Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-71

Az országgyűlés képviselőházának 71. ülése 1935 december 10-én, kedden. 461 jutni a képviselőválasztással kapcsolatban. Minthogy a zsarolás hivatalból üldözendő cselekmény, Ulain Ferenc országgyűlési képviselő a beadványában foglaltakra felhívja az ügyészség figyelmét avégből, hogy alkalma legyen a kir. ügyészségnek hivatali kötelességét teljesíteni. A most ismertetett kétrendbeli feljelentés alapján a szegedi kir. ügyészség 1932. évi július hó 6-kn. hoizott 15.677/1932. k. ü. sz, határozatával Szeder Ferenc János és Bonczos Miklós ellen a Bp. 101. §-ának 1. pontja értelmében a nyomozást megszüntette, amely megszüntető határozatot a szegedi kir. főügyész 1932. évi szeptember hó 1-én kelt 2.155/1932. f. ü. sz. határozatával helybenhagyott. Ezekután Andaházi-Kasnya Béla országgyűlési képviselő mint pótmagánvádló a vizsgálat elrendelése iránt terjesztett elő kérelmet, amely kérelmet a szegedi kir törvényszék (vizsgálóbírája 1932. évi pktóiber hó 21-én keit B. 6.511/2— 1932. sz. végzésével a Bp. 105. §-a alapján elutasított. t Az elutasító határozatot a szegedi kir. törvényszék vádtanácsa 1932. évi november hó 5-én kelt B. 5.611/3—1932. sz. végzésével helybenhagyta, illetve a felfolyamodást a Bp. 379. § 4. bekezdése alapján elutasította. Szeder Ferenc János szentesi lakos 1933. évi március hó 2-án és Bonczos Miklós szentesi lakos 1933. évi március hó 8-án bűnvádi feljelentést adtak be és pedig Szeder Ferenc János, Andaházi-Kasnya Béla és Ulain Ferenc országgyűlési képviselők ellen, Bonczos Miklós pedig Andaházi-Kasnya Béla országgyűlési képviselő ellen hamis vád bűntette, illetőleg hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt. Ezen, most említett két feljelentés folytán meginduló büntető ügyben kéri a szegedi kir. törvényszék B. II. 3.200/17—1934. sz. megkeresésében az ezen jelentés elején részletezett bűncselekmények miatt Andaházi-Kasnya Béla és Ulain Ferenc országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság megállapította, hogy •a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggések Andaházi-Kasnya Béla és Ulain Ferenc országgyűlési képviselők személye és^ a vélelmezett bűncselekmények között nem kétségesek, zaklatás esete nem forog fenn, ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy: 1. Andaházi-Kasnya Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogát kétrendbeli, a Btk. 227. § 1. bekezdésében meghatározott, a Btk. 227. § 2. bekezdése szerint minősülő és büntetendő, vitéz Bonczos Miklós ügyvéd és Szeder Ferenc János gazdasági főtanácsos sérelmére elkövetett hamis vád bűntette miatt, 2 Ulain Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát egyrendbeli, -a Bv. 20. §-ába ütköző, Szeder Ferenc János sérelmére elkövetett hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt füíggessze fel. A mentelmi bizottságnak Ulain t Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának ^felfüggesztésére vonatkozólag hozott javaslataival szemben Dulin Jenő és Klein Antal bizottsági tagok kisebbségi véleményt terjesztettek elő. A kisebbségi vélemény a bizottság jelentéséhez csatoltatott. Elnök: Dulin Jenő képviselő urat, mint a kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. Dulin Jenő: T. Képviselőház! Mindenekelőtt előrebocsátom, hogy Andaházi-Kasnya képviselő úrra nem vonatkozik a kisebbségi vélemény. Kérelmem az, hogy méltóztassék a főügyészség megkeresését elutasítani és Ulain Ferenc képviselő úr mentelmi jogát ne méltóztassék felfüggeszteni. Hatóság előtti rágalmazás vétsége t. i. abban az esetben történik, ha valaki kellő ténybeli alap nélkül a bíróság előtt valakit feljelent. Szerény véleményem szerint amikor a mentelmi jog elbírálásánál azt a kérdést nézik az illetékesek, hogy vájjon valakivel szemben zaklatás esete forog-e fenn vagy nem, jogában áll a mentelmi bizottságnak, illetőleg a t. Háznak már azt a kérdést is vizsgálni, hogy vájjon egyáltalában büntetendő cselekmény forog-e fenn s ha a mentelmi bizottság büntetendő cselekményt nem lát, akkor — kétségkívül súlyos közjogról lévén szó — a mentelmi jogot egyszerűen ne függessze fel. Miután kétségtelen, hogy Ulain Ferenc cselekménye abban merült ki, hogy a királyi ügyészség figyelmét felhívta arra, hogy a képviselőházban eihangoztt egy beszéd és ezzel az ügyésaségnek (módot akart adni arra, hogy hivatalos eljárást folytathasson le, kétségtelen az is, hogy Ulain Ferenc kellő ténybeli alappal járt el. Ulain Ferencnek az ügyészséghez való beadványa t. i. célzott a képviselőházban elhangzott beszédre. A képviselőházban a mentelmi jog védelme alatt tényleg egy felszólalás hangzott el, amelyből kifolyólag a főmagánvádlókikal kapcsolatosan súlyos kijelentések történtek. Ez a beadvány nem is feljelentés, tartalmában sem, már pedig szerény véleményem szerint a feljelentés mindig tartalma szerint bírálandó el. Ez nem forma szerinti feljelentés a kir. ügyészséghez, ahol Ulain Ferenc feljelentette a sértettet azért, hogy ezt és ezt tette és kérte a bűnvádi eljárás megindítását. Ulain Ferenc ebben az ügyben mint törvényhozó, mint képviselő járt el. Mint képviselő szerzett tudomást itt a képviselőházban arról, hogy itt egy felszólalás hangzott el, amely valakinek a cselekményét tárgyazza és a törvényhozás működése körén belül mint törvényhozó, tudomására hozta a kir. ügyészségnek azt, hogy a Házban valamit hallott. A kir. ügyészség ugyanis esetleg nem kíséri figyelemmel az újságokat és így nem vehetett tudomást arról ,

r hogy mi történik és mi hangzik el itt a t. Házban. Szerény véleményem szerint ez tehát nem feljelentés, ez csak egyszerűen a kir. ügyészség figyelmének a felhívása, amelyhez azonban nem kapcsolódott az a petitum, hogy kérem az illető ellen a bűnvádi eljárás megindítását. Ö nem is mint sértett jelentkezett. Ő ebben az ügyben nem is lehetett sértett, tehát az ő feljelentése a kellő jogi alappal tulajdonképpen nem is rendelkezett; formahiányban is szenvedett. Az egész tudósítás úgy hangzik, hogy felhívom a kir. ügyészség; figyelmét a képviselőházban ekkor és ekkor elhangzott beszédre, hogy módot adjak a kir. ügyészségnek a megfelelő eljárásra. Megfelelő eljárás lehetett volna az is, hogy a kir. ügyészség egyszerűen ad acta teszi ezt az egész beadványt és azt mondja: Ulain Ferenc nem sértett, Ulain Ferenc nem intézett a kir. ügyészséghez megfelelő formában jelentkező feljelentést, egyszerűen felhívta a mi figyelmünket, mi pedig ezzel egyszerűen nem törődünk. Szerény véleményem szerint tehát — és azt hiszem, ez jogilag feltétlenül meg is áll — nem formaszerinti feljelentéssel állunk szemben. A mentelmi bizottság azért esett szerintem abba a tévedésbe, hogy feljelentésnek bírálja el ezt az egész beadványt, mert Ulain Ferenc irodájában ezt az értesítést az ügyész-