Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-72

Az országgyűlés képviselőházának 72. ülése 1935 december lUén, szerdán. 483 hiszen a probléma, amelyre a kormány figyelmét fel kívánom hívni, a közszolgálati alkalmazottak és a drágaság kérdése nem kíván szenvedélyeket, nem kíván rikito aláfestést, nem kíván egyebet, mint a konstatálható tényeknek egymás mellé állítását és az egymás mellé állított tételekből a konzekvenciák egyszerű, levonását. A székesfőváros közigazgatási bizottságának októberi ülésén, — amikor először volt szó a polgármesteri jelentésben a drágaságról — felszólaltam és kértem a polgármester urat, hogy a napról-napra inkább tapasztalható drágasággal kapcsolatban tegyen meg minden intézkedést annak paralizálására és amennyiben ez nem sikerülne, legalább azt tegye ^aog, hogy a fővárosi alkaáma'zottak a fővárosi közüzemek útján megvédessenek a drágaság további emelkedésétől. Ezzel a beszédemmel kapcsolatosan több irányból kaptam tisztviselői körökből, tisztviselői egyesületektől leveleket. Egyrészt budapestiektől, akik azt kifogasolták, hogy miért csak a székesfővárosi tisztviselők helyzetét teszem szóvá, miért nem az államiakat is, holott Budapesten nagy számban vannak állami tisztviselők is, másrészt vidéki városokból is kaptam néhány levelet, amelyben azt kérdik, hogy miért csak a budapestieket védem a drágaság ellen, hiszen a vidéki városokban is éppen olyan arányú drágaság van, mini a fő károsban. Mivel azóta élénk figyelemmel kisérem a hivata]os árjegyzést és úgy látom, hogy a drágaság még mindig emelkedőben van, keresztény kötelességemnek és a kereszténypárt gondolatmenetének megfelelőnek tartom, hogy ebben a kérdésben itt a Házban se hallgassak, hanem felhívjam a mélyen tisztelt kormány figyelmét erre a tényre. r Kétségtelen tény, hogy a legszükségesebb háztartási cikkekben a székesfővárosban — de úgy látom más városokban is — határozott drágaság következett be. Egyetlenegy tételt sem akarok máshonnan, csak a hivatalos adatokból konstatálni. Itt van kezemben a székesfőváros hivatalos árjegyzése, amelyből két számot vettem ki. Az, egyik 1935 június 5-én. a másik 1935 december 4-én jelent meg, tehát köztük pontosan félévnyi distancia van. Ennek az árjegyzésnek többszáz tételéből csak azokat az elsőrendű dolgokat sorolom fel, amelyek f minden háztartásban nélkülözhetetlenek. Megállapítható, hogy a marhahús, a sütnivaló hús júniusban 120—150 fillér, novemberben pedig 140—200 fillér volt, vagyis a drágulás 17%-tói 32%-ig megy. A főzni való marhahús 90—100 fillér volt, most pedig 110—120 fillér, vagyis az emelkedés 20—22%. A sertéshúsnál — a másodrendű árut veszem csupán — a comb, a tarja, a lapocka stb., az, ami júniusban 116—124 fillér volt, most 124—134 fillérig megy, vagyis 7—8% a drágulása, míg az oldalas, amely akkor 84—106 fillér volt, most 110—128 fillér, tehát 21% az emelkedés. Az olvasztani való szalonna júniusban 108—124 fillér volt, most 156—170 fillérig megy, vagyis a drágulás 39—44%-ig terjed. A sertészsír 116—128 fillér volt félévvel ezelőtt, most pedig 170—184-ig megy, vagyis 44—48%-nyi drágulást mutat. (Zaj és felkiáltások a baloldalon: A főváros! — Lang Lénárd: Állam az államban!) A tojás júniusban 6 fillér volt, most pedig 11 és 12 fillér, tehát a drágulása 90%. Csak nagy vonásokban utalok ezekre. Az egyetlen cikk, amely olcsóbb lett, a tej, amelynek ára 32 fillérről 28 fillérre szállt le és így 12%-kai csökkent, de ezzel szemben már a vaj, amely 240—280 fillér volt, most 300—320 fillér, vagyis 14—25% áremelkedést mutat. A kenyérliszt ára 30—32 fillér volt, most 32—34 fillér, vagyis 3—6% emelkedést mutat. A rozskenyér, amely 22 fillér volt, most 26 fillér, vagyis 18% áremelkedést mutat; a bab, amely igazán nem luxuscikk, 20—40 fillér volt, most 44—58 fillérig terjed az ára. Még csak egyre akarok utalni, a burgonya árára, amely a múltban 12—14 fillér volt, most pedig 20—22 fillér, vagyis az áremelkedés 60—70%. A többi cikkre nem fektetek súlyt, hiszen ebből a néhány tételből méltóztatik látni, hogy hivatalos jegyzések igazolják, hogy az élelmicikkek ára 5—6—10—20, sőt 40%-os áremelkedést mutat. Miután azonban nem minden cikkre egyformán van szükség a háztartásokban, előveszem azokat az indexeket, amelyeket a különböző szaktestületek számították ki. A szakszervezeti központ júniusban kiadott árindexe 89*6% volt, most 94'4%, az emelkedés tehát 4'8 pont, vagyis a júniusi árakhoz képest 6*5%. Az Országos Ipartestület drágasági indexe júniusban 85*6% volt, most 89'6%, az emelkedés tehát 4 pont, vagyis a júniusi indexhez képest 4"7% az áremelkedés. Ez egy félévre vonatkozó számítás. Természetes dolog, hogy más szempontokból csoportosítva vagy más időponttól kezdve a drágulást lehet nagyobbra vagy kisebbre állítani, én azonban megelégszem annak egyszerű konstatálásával, hogy ma, ezidőszerint a drágulás az élelmicikkekben 5—6%-ot tesz ki; a drágaság azonban még nem állott meg, hanem egyre emelkedőben van. Hiszen a kormánypárt fővárosi hivatalos lapjának éppen ma megjelent számában olvastam egy cikket, amelynek ez a címe: »Az állandó és még egyre várható drágulás gyors intézkedésekre kényszeríti a fővárost.« »Sürgős beszerzésekkel előzik meg az árakban várható emelkedést.« Ez csak a cím, a cikkben azután ki van fejtve, hogy a főváros közvetlenül újév után egész évi szükségletének megfelelő mennyiségben egyszerre rendel meg mindent, mert így mentesül a további drágulás kockázatától és jelentős összegeket takaríthat meg. Ezt a Nep. fővárosi szervezetének hivatalos lapjából idézem, tehát olyan helyről, amely mindenesetre hitelre fog találni a kormány részéről. Konstatálhatjuk, — ismétlem — hogy ma ezidőszerint 5—6%-os drágulás van és hogy ez a drágulás még nem állt meg, hanem emelkedőben van. Mélyen t. Képviselőház! Ha a drágaság okait keresem, ezeket talán három pontban lehetne röviden összefoglalni. Az egyik a rossz termés, amelyet főként a fagykár és a szárazság okozott. Ez kétségtelen tény és ez természetes árdrágító tényező. (Felkiáltások jobbfelől: A közvetítők! — Mozgás a középen.) De volt már nekünk 14 millió métermázsás burgonyatermésünk is, s a burgonya ára még sem volt ilyen magas; volt már nagyon gyenge kukoricatermésünk is, s a kukorica ára még sem emelkedett ilyen óriási módon. És ha a szárazság és a fagykár okozza a drágulást, akkor tisztelettel kérdem, hogy miért drágul a tűzifa, hiszen annak sem a szárazság, sem a fagykár nem árt. Gr. Esterházy Móric t. képviselőtársam a főváros közgyűlésén mondott beszédében azt hiszem öt pontban foglalta Össze azokat a tételeket, amelyek a tűzifa árának drágulását okozzák. Ö mindezt nagyon fényesen kimutatta. Meg sem kísérlem követni az ő gondolatmenetét, csak nagyjában konstatálom, hogy azt fejtegette, hogy miután az importfánál a 70*