Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-74
Az országgyűlés képviselőházának .5% ülése19S5 december IS-án, pénteken. 535összefüco'esben, hogy egy nemzetnek mindig szüksége lesz egy felső vezető rétegre. Csak az a kérdés, hogy ez a felső vezető réteg a pénzarisztokráciából kerül-e ki — mint Franciaországban és Amerikában — vagy pedig abból a társadalmi osztályból, amelynek gyökerei a földben vannak, amely képviselője az ősiségnek, és amelynek családfájában és múltjában számtalan ember van, aki életét és vérét adta ezért a földért. Mindennemű fölreform, amely nem tud mást a zászlajára írni, mint a radikalizmus jelszavát, kizárólag ez ellen a történelmi osztály ellen tör azért, hogy helyére egykor az Al Caponek, a Kreugerek, a Staviszkyak és a Stalinok kerüljenek. (Zaj.) A hitbizományi törvényjavaslat nagy jelentőségét abban látom, hogy míg egyrészt teret nyit a parasztság egészséges fejlődésének, addig másrészt konzerválni kívánja az ország részére a birtokos középosztályt is. Azáltal, hogy a hitbizományi rendszert fenntartja és szaporítja, meg akarja óvni ezt az országot a túlzott felparcellázás lehetőségétől és nem akarja, hogy megismételjük Írország példáját. Azáltal, hogy hozzáláncolja az embereket a földhöz, meg akarja óvni az országot a középkori Hollandiának esetétől és azáltal, hogy a kisembert védi és oltalmazza, elejét akarja venni annak, hogy akár a liberális nagytőke, akár a latifundiális nagyüzem rátehesse a kezét. TV Ház! Beszédem bevezetésében, amikor a szocializmusról beszéltem, volt szerencsém megemlíteni, hogy mi értendő a liberális nagytőkének elhatalmasodásán, ezt tehát ismételni nem akarom, de rá akarok mutatni, hogy mi értendő a jlatifundiális üzemi nagytőkének elhatalmasodásán., Idézem Pliniusnak mondását, aki azt mondta a régi rómaiakról, hogy »latifundia perdere Italiam«. Ez azt jelenti, hogy Rómában, ahol a rómaiak rabszolgákat engedtek át az uradalmaknak, hogy többet és olcsóbban termelhessenek, a paraszt nem volt versenyképes, elpusztult, tönkrement. A történelem feljegyzi, hogy a Forum Romanum előtt egyízben 35.000 ilyen föld nélkül maradt paraszt tüntetett és követelt kenyeret és munkát. Ez sem új tehát a történelemben. Ám nem kell nekünk a múltba menni: ott van Amerikának esete. A mai kor rabszolgája a modern gép. Amerikában feltalálták a combine-t, az arató-cséplőgépet és amióta ez a gép használatba került, 500 holdra kell csak egy ember, s így a kisfaxmerek, akik tehénnel, lóval, ökörrel dolgoztak, elvándoroltak és ma New York és Washington utcáin kiabálnak épúgy, mint annakidején a római parasztok és kérnek Roosevelt elnöktől kenyeret és munkát. (Esztergályos János: Ezt Magyarországon is kérik!) Látjuk ugyanezt az esetet Szovjet-Oroszországban, ahol a gabonafarmok rendszere következtében megindult a dumpingáras gabonaexport r és ugyanakkor az anyaországban százezrével pusztulnak az emberek éhen. Mindenütt azt látjuk, t. Ház, hogy ahol ez a latifundiális üzemi rendszer elszaporodhatott, ott a paraszt nem volt versenyképes, tönkrement. A kisembert tehát védeni kell. Védeni kell az árverés ellen — ezt szolgálja a kötött birtok; védeni kell a túlzott megterhelés ellen — ezt szolgálja a kötött birtok; és össze kell kötni azzal a földdel, hogy azt szeresse elsősorban — ezt is szolgálja a kötött birtok. (Esztergályos János: Miért nem csinálják meg a szellemi és fizikai munka hitbizományát? — Zsindely Ferenc: Félek, hogy nem volna benne a képviselő úr abba,n a hitbizományhan ! — Derültség jobbfelŐL •+* vitéz Scheftsik György: Sokakat ki kellene hagyni belőle! — Zaj.) T. Ház! A hitbizományi törvényjavaslat az első lépés, mely az ilyen latifundiális üzemi rendszernek hadat üzen. Mondjuk azt, hogy a törvény ezen a téren talán nem elég világos, de mi gazdák azt szoktuk mondani, hogy vannak dolgok, amelyeket a jogászi hó elborít és ezen először az életet követelő tavasznak kell áttörnie, hogy azok teljesen érvényesülhessenek. A sorok között azonban meg lehet találni és érteni, hogy itt hadüzenet van minden üzemi rendszer ellen, amelynek helyébe kerül a gazdaság, ahol a gazdaságvezető kapcsolatban, összefüggésben van a földdel és azokkal is, akik körülötte laknak. A törvényjavaslat ezzel^ t összefüggésben érinti a birtokmaximum kérdését is. Ez egy felette kényes kérdés, de azáltal, hogy a törvényjavaslat az üzemmel szembe helyezi a gazdaságot sé a gazdaságit mondja ki célkitűzésének, szerintem már megvonta a birtokmaximumot, s ez ott van, ahol a gazdaságból üzem lesz, mert nagysága folytán tulajdonosa vagy kezelője már nem tud foglalkozni a mellette élő kisemberrel, s ez nem életképes magyar szempontból. Az üzem a vagyonnak az a pontja, amikor a földbirtokban levő vagyon eltávolítólag hat a kevésbbé dotált,, meg a jobban dotált emberek között. Ez nem szolgálja a nemzet érdekét, de én ma ezt a határt holdakban és kataszteri tiszta jövedelemben kifejezni nem merném. Várnunk kell, hogy ott, ahol talán még nem értették meg az idők szavát, fog-e javulás beállni és majd néhány esztendő múlva, ha tapasztalatokat gyüjötöttünk, eljön az a pillanat, amikor megszabhatjuk azt a birtokmaximumot holdakban és kataszteri tiszta jövedelemben is úgy, ahogy ez a nemzet egyetemeinek szempontjából a legmegfelelőbb. , T. Ház! Még egy kérdésre szeretnék röviden kitérni, és ez az, hogy a hitbizományi rendszer általában miért olyan antipatikus Magyarországon. Azért antipatikus,, mert a régi alapító levelekben az áll, hogy a család fényének fenntartása végett alapíttatott a hitbizomány. Itt kénytelen vagyok egy percre megállni. Szerintem a család fényét ma a jövedelem, a vagyon nem szolgálhatja. A család fényét szerintem az szolgálja, ha valaki mindenkor rendületlenül és híven teljesítette kötelességét hazájával és nemzetével szemben. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A család fényét emeli az, aki vitéz és bátor volt a harctéren, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen,) s vitéz és bátor ebben a polgári életben, ebben a gazdasági háborúban, amelyben ma élünk, s amelynek szintén vannak hősi halottai. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Emeli a család fényét az, aki rendületlenül hisz a magyar örökkévalósághan és ennek szenteli életét (Elénk helyeslés.) és nem engedi, hogy áldozatává váljék a Brodway őrületes pénzszerzési imániájának, hanem a tisztességet, a becsületet, a tradíciót és az emberszeretetet helyezi előtérbe. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Már pedig, t. Ház, az ilyen embertípus ikinevelésére, vagy mondjuk úgy, kitenyésztésére szerintem csak a föld alkalmas. A föld a maga lassú imozgásával, ahol .az apa azért ülteti az erdőt, hogy az unokái élvezzék azt, és ahol öreg fában a szépséget látjuk és nem a'benne rejlő köbmétereket. (Élénk tetszés* a jobboldalon és CL középen.) T. Ház! A hitbizományi törvényjavaslat