dely Ferenc: Félek, hogy nem volna benne a képviselő úr abba,n a hitbizományhan ! — De­rültség jobbfelŐL •+* vitéz Scheftsik György: So­kakat ki kellene hagyni belőle! — Zaj.) T. Ház! A hitbizományi törvényjavaslat az első lépés, mely az ilyen latifundiális üzemi rendszernek hadat üzen. Mondjuk azt, hogy a törvény ezen a téren talán nem elég világos, de mi gazdák azt szoktuk mondani, hogy van­nak dolgok, amelyeket a jogászi hó elborít és ezen először az életet követelő tavasznak kell áttörnie, hogy azok teljesen érvényesülhesse­nek. A sorok között azonban meg lehet találni és érteni, hogy itt hadüzenet van minden üzemi rendszer ellen, amelynek helyébe kerül a gaz­daság, ahol a gazdaságvezető kapcsolatban, összefüggésben van a földdel és azokkal is, akik körülötte laknak. A törvényjavaslat ezzel^ t összefüggésben érinti a birtokmaximum kérdését is. Ez egy fe­lette kényes kérdés, de azáltal, hogy a törvény­javaslat az üzemmel szembe helyezi a gazdasá­got sé a gazdaságit mondja ki célkitűzésének, szerintem már megvonta a birtokmaximumot, s ez ott van, ahol a gazdaságból üzem lesz, mert nagysága folytán tulajdonosa vagy kezelője már nem tud foglalkozni a mellette élő kisemberrel, s ez nem életképes magyar szem­pontból. Az üzem a vagyonnak az a pontja, amikor a földbirtokban levő vagyon eltávolító­lag hat a kevésbbé dotált,, meg a jobban dotált emberek között. Ez nem szolgálja a nemzet ér­dekét, de én ma ezt a határt holdakban és ka­taszteri tiszta jövedelemben kifejezni nem merném. Várnunk kell, hogy ott, ahol talán még nem értették meg az idők szavát, fog-e ja­vulás beállni és majd néhány esztendő múlva, ha tapasztalatokat gyüjötöttünk, eljön az a pil­lanat, amikor megszabhatjuk azt a birtokmaxi­mumot holdakban és kataszteri tiszta jövedelem­ben is úgy, ahogy ez a nemzet egyetemeinek szempontjából a legmegfelelőbb. , T. Ház! Még egy kérdésre szeretnék rövi­den kitérni, és ez az, hogy a hitbizományi rend­szer általában miért olyan antipatikus Magyar­országon. Azért antipatikus,, mert a régi ala­pító levelekben az áll, hogy a család fényének fenntartása végett alapíttatott a hitbizomány. Itt kénytelen vagyok egy percre megállni. Sze­rintem a család fényét ma a jövedelem, a va­gyon nem szolgálhatja. A család fényét szerin­tem az szolgálja, ha valaki mindenkor rendü­letlenül és híven teljesítette kötelességét ha­zájával és nemzetével szemben. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A család fé­nyét emeli az, aki vitéz és bátor volt a harc­téren, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen,) s vitéz és bátor ebben a polgári élet­ben, ebben a gazdasági háborúban, amelyben ma élünk, s amelynek szintén vannak hősi ha­lottai. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Emeli a család fényét az, aki rendü­letlenül hisz a magyar örökkévalósághan és ennek szenteli életét (Elénk helyeslés.) és nem engedi, hogy áldozatává váljék a Brodway őrü­letes pénzszerzési imániájának, hanem a tisztes­séget, a becsületet, a tradíciót és az embersze­retetet helyezi előtérbe. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Már pedig, t. Ház, az ilyen embertípus ikinevelésére, vagy mond­juk úgy, kitenyésztésére szerintem csak a föld alkalmas. A föld a maga lassú imozgásával, ahol .az apa azért ülteti az erdőt, hogy az uno­kái élvezzék azt, és ahol öreg fában a szépsé­get látjuk és nem a'benne rejlő köbmétereket. (Élénk tetszés* a jobboldalon és CL középen.) T. Ház! A hitbizományi törvényjavaslat

Next

/
Thumbnails
Contents