Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-72

472 Az országgyűlés képviselőházának \ A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét meg­nevezni nem tudták és nem tudtak a lap fele­lős szerkesztőjén kívül olyan egyént megne­vezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerző­jét felhívás dacara nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közlemé­nyért az 1878 :V. te. V. fejezete értelmében Esztergályos János országgyűlési képviselőt terheli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem, méltúztatnak-e a mentelmi bi­zottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János képviselő úr mentelmi jo­gát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelenté­sének tárgyalása a választójog ellen irányuló vétséggel^ gyanúsított Esztergályos János or­szággyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 85.) Az előadó urat illeti a szó. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 5564/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képvi­selő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 3709/3—1935. számú megkeresése sze­rint nevezett képviselő ellen bűnvádi eljárás indult, mivel a nyomozás adatai ezerint Buda­pesten az általános képviselőválasztás alkal­mával az 1925:XXVI. te. 60. Vának (6) bekezdé­sében megszabott tartalmon túlmenő két kü­lönböző szövegű és feliratú (»Magyarország népéhez! és Választópolgár!<) választási röp­cédulákat osztogattak, amelyeknek kiadója Esztergályos János országgyűlési képviselő. Esztergályos János országgyűlési képviselő ezen cselekménye az 1925:XXVL te. 60. §-ába, illetve ugyanezen törvény 161. § 4. pontjába üt­köző választójog ellen irányuló vétség alkotó elemeit kimeríteni látszik a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett^ az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között azonban kétséges, mert a nyomozás adatai szerint, nincs bizonyí­ték arra nézve, hogy a forgalombahozás, illetve utcai terjesztés nevezett 'képviselő utasítására, vagy akár csak előzetes tudomása alapján tör­tént volna, tehát zaklatás esete forog fenn, ja­vasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergá­lyos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezá­rom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfo­gadta és Esztergályos János képviselő úr men­telmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. '. ülése 1935 december 11-én, szerdán. Következik a mentelmi bizottság jelentése a sajtó útján osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó Lányi Márton képviselő úr. (írom. 86.) Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 5809/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képvi­selő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 5055/2—1935. számú megkeresése sze­rint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő el­len, büntetőeljárást indított, mivel a »Nép­szava« politikai napilap 1935. évi április hó 7. napján kiadott 80. számában megjelent »Vég­rendelet« felirat alatt közzétett cikk tartalma a Btk. 172. §-áuak második bekezdésébe ütköző és az 1912:LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő, sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettének ismérveit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény Goda Gá­bor szerző megjelölésével jelent meg, akinek kilétét a nyomozás során megállapítani nem lehetett. A lap felelős szerkesztője a cikk szer­zőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgátatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelős­ség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megke resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőház­nak, hosry Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem*?) Minthogy szólni senki sem kíván, ta vitát bezá­rom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Há­rat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javas^ latát elfogadni? (Inén!) A Ház a mentelmi bi­zottság javaslatát elfogadtass Esztergályos Já­nos képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügy­ben nem fügareszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése a saitó útián elkövetett rágalmazás és becsület­sértés vétségével, gyanúsított Esztergályos Já­nos képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 87.) Az előadó Lányi Márton képviselő úr. (Györki Imre: Van szívük kiadni ezt a szegény Eszter­gályos Jánost?) Lányi Márton előadó: T. Kénviselőhází^A budapesti kir. főügyészség 5748/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János 1 országgyűlési kéDvi­selő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 1556'8—1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesvftő ellen Hackspa­eher István főm agán vádló feljelentésére büntető eliárást indított a »Népszava« politikai napilap 1934. évi szeptember hó 30-án és október hó 9-én kiadott 220. és 226. számában megjelent »A Hof­herr és Schrantz-gyári kizárás és — a Nemzeti Radikális Párt«, illetőleg »Sztrájkra készülnek a Hofherr és Schrantz-gyár sztrájkbontói?« fel­iratú cikkek tartalma, de különösen azoknak következő kitételei miatt: I. »A Hofherr és Schrantzi-gyári kizárás és — a Nemzeti Radikális Párt« »... az áruló Hack­spaeher és egy-két társa, akik fölajánlották a szolgálataikat a Vasmű veknek, fölajánlották a legaljasabb árulást, amit munkással szemben el lehet követni. Ezeknek az embereknek az aljas­sága, így írtuk, nem meglepő, ilyeneknek is-

Next

/
Thumbnails
Contents