Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-71

460 Az országgyűlés képviselőházának 71 jogát ebben az ügyben a t. Ház nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 58. számú jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Rassay Károly képviselő úr mentelmi ügyében. Krüger Aladár előadó urat ti Heti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kh\ főügyészség Rassay Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság Eckhardt Tibor főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Esti Kurír« politikai napilap 1934. évi szeptember hó 4. napján kiadott 199. számában »Eckhardt tehetetlenségében a vakmerő demagógia és együgyű rágalmazás útjára lépett« fő- és »Rassay Károly válasza« alcím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen tannak következő kitételei miatt: . »... csak egy politikai presztízsében teljesen összeomlott egyén mondhatja.« »Ami Eckhardt Tibornak az »Uj Magyarság«-ban megjelent nyilatkozatát illeti, arra csak annyit mondhatok, hogy Eckhardt emlékezőtehetsége az izgalmak hatása alatt úgylátszik, teljesen kihagy. Vagy megalomania, vagy alantas taktika kell ahhoz, hogy valaki azt állíthassa, hogy én neki személyi érvényesülés céljából fúziót ajánlottam, amit ő visszautasított.« »Én ugyan nem vagyok Magyarország diplomáciai fő delegátus a, nem is vagyok a politikai erkölcs patentirozott apostola, de azt megtanultam, hogy bizalmas politikai vacsorákon folytatott tárgyalásokat nem úri dolog még vató formájában sem nyilvánosság elé vinni, annál kevésbbé meghamisítva.« »... emlékezőtehetsége ebben a kérdésben épúgy cserbenhagyta, mint amikor a saját maga által kidolgozott választójogi tervezetet hamisításnak minősítette.« A

( cikk egész tartalma, de különösen ezek a r kitételek sajtó f útján ^ elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg és a nyomozás során kihallgatott tanuk vallomása szerint a cikk szerzőin Rassay Károly országgyűlési képviselő. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Rassay Károly országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Rassay Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. - Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát? (Igen!) Ha igen, akkor ennek értelmében Rassay Károly képviselő úr mentelmi jogát a t. Ház felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 59. számú jelentése párviadal vétsége miatt jogerősen elítélt Eckhardt Tibor képviselő úr mentelmi ügyében. Lányi Márton előadó urat illeti a szó. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A ülése 1935 december 10-én, kedden. budapesti kir. főügyészség Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék jogerős ítélete szerint nevezett képviselőt a Btk. 298. §-ának 1. bekezdésébe ütköző párviadal vétsége miatt háromnapi államfogházra ítélte és a büntetést rajta végre kell hajtani. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a jogerős ítélet között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, vagyis Eckhardt Tibor képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 60. számú jelentésének tárgyalása Andaházi-Kasnya Béla és Ulain Ferenc képviselő urak mentelmi ügyében. Lányi Márton urat illeti a szó. Lányi Márton előadó: Tisztelt Képviselőház! A szegedi kir. főügyészség 1228/1935. f. ü. szám alatt felterjesztette a szegedi kir. törvényszéknek 1935. évi május hó 4. napján kelt B. II. 3200/17—1934. sz. megkeresését, mely szerint a bíróság arra kéri a képviselőházat, hogy Andaházi-Kasnya Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogát kétrendbeli, a Btk. 227. § 1. bekezdésében meghatározott, a Btk. 227. § 2. bekezdése szerint minősülő és büntetendő dr. vitéz Bonczos Miklós ügyvéd és dr. Szeder Ferenc János gazdasági főtanácsos sérelmére elkövetett hamis vád bűntette miatt: valamint Ulain Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát egyrendbeli, a Bv. 20. §-ába ütköző dr. Szeder Ferenc János sérelmére jelkövetett hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt függessze fel. Ezen megkeresés tényálása a következő : Andaházi-Kasnya Béla országgyűlési képviselő 1932. évi május hó 1-én a szegedi kir. ügyészséghez 10.192. k. ü. sz. alatt büntető feljelentést adott be Szeder Ferenc János és Bonczos Miklós szentesi lakosok ellen zsarolás vétsége miatt, azt adván elő, hogy lelkikényszer hatása alatt és a Bonczos Miklós által alkalmazott fenyegetés folytán szolgáltatott ki Bonczos Miklós kezeihez egy 25 000 pengős váltót és kötötte meg azt az iratoknál elfekvő megállapodást, amely közte és Szeder Ferenc János között Szentesen 1931. évi június havában létrejött. Ugyancsak 1932. évi május hó 1-én érkezett a szegedi kir. ügyészségre és ott 10.193, k. ü. szám alatt iktattatott azon büntető feljelentés. amelyet Ulain Ferenc országgyűlési képviselő adott be Bonczos Miklós és Szeder Ferenc János szentesi lakosok ellen zsarolás vétsége miatt. Ebben a feljelentésben Ulain Ferenc orszáe-gyűlési kénviselő előadja, hogy Andaházi-Kasnya Béla országgyűlési képviselő 1932. évi április hó 22-én a képviselőház ülésén olyan tényállást adott elő, amely szerint Bonczos Miklós és Szeder Ferenc János szentesi lakosok őt 1931. év júniusában egy 25.000 pengős váltófizetésí kötelezettség elvállalására kényszerítették azzal a fenyegetéssel, hogy ellenkező esetben nem fog ajánláshoz