Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-71

Az országgyűlés képviselőházának 71. ülése 1935 december 10-én, kedden. 459 István jogos védelemből felelt az ellene inté­zett támadásra ebben a cikkben. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát elfogadni? (Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják az előadó úr javasla­tát, álljanak fel. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadta el, vagyis Milotay képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 55., számú jelentése, felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Drobni La­jos képviselő úr mentelmi ügyében. Krüger Aladár előadó nrat illeti a szó! Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselő­ház! A győri kir. főügyészség Drobni Lajos or­szággyűlési kópviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte. A győri kir. törvényszék ugyanis megkeresése szerint Szauter Ferenc Győr szab. kir. város polgármestere feljelen­tésére nevezett képviselő ellen az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint mi­nősülő és a 9. § 6. pontja szerint felhatalma­zásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt büntető eljárást indított, mert ő Győrött 1934. évi november hó 23-án a Győr szab. kir. város törvényhatósági bizottságához benyúj­tott írásbeli fellebbezésében az indokolás ne­gyedik bekezdésében Győr szab. kir. város pol­gármesterére, Szauter Ferencié vonatkozólag a következő tényállítást tette: »Az 1935. évi költségvetés súlyos szépség­hibájának tartottam azt a körülményt, hogy a város pénzügyi helyzete egy&nsúlyának bizto­sítása céljából ismételten hangoztatott lemon­dás és áldozati kötelesség ellenére éppen és kizárólag a polgármester illetményei marad­tak változatlanul érintetlenek és a személyi ki­adásokra vonatkozó előterjesztésnél éppen a polgármester fiának, a városi főmérnöknek illetményeinél történt kísérlet arra, hogy a változott idők következményei reá se hassa­nak ki.« A m. kir. belügyminiszter, mint a sértett felettes hatósága, a felhatalmazást a bűnvádi eljárás folytatásához megadta. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vé­lelmezett bűncselekmény között kétséges, mert a vád tárgyává tett kifejezések a jogos bírá­lat határát nem haladják túl. zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Drobni Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függesz­sze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem, méltóztat­nak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfo­gadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság ja­vaslatát elfogadta, vagyis Drobni Lajos kép­viselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 56. számú jelentése, sikkasztás és csalás bűntettével gya­núsított vitéz ' Kenyeres János képviselő úr mentelmi üdvében. Az előadó urat illeti ia szó. Krüger Aladár előadó: A budapesti kir. főügyészség vitéz Kenyeres János országgyű­lési képviselő mentelmi jogának felfüggeszté­sét kérte, mert a szolnoki kir. törvényszék megkeresése szerint Kálmán és László buda­pesti cég sikkasztás és csalás büntette miatt bűnvádi feljelentést tett. A bizottság megállapította, hogy a .meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a fel­jelentett bűncselekmény között azonban kétsé­ges^ mert nincs közelebbről megjelölve, hogy a vádhatóság mely tényállás alapján kíván el­járni. Nem jelölte meg ezeket a vádhatóság a m. kir. igazságügyminiszter két rendeletében foglaltak és annak ellenére sem, hogy ugyan­ezen ügybeai már egy ízben hasonló megkere­sés érkezett az 1931—35. évi országgyűlés kép­viselőházához és akkor a képviselőház ugyan­ezen indokkal tagadta meg vitéz Kenyeres Já­nos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Minthogy ezek szerint a meg­keresésből bűncselekmény nyomatékos gya­núja meg nem állapítható, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy vitéz Kenyeres János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a ívitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Méltóztat­mak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfo­gadni? (Igen!) Ha igen, a mentelmi bizott­ság javaslatát a t. Ház elfogadván, Kenyeres János képviselő úr mentelmi jogát nem füg­geszti fel. Következik a mentelmi bizottság 57. számú jelentése ötrendbeli rágalmazás vétségével gyanúsított Eber Antal képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség Eber Antal or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti királyi büntetőjárásbíróság megkeresése szerint ellene Krizs Árpád, Pálfy József, Gróh István, Ki­vovits Károly és Halász Alfréd, a Budapest Székesfővárosi Községi Temetkezési Intézet üzemigazgatósági tagjai feljelentést tettek azért, mivel Budapesten, a Budapest székes­főváros törvényhatósági bizottságának 1932. évi április 20. napján tartott ülésén olyan ki­fejezéseket használt, amelyek a feljelentők sze­rint a becsületsértés tényálladékát megállapít­ják. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, mint­hogy azonban az országgyűlési képviselő kép­viselői hivatásához s törvényhozói szabadsá­gához tartozik a közintézmények és közhatósá­gok bírálata s minthogy a feljelentés tárgyává tett bírálat közérdekből történt, — mert ha­sonló állításokat tartalmazó beszédéért az 1931—36. évi országgyűlés képviselőháza neve­zett képviselőt saját kérésére is már egy ízben kiadta — zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Eber Antal ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javasla­tát elfogadni? (Igen!) Ha el méltóztatnak fo­gadni, akkor Eber Antal képviselő úr mentelmi 67*

Next

/
Thumbnails
Contents