Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-71

462 Az országgyűlés képviselőházának 71. ülése 193$ december 10-én, kedden. séghez az, iroda Írnoka az általános többi ügyvédi darabokkal együtt elintézve, a külzetbe »feljelentés-t irt írógéppel a címzésnél, azonban nagyon természetes, hogy a küdzetre írhatok akármit, ha a belső tartalom nem az, amit a külzet mond. Szerény véleményem szerint tehát bűnvádi feljelentés nem történt, már pedig a hatóság előtti rágalmazás tényálladéki kritériuma az, hogy ez megtörténjék; másodszor pedig, ha még megtörtént volna is, akkor sem kellő ténybeli adat alapján történt, mert hiszen a kellő ténybeli alapot a képviselőház plénumában elhangzott beszéd képezte, ennélfogva — különösen azért is, mert mindezt Ulain Ferenc mint képviselő itt a képviselőház ülésén tudta meg, tehát ezt az egész eljárást mint törvényhozó tette folyamatba — nyilvánvalóan zaklatás esete forog fenn, kérem tehát a t. Házat, hogy a mentelmi jogot ne méltóztassék felfüggeszteni. (Helyeslés a báloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ebben a (mentelmi ügyben a mentelmi bizottság javaslatát a kisebbségi véleménnyel szemben elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem,!) Akik elfogadják a mentelmi bizottság jelentését, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Többség! A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, vagyis Andaházi Kasnya Béla és Ulain Ferenc képviselő urak menteimii' jogát ez ügyből kifolyólag felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 61. számú jelentése a sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított gróf Széchenyi György képviselő úr mentelmi ügyében. Lányi Márton előadó urat illeti a szó! Lányi Márton előadó: Tisztelt Képviselőház ! A debreceni kir. főügyészség 1764/1935. f. ü. szám alatt gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék V. 1007/4—1935. számú megkeresése szerint Lázár Miklós lapszerkesztő budapesti lakos feljelentést tett gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő ellen amiatt, mert a »Hegyalja« című időszaki lap 1935. évi április hó 4. napján megjelent 12. számában gróf Széchenyi György aláírásával róla a következő kitétel foglaltatik: »így azután érthetővé válik, hogy Léderer Michnek, a volt kommunistának szabad éjnek idején órákén át előadást tartani a munkáskaszinóban«.^ A kérdéses lapközlemény most említett tartalma az 1914:XLI. t.-c. 1. Vába ütköző, a 3. §„ 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének tényálladéki elemeit megvalósítani látszik. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságoktól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a tKépviselőháznak, hegy gróf Széchényi György országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, vagyis gróf Széchenyi György képviselő mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 62. számú jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó Lányi Márton képviselő úr. Lányi Márton előadó: * Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6252/1935. 1 ü. szám alatt Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 13.202/1933. számú megkeresése szerint nevezett képviselő Karch Kristóf fömagánvádló feljelentése alapján vád alá helyeztetett »A Béggel« című időszaki lap 1933. évi szeptember hó 25. napján kiadott 39. számában megjelent »Tolvajok paradicsoma« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Tolvajok paradicsoma« »Hogy kétség ne legyen, — a Vásárpénztár ez a paradicsom. Viharok zúgnak körülötte, jelentések és védőiratok készülnek, futárok, békítők, egyeztetők, eltussolok, politikai ügynökök és közgazdasági szegénylegények hemzsegnek a kapuja előtt, amelyet A Reggel kemény Ököllel megdöngetett. Ügy hírlik, hogy a városházi tárgyalást újra elhalasztják. Hűtik a levest... Ez azonban nem akadályozhat meg abban, hogy a mi jelentésünk közlését, saját fórumunk előtt megkezdjük. Elérkezett az egyenes beszéd ideje! »Szabályszerű, kockázatmentes üzlet« Karch Kristóf, a revizorképző és ellenőrző egyetemi tanár jelentette ezt a Vásárpénztárról 1927-ben, de talán úgy értette, hogy neki, a tiszteletdíj szempontjából kockázatmentes a vállalkozás... Karch tanár úr később alelnök lett a Vásárpénztárnál s 1930-ban már Reményi-Schneller vezérigazgató, a többségi pártok szakértője találta a »legnagyobb rendben« a beterjesztett hamis mérleget s ezt Karch Kristóf elhitte. 1931-ben megint Karch Kristóf találta- tökéletesnek a számadásokat s Reményi-Schneller indítványozta a mérleg elfogadását. A munkamegosztás tökéletes volt. A mérleg nem!« »Ha a Törvényhatósági Tanács meg akarja menteni az autonómiát, ha érez még büszkeséget Budapest nevének kiejtésénél s szégyent a megalázó panamasorozatok hallatára, akkor hívja vissza azonnal a Vásárpénztár régi és új igazgatóságának és felügyelőbizottságának öszszes tagjait, függessze fel a súlyosan kompromittált tisztviselőket, terjessze fel az eddigi vizsgálat eredményeit a királyi ügyészséghez s adjon szabadkezet a megtorló igazságnak! E nélkül a Vásárpénztár marad ami volt; -— a tolvajok paradicsoma!« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény Rajniss Ferenc aláírásával jelent meg. mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Rajniss Ferenc országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. ;