Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-73

Az országgyűlés képviselőházának 73. vetkeztében már más ágbeli családtagra szál­lott, a kizárt előd ivadékának utódlási joga a más ágból birtokba lépett hitbizományi bir­tokos birtoklási jogát nem szünteti meg.« En­nek a rendelkezésnek azért van különös jelen* tősége, mert a bizottságban részletes vita tár­gya volt ennek a kérdésnek mikénti szabályo­zása és ennek a vitának kapcsán többen rá­mutattak arra a visszásságra, amely a hitbi zományi utód valamelyik további leszárma­zottjának hátrányos helyzetét eredményezi ab­ban az esetben, ha netán az előd kizárása el­mebetegség, vagy más ilyen okból következett be, amikor az ő helyét elfoglalja az arra hiva­tott másik egyén. Időközben azonban a hit­bizományi vagyonból kizárt egyénnek egész­séges gyermekei származnak, akik azután csak akkor jutnak megint utódláshoz;, amikor a ki­zártnak helyébe lépő egyén már meghalt. Ez nagyon hosszas vita tárgya volt a bizottság­ban, a bizottság azonban úgy döntött, hogy a törvényjavaslat most említett rendelkezéseit tartotta hatályban, még pedig különösen azért, mert lényegileg az előd helyébe lépő utód meg­felelő törvényes jogcím alapján lép be abba a helybe, amely részére ilyen módon biztosítva van és tisztán csak azért, mert később azután egy hitbizományi utód születik, a hitbizomá­nyi birtoklás azonnali megszüntetése semmi­vel sem volna indokolható, különösen nem gazdasági szempontokból, amelyeknél nagyon fontos, hogy a gazdaság zavartalan folytonos­ságát ne zavarják ilyen zavaró körülmények, különösen akkor. ha. mint bátor leszek ismer­tetni, nagy súlyt fektetünk arra, hogy a hit­bizományok gazdasági művelése az eddigivel szemben — hogy úgy mondjam — mintagaz­daságszerűvé változzék át. A hitbizomány megszüntetésének indokait és az ennek kapcsán szükségessé váló intézke­déseket a törvényjavaslat 59—64. §-ai tartal­mazzák és ezekben intézkedés történik arra az esetre is, ha az összes érdekeltek a hitbizo­mányi jelleget idő előtt megszüntetni óhajt­ják. A hitbizományi gazdálkodás ellen szám­talanszor hangzott fel és pedig nem alaptala­nul az a panasz, hogy az nem belterjes, hogy nem szolgálja megfelelően a nemzeti termelés érdekeit, hogy éppen a gazdálkodás mintasze­rűsége tekintetében nem nyújt megfelelő pél­dát a környékbeli birtokosoknak. Ezek a pa­naszok sok esetben alaposak. Az a felügyelet, amelyet a ma fennálló rendelkezések értelmé­ben a hitbizományi bíróságok gyakorolnak, arra irányul, hogy a hitbizományi vagyon rendeltetésének megfelelően kezeltessék és tartassék fenn. Ez a felügyelet azonban — fi­gyelemmel azokra a gazdasági kérdésekre, amelyek a hitbizományi birtok kezelése kap­csán állandóan felmerülnek — nem volt eléggé intenzív. Mar 1898-ban is, amikor a magyar általános polgári törvénykönyv tárgyalásai során a hitbizományi reform is szóbakerült, erősen hangsúlyozták a külön gazdasági és társadalmi szempontoknak megfelelő állami felügyelet szükségességét. Ezt a szóvátett és alaposnak minősíthető hiányt pótolják tehát a törvényjavaslat 50—52. §-ai akkor, amikor a gazdasági felügyelet kérdését szabályozzák. Ilyen módon a földmívelésügyi miniszternek is módjában lesz, hogy szakemberek közben­jöttével, állandóan figyelemmel tudja kísérni a hitbizományokon folyó gazdálkodás ered­ményeit és a hiányok megfelelő pótlásáról akár rövid úton is intézkedni tudjon, ése 1935 december 12-én, csütörtökön. 503 A törvényjavaslat eredeti 38. §-a a telepí­tési célokra jogszabályon alapuló igénybevé­tel kérdését említette. Ezt a célzást a bizott­ság a tárgyalás során mellőzendőnek tartotta, mégpedig azért, mert a 38. § említést tett a kisajátítás és általában a kényszerű elidege­nítés eseteiről is. E mellett tehát, a telepítés esetét, amely lényegileg egyébként is egy törvénnyel szabályozott kényszerintézkedés, külön megemlíteni és ilyen módon esetleges nyugtalanságot kelteni nem szükséges. De a bizottság azért tartotta kihagyandónak külö­nösen a telepítésre való utalást, mert a tele­pítési törvényjavaslat még nincs a Ház előtt, a törvényjavaslat csak ezután kerül majd megvitatás és tárgyalás alá és ilyen módon esetleg törvénybe lesz iktatva, tehát, a tör­vénytárba előzetesen bekerülő törvényben utalni egy később esetleg törvénnyé váló in­tézkedésre^ talán , : törvényhozás-technikai szempontból sem kívánatos. Meg kell említenem a javaslat 41. ^-ának azt a rendelkezését, amely olyan módon intézkedik, hogy a hitbizományi birtok haszonbérbeadása csak kivételesen engedhető meg. Ezen kivételek közé tartozik — nagyon helyesen — az a régóta hangoztatott és ebben a törvényjavaslatban megvalósításra került elgondolás is, hogy ha­szonbérbeadásnak helye van akkor, ha a tör­vényben megemlített és ott jelzett földbérlő szö­vetkezetek jelentkeznek a haszonbérletre. Eddigi jogszabályaink szerint az államfő­nek meg volt adva a maga törvényes intézke­dési, beleszólási, döntési és elhatározási joga a hitbizományok alapításánál. A törvényjavaslat e tekintetben ugyanazon az állásponton van, mint az eddigi gyakorlat: az államfő beleegye­zését feltétlenül előfeltételeként szabja meg a hitbizományok létesítésénél. Két intézkedésről kell még említést tennem. Az egyik az, hogy a mostani törvényjavaslat új családi hitbizományok alapítását engedé­lyezi. A hitbizományi intézmény körülbelül 250 esztendő óta van hazánkban elterjedve és ez alatt az idő alatt feladatát a már ismertetett módon teljesítette is. A törvényjavaslat igyek­szik megszüntetni azokat a visszásságokat, ame­lyek a mostani kor követelményeinek nem felel­nek meg. Ennekfolytán ezután a hitbizomány olyan nemzeti intézménynek tekinthető, amely a jövőben még értékes szolgálatokat tehet. A nemzeti megerősödésnek, vagyonos és hazafias középosztály létesítésének és fenntartásának új alapjai tárulnak elénk az új hitbizomány léte­sülésének engedélyezésével. A törvényjavaslat­nak ez a kivételes szabálya érthetővé teszi azon­ban azt, hogy csakis nagyon indokolt esetekben lehet helye ilyen új hitbizományok alapításá­nak, A kérdés elméleti tárgyalása során évtize­dekre visszamenőleg mindig szó volt arról, hogy engedélyeztessenek-e még új hitbizomá­nyok vagy sem. A döntés mindig igenlő volt, olyan korlátozással, hogy az új hitbizomány ala" pításának jogcíme legyen és pedig a közügyek terén szerzett érdemek elismerése. Látjuk tehát, hogy új hitbizomány alapításához nem elegendő a származás, nem elég a vagyon, szükséges hozzá még egy harmadik — és ez talán a leg­fontosabb feltétel — és ez az, hogy az illető a magyar hazának önzetlen szolgálatokat tegyen. A törvényjavaslat 66. §-a ezeknek a szem­pontoknak figyelembevételével a következőkép­pen intézkedik (olvassa): »Az államfő kivételes méltánylást érdemlő okokból és a közérdek szempontjából is indokolt esetben megengedheti új hitbizomány alapítását oly feddhetetlen jel-

Next

/
Thumbnails
Contents