Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-72

Az országgyűlés képviselőházának 72. merte őket a munkásmozgalom, ezért vetette ki őket a soraiból.« »Hackspacher és hozzá méltó társai a munkások nehéz küzdelmének az árulására vállalkoztak.« »... a munkásság

1 küzdelmének az árulóit vette föl a tagjai sorába, olyan embereket, akiket a munkásmozgalom kivetett magából.« II. »Sztrájkra készülnek a Hofherr és Schrantz-gyár sztrájkbontói?« »A sztrájkbontók hiába fordulnak sérelmeikkel Hackspacher Istvánhoz, a sztrájkbontók főnökéhezi, mert az kijelentette, hogy a sztrájkbontókat, csak azért szállítja, mert valamiből neki (Hackspachernek) is meg kell élnie. Érthető, hogy ilyen körülmények között a segítségnek nines meg a lehetősége.« A cikkek egész tartalma, de különösen ezek á kitételek az 1914 : XLL te. 1. §-ába ütköző, 3. § második bekezdése Sizerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének és ugyanezen törvénycikk 2. §-ába ütköző,_ a 4. § ^második bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemények névtelenül jelentek meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikkek szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikkek kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség <a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefügés nevezett képviselő személye és r a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselő' háznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben >az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János képviselő" úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése a sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségé vei gyanúsított Esztergályos János országgyűlési képviselő úr menteimii ügyében. (írom. 88.) Lányi Márton előadó urat illeti a szo. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi joga; nak felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Kiss Tibor főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »A Villamos« című időszaki lap 1934. évi június hó 1. napján kiadott 6. számában megjelent »Egy bírósági tárgyalás margójára...« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Azt kérdezi a bíró az egyik tanutói: »Hát szokták a Bszkrt.-kalauzok így ki piszkálni a kisszakaszérmét a perselyből?« »Igen-igen — felelt a tanú helyett gyorsan Kiss Tibor dr., a Bszkrt. hivatalból kirendelt védője, ez ma általános szokás a kalauzok között.« »Hát, »kedves« ügyvéd úr, mi azt állítjuk, hogy ön nem mondott igazat a bíróság előtt.« »Igaz, hogy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. ülése 1935 december 11-én, szerdán. 473 az ügyvéd úr ügyvéd kollégájától megkapta a megfelelő rendreutasítást és mi reméljük, hogy f máskor jobban meg fogja gondolni mondókáját.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § második bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett^ bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebbon az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János képviselő űr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése a sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Tobler János országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 89.) (Malasits Géza: Na, a keresztények is!) Surgóth Gy

ula előadó urat illeti a szó. Surgóth Gyula előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Tobler János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Gálhidi József főmagánvádló, sashalmi lakos feljelentésére büntető eljárást indított a »Jövőnk« című időszaki lap J934. évi április hó 7. napján kiadott 14. számában megjelent »Szerkesztői üzenetek. Többeknek.« feliratú cikk tartalma, de klünösen annak következő kitételei miatt: »Igen. Gálhidi (Garfunkel) József, a Galiciából idejött volt izraelita, jelenleg az egységespárt sashalmi elnöke, ellenezte a sashalmi hősök emlékművének felállítását. Ezt vegye tudomásul minden frontharcos,, minden józan magyar s ha a jövőben hazafiasságról beszélne ez a galíciai születésű egységespárti elnök, oktassák ki, hogy a tradíciók tisztelete benne van a 95 pontban.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § második bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A nyomozás során kihallgatott tanuk vallomása szerint a cikk szerzője Tobler János országgyűlési képviselő. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Tobler János országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. $-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megke6y