Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-72

Az országgyűlés - képviselőházának 72. az ügyet s ezért ne méltóztassék tagadásba venni, amit mondok. (Zaj. — Halljuk! Hall­juk!) A megtévesztés ott van, hogy az Okft. értesíti az adósait, hogy 2%-os mérséklést engedélyez a 450. számú rendelet, vagyis az adós 9% helyett 7%-ot tartozik fizetni ezentúl, holott a 450. számú rendelet nem 2%-os mér­séklést engedélyez, illetve állapít meg, ha­nem szórói-szóra a következőket mondja. Fel fogom olvasni a rendeletet. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Klein Antal: T. Ház! Tekintettel arra, hogy ennek a kérdésnek taglalása igen fontos, s méltóztatnak látni, hogy teljes tárgyilagos­sággal adom elő a dolgokat, tisztelettel kérem beszédidőmnek egy negyedórával való meg­hosszabbítását. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a kért negyedórai meghosszabbításhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Klein Antal: T. Ház! A 450. számú rendelet tehát szórói-szóra a következőket mondja (ol­vassa): »Záloglevelek, vagy kötvények kibocsá­tásának alapjául szolgáló a 6900/1931. M. E. számú rendelet 3. §-a alá eső kölcsönöknél« — tehát a jelen kölcsönnél is — »az adós a ki­kötött kamatra a fennálló tőketartozás évi 5%-át és ezenfelül az annuitásban foglalt keze­lési költségnek, jutaléknak és más efféle járu­léknak ellenértékét köteles..>. pengőben le­tenni.« Tehát nem 2%-ra mérsékelték, (Ügy van! jobb felől.) hanem 5%-ban állapították meg a kamatot, amihez még hozzájárul a kezelési költség és a jutalék. Kétségtelen, való tény tehát, hogy az Okh. jogtalan, törvénytelen eljárást követett, (Gr. Festetics Domonkos: Ez panama!) mert a fenn­álló törvények és rendeletek semmi néven ne­vezendő módot és lehetőséget nem adnak az Okh.-nak ezen igazságtalan eljárásra. (Czirják Antal: Tönkreteszik a falukat, egész környé­keket!) Az Okh.-nak egy további, hogy így mond­jam, mentegetőzése, amellyel jogtalan eljárá­sát valamiképpen igazolni kívánja, az, hogy annakidején 92%-kal értékesítette ezeket a köt­vényeket, az adósoknak pedig 98%-ot folyósí­tott, itt van tehát egy 6%-os árfolyamdifferen­cia, amelyet valamilyen módon be kell hoznia. Erre vonatkozólag bátor vagyok rámutatni arra, hogy Magyarországon különböző intéze­tek különböző árfolyamokon bocsátottak ki annakidején zálogleveleket és kötvényeket. Ezeknek a zálogleveleknek és kötvényeknek rendezésénél fel kell tételeznem minden egyes bank vezetőiről, hogy iparkodtak az ő kibo­csátó intézeteik érdekeit szívükön viselni. Ha ebben a tekintetben zavar állott elő, ez előál­lott minden vonatkozásban. Hiszen az volt a cél annakidején, hogy a kibocsátott gazda­védelmi rendelkezésekkel a gazdák kamat­bajain segítsenek és ha itt bajok vannak és egyik-másik intézetet veszteség is éri, figye­lembe kell venni, hogy itt a cél kétségtelenül az volt, hogy a gazdaadósokon segítsünk. Igazolni és bizonyítani tudom azonban, hogy az Okh.-t ebben az esetben nem érte semmi néven nevezendő veszteség, mert e közép­lejáratú dollárkölcsönei után, amelyeket tíz évre adott ki, illetőleg az első öt év után meg­hosszabbított, amely 1927. évi kibocsátású köt­vények 1932-ben visszafizethetŐk vagy meg­hosszabbíthatók újabb öt évre, 1936-ig, ezek­ben a kötelezvényekben, amelyekben az adó­sokkal az üzletet megkötötték, az áll, hogy: amennyiben 1932 június elseje előtt az adós KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. ülése 1935 december ll-én, szerdán. 481 visszafizeti tartozását, ebben az esetben tarto­zik ezt az árfolyam differenciát megfizetni. 1932 júniusa után azonban erről már semmi­nemű említés a kötelezvényben nincsen, egye­dül és kizárólag az áll ott, hogy 1932 június elseje után az első félévben 0'5%, a t második félévben 0.25%, stornodíjat, kártalanítást tar­tozik fizetni. Nyilvánvaló ezekből a kötelezvényekből, hogy az Okh. az első öt évben ezt a 6%-os ár­folyamdifferenciát r adósain bevasalta, és ez ellentétben áll a védettség intézményével. Ha pedig a védettség intézménye továbbra is fenn­marad, nem tudom, — hiszen senki sem lehet próféta — hogy ez még két év után is fenn­tartható és fenntartandó lesz-e. De már a védett­ség intézményének a jelenlegi 10.000. számú ren­deletben megszabott határideje is túlmegy azon a határon, amelyre az Okh. kölcsönei szólnak, tehát már így is egy évvel tovább fizeti az adós az árfolyamdifferenciát. Ha ez így foly­tatódnék,, ebben az esetben az Okh. az ő sze­gény adósaival szemben hihetetlen nagy ha­szonra tenne^ szert. Addig ugyanis árfolyam­differencia címén állandóan szedhetne járulé­kot. Nem tudom elképzelni, hogy ez az állapot és az Okh. intézkedései megegyezzenek akár a kormányelnök úr, akár a pénzügyminiszter úr intencióival, akik elsősorban és minden tekin­tetben a gazdaadósokon kívánnak segíteni. Az altruizmus nagyon szép és magasztos eszme, de én csak akkor tudom akceptálni, ha erkölcsi alapon áll. A szövetkezeti eszme első­rendű, de csak akkor tudom akceptálni, ha er­kölcsi alapon, keresztény erkölcsi alapon áll, amiként azt a Felsőházban egy igen illusztris felsőházi tag mondotta (olvassa): »Elítélem és megvetem azokat a szövetkezeteket, amelyek nem keresztény erkölcsi alapon állanak, ahol a szívnek és a léleknek kell uralkodnia,, mert a haszon a kisgazdáknak kell, hogy jusson, nem pedig a közvetítőknek.« (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Es amikor a t .Ház többsége éppen az előbb egy aktusnál a kormány hivatalos listájával szemben olyan sorrendet állapított meg az, ál­lami számszék elnöki tisztségére való jelölésnél, hogy első helyre egy olyan kiváló férfiút állí­tott oda, akiről azt mondják,— köztudomású — hogy a szövetkezeti eszme terén kiváló, nagy érdemei vannak és ezen a téren jutalmazni akarják, akkor, azt hiszem, nyugodtan appellál­hatok az igen t. kormány és az egész többség lelkiismeretére abban a tekintetben, hogy össze­egyeztethetőnek tartják-e az egyenlő elbánás és az igazság elvével azt, hogy Magyarorszá­gon az altruista intézetnek nevezett Okh. a gazdaadósok százaival és ezreivel szemben eze­ket az igazságtalan,, jogtalan és törvénytelen intézkedéseket foganatosíthassa és egyedül és kizárólag ezeknek a kisexisztenciáknak és gazdaadósoknak tömege legyen az, amely ki van véve a kormány oltalma alól és oda van dobva egy altruistának nevezett Okh-intéz­ménynek, amely joggal követelheti és egymás­után szedi továbbra is a 7% kamatot. Nem aka­rok arról beszélni, hogy ennek folyománya­képpen mi történik az országban. Egymásután kapom a levelek százait, hogy úgy mondjam, egész tömegét, mint a legutóbbi napokban az edelényi szövetkezettel kapcsolatban, hogy egy­másután a perek és az árverések egész töme­gét zúdítják az adósokra. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Czirják Antal: Hogy megszerezze a birtokokat!) A magam részéről az altruizmns­70

Next

/
Thumbnails
Contents