Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-74
Az országgyűlés képviselőházának 7-4. benne, az csak legyen boldog továbblétezésükben. Az emberi haladásnak, mindenesetre előfeltétele a pusztulásuk.« Itt van Engelsnek egy kedves mondása (olvassa): »Mi mindenütt és mindig arra fo. gunk törekedni, hogy siettessük a paraszt kisgazdaságok alkonyát.« Igen t. Ház! Azt hiszem, ezek után felesleges, hogy azokra a tirádákra, amelyeket tegnap itt " az igen t. szociáldemokratapárt részéről hallottunk, részletesebben válaszoljak. Csak egyre kívánok rámutatni. Takács Ferenc igen tisztelt és igen szimpatikus képviselőtársam azt mondotta, hogy Erdély elvesztésének oka a magyar urakban rejlik. Én nem akarom Erdély elvesztésének okát közelebbről firtatni, de mindenesetre egy pártnak, amely 1918-ban a nemzeti gondolatot és a magyarságot elárulta, nincs joga pálcát törni senki felett sem, (Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — vitéz Scheftsik György: Igaz, vagy nem igaz? — Györki Imre: Nézzen körül, kik voltak ott 1918 ban! Lát néhány embert a környezetében! — vitéz Scheftsik György: Igaz, vagy nem igaz, ez a kérdés! — Zaj a szélsőbaloldalon.) azonban a szociáldemokráciának a törvényjavaslattal szemben elfoglalt álláspontja arra az egyre jó, tudniillik, hogy meggyőzzön minket arról, hogy a törvényjavaslat jó, mert különben nem támadnák. (Ügy van! a jobboldalon.) A szociáldemokrata állásponttal analóg módon, csak más indítóokok alapján helyezkedik szembe a törvényjavaslattal a gazdasági liberalizmus alapján állók tábora, tekintve, hogy a p'azdaságri liberalizmus a kötöttséget nem tűrő szabad verseny híve és mint ilyen, az egyéni törtetést, az egyéni ambíciót, a Mammont, szóval az aranyborjút helyezi a legmagasabb polcra. Ennek az irányzatnak ezidő szerint Európában legprominensebb híve a német Areboe professzor, a Stresemann— Schleicher-korszak gazdasági tanácsadója. Ö a weimari Németország behatása alatt írt legutóbbi könyvében a leghatározottabban állást foglalt minden birtokkötöttség és minden naeryobb birtoktípus ellen. Azt mondja, hogy a birtoknak mindig annak kezére kell tovább vándorolnia, aki a legrátermettebb és a szabad kereskedelemben látja azt az ostort, amely a gazdát mindiar arra fogja kényszeríteni, honry a legracionálisabb — ez nagyon kedves szó, kínai kulikkal például nagyon racionálisan lehetne dolgozni — és a lesrrentábilisabb irányzat felé terelődjék. Ö az üzemtanából levont következtetésekre építi fel agrárpolitikáját, az élet követelményeit figyelmen kívül hagyva és mint liberális gazdaságpolitikus, nem látja meer azt az óriási éltető erőt. amely ea-v stabil ap-ráHakossáírban reilik m ennekfolytán^ elvet mindent, ami a gazda védelmét szolgálná, így a kö+öttséfret is. Ezzel szemben a történelem másra tanít. Ha például a kö^érikor történetében kalandozunk, ott látjuk Hollandia esetét, amely óriási módon fellendült, kolonizált,, iparűző lett, kereskedő lett és a holland paraszt otthagyta földjét és elment az ipar s kereskedelembe mes'ga^dna'odni. Ennek az eTerlménvei az lett, hofify Hollandia elvesztette erőtartalékait s gyökerei, amelyeknek a földben kellett volna ]p>nniök. elszakadtak és amidőn Anerlia lesújtott kereskedelmére, nem tudta niasrát többé regenerálni és elbukott. Frieslanr'ból iöttek később telepesek, ha jól tudom, a XVIIT. század derekán és birtokba vették Hollandia földjét. Friesland erre azért volt kénes, mert ott a törzsöröklési rendszer dívott. Frieslandban a paraszt nem KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. ülése 1935 december 13-án, pénteken. 531 volt hajlandó elhagyni őseitől ráhagyott földjét, akármilyen mezőgazdasági dekonjunktúra is volt és ott a törzsöröklés révén az egyke ott nem volt otthonos, mindig volt gyermek és így megvolt Frieslandnak az erőtartaléka arra, hogy Hollandiát birtokba tudta venni. (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) < De nem kell a középkorba menni. Éppen az előbb adtam át a miniszter úr őexcellenciájának egy érdekes könyvet a német Kottáiról, ahol néhány évvel ezelőtt kint voltam. Ez Bajorország keleti részében van és csupa paraszt hitbizományból áll, amelyek 800—900— 1000 éve vannak egy-egy család birtokában. Ha az ember odamegy, nem győz ámulni: konzervatív nemzeti gondolkodás, hazafiság, megelégedettség, kultúra, munka; mindazt, ami után az ember vágyik, azt ott 'megtalálja. A tudomány és praxis a mezőgazdaságban karöltve halad és ha^ az ember egykéről beszél, akkor nevetnek. Náluk a sok gyermek egészen természetes, mert a gyermek szükséges a gazdaságban Es amire rá kell mutatni, az az, hogy az állandó birtok állandó egyforma jövedelmet hoz generációkon át és lehetővé teszi, hogy ma a rottali paraszt éppúgy nevelje gyermekét, mint tették ezelőtti generációk. Ez taz az óriási erő, amely a kötött birtokrendszerben, lakozik. Míg ha a Kottáiból átmegyünk a szomszédba, a Bayerischer Waldba, ahol a kötött birtokrendszer helyett az osztásos öröklés uralkodik, azt látjuk, hogy ott a nyomorúság van otthon. Ezt a vidéket a Kottáitól csak fél kilométer választja el s itt keskeny parcellákon tengődnek az emberek, a gyermekáldás problematikus, mert hiszen azt mondják: Ja, was soll ich mit den Kindern machen, in die Fabriken kann man die Kinder so nicht unterbringen und auch die Fabrik wird bankrott Ott bizony már kopogtat az egyke. Ha ezzel szemben Magyarországon megnézzük az egykés vidékeket, azt látjuk, hogy az egyke neim« a szegény vidékeken van otthon, hanem inkább a vagyonosabb helyeken. Kerestem ennek az indító okát és rájöttem arra, hogy a magyar öröklési törvény szerint a földmegoszlás lehetőségét kikerülni nem lehet. Mi ennek a következménye 1 ? Az öröklés révén vagvonrombiolás áll elő, mert az örökhagyó kezén van egy csomó épület, amelyet drága pénzen emelt, hisz köztudomású, hogy a kisgazdánál az épület és a gépfundus aránytalanul sokat tesz ki a föld értékéhez képest. Ez öröklés esetén nagyrészt tönkre megy, mert^ az istállók, amelyek sok állatra voltak építve» egyszerűen lerombolhatok. Egy vetőgép, amely 40 holdnál fontos, 10 holdnál már csak ócskavas. Az egyke okát bizonyos mértékben ebben vélem 1 megtalálni. Agrárpolitikusaink nagyrésze, amikor az egykéről beszél, az uradalmakat iszereti felhozni. Erre külön rá fogok térni. Ezt a részt csak azért világítom meg itt, hogy bebizonyítsam, hogy a kötött birtok nem az egykét, hanem igenis iá sok gyermeket szolgálja. • . ,i> Rá akarok azonban terni meg egy problémára és ez a törpebirtokok problémája. Legtöbb agrárpolitikusunk azt mondja és vallja, hogy ez nemi egészséges birtoktípus, tehát ki kell egészíteni. Ezért volt rossz a földbirtokreform, mert a földet a nincsteleneknek adták és nem a törpebirtokosoknak! En ezt kizárólag regisztrálás kedvéért említem meg, de bá77"
