Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-71

Az országgyűlés képviselőházának 71. i Arra kérném a miniszter urat, hogy — ha lehetséges lenne — inkább szigorítsa meg azt a vizsgát, minden egészségügyi követelményt állítson fel velük szemben, (Rupert Rezső: Ügy van) de azokat, akik ezen a szigorú vizsgán átmennek, épúgy, mint az 1911-es miniszteri rendelet megengedte, továbbra is engedélyezze mostani működésükben. A továbbiakban pedig tisztelettel kérném a miniszter urat a következőkre: Most itt van az orvosi kamarai törvény, amely életbe lép és amely — mint látjuk, különösen ez a sza­kasz — a fogtechnikusokat béklyóba fogja verni. Nem lehetne-e tehát különösen a fog­technikusa ipar gyakorlását akár rendeleti úton. akár törvénnyel szabályozni? A fogtech­nikusok már harminc év óta kérik, hogy tör­vényes úton szabályozzák a munkakörüket. Nagyon kérem a miniszter urat, hogy ha lehet, ezt az áthidalást csinálja meg és akkor a béke a fogtechnikus-iparosok részére is teljesen helyre volna állítva. t Elnök: Kíván-e valaki az 52. §-hoz hozzá­szólni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az 52. § 1. bekezdé­sét eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr és Csilléry András képviselő úr in­dítványával? (Nem!) Kérdem tehát, méltóztat­nak-e az előadó úr indítványát elfogadni, szem­ben Csilléry András képviselő úr indítványá­val? (Igen! Nem!) A Ház az 52. § 1. bekezdé­sét az előadó úr módosításával fogadta el. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e az 52. §-hoz Rupert Rezső képviselő úr által új 2. be­kezdésként javasolt pótlást elfogadni? igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház a Rupert Re­zső képviselő úr által javasolt pótlást nem fo­gadta el. (Rupert Rezső: Mi az. hát nem szava­zunk?) Elnök: Szemmel látható a többség. (Rupert Rezső: Szemmel nem látható! Az an­gol házszabályok szerint az elnök soha sem lát, csak hall. — Derültség balfelől. — Rupert Re­zső: Azért nem köteles hivatalból konstatálni a határozatképtelenséget! — Elhangzott a. Ház elnöki székéből! A jeles Rakovszky • István mondotta, hogy az elnök soha nem lát, csak hall! — Zaj.) Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Az 52. § 2. és 3. bekezdése meg nem támad­tatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik az 53. §. Szeder János jegyző (felolvassa az 53. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Az 53. § után Csilléry András képviselő úr egy új 54. § felvételét javasolja. Csilléry András képviselő urat illeti a szó. Csilléry András: T. Ház! Nem kívánom bővebben megindokolni előterjesztésemet, esak rá akarok mutatni arra, hogy az 1927 :XXI. te. alkotása alkalmával szükségesnek mutatkozott egy olyan szakasz felvétele a szociális biztosí­tásról szóló törvénybe, amelyben az áll, hogy kihágást követ el az a biztosított, (olvassa/: »3. aki az intézetnek gyógykezelés céljából el; járó orvosát sértő kifejezéssel illeti; ...4. aki az egészségvédő és a balesetelhárító óvórend­szabályokat meg nem tartja«. Ezt a szakaszt azért statuáltuk, mert nagyon gyakran elő­fordult, hogy azok az orvosok, akik a betegség­biztosító intézet részéről a beteghez hivattak, inzultusnak voltak kitéve, — erről, sajnos, itt senki sem emlékezett meg — nem is szólva ar­ról, hogy éjnek idején megverték, kirabolták lése 1935 december 10-én, kedden. 455 őket, s hogy előfordult az is, hogy olyan he­lyekre, olyan házszámok alá hívták őket, ahol üres telkek voltak, ott levetkőztették, télvíz idején ruha nélkül eleresztették és igy enged­ték őket hazamenni. Ezek az inzultusok — na­gyon jól tudjuk — előfordulnak, nem nr'ívelt emberek részéről, hanem néha bosszúállásból, vagy kellemetlenkedésből műveletlen emberek részéről. Az orvosi hivatás védelmében tehát mégis kell valamelyes intézkedéseket fogana­tosítani. Ha az említett törvény szükségednek tartotta ezt, akkor, t. miniszter úr, én úgy ér­zem, hogy itt is valamelyes intézkedést kell ebben a tekintetben statuálnunk. Miuthogy ez a szakasz nem illeszthető be máshova, azért kívántam az 53. § után új szakaszként a követ­kező szöveg felvételét (olvassa): »L Aki az orvost abból a célból, hogy őt hivatása teljesítésében megfélemlítse, megfe­nyegeti vagy bántalmazza, amennyiben cse­lekménye súlyosabb bűncselekmény ténváiJa­dékát ki nem meríti, egy hónaptól hat hónapig terjedhető szabadságvesztésbüntetéssel és 500 pengőtől 10.000 pengőig terjedhető pénzbünte­téssel büntethető. 2. Aki az orvost hivatásának teljesítése miatt becsületsértő, vagy rágalmazó kifeje­zéssel illeti, ha cselekménye súlyosabb beszá­mítás alá nem esik, nyolc naptól három hóna­pig terjedhető fogházzal és 100 pengőtől 1000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. 3. Aki az orvos ellen oly célból, hogy őt orvosi tisztének ellátásában valamely cselek­mény abbahagyására, vagy pedig elkövetésére rábírja, vagy hivatásának gyakorlásában aka­dályozza, erőszakot alkalmazni megkísérel, vagy alkalmaz, avagy pedig veszélyes fenye­getést használ, három hónaptól egy évig ter­jedhető fogházzal és 1000 pengőtől 10.000 pen-, gőig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. • A. büntetőeljárást az orvos rendelője helyére ille­tékes járásbíróság folytatja le. A szakaszok ennek megfelelően átszámozan­dók«. T. Ház! Ügy érzem, hogy amint hatósági védelemiben részesítjük e törvényjavaslat, il­letőleg rendtartás által az orvost, szükséges volna őt a magánosokkal szemben is megvé­deni s orvosi gyakorlatának és. orvosi hivatása teljesítésének útjából minden olyan momen­tumot elhárítani, amely őt abban megakadá­lyozhatná. Ezeknek a szempontoknak figyelembevé­telével és a gyakorlatra való tekintettel, tisz­telettel bátor vagyok kérni a miniszter urat, méltóztassék az általam javasolt új 54. § szö­vegét elfogadni. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szó­lani. vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: T. Ház! Bár nagyon érdekelnek azok, amiket Csilléry t. képviselőtársam itt felhozott, a törvényjavaslaton etekintetben legnagyobb sajnálatomra nem lehet változtatni azért, mert ez egy foglalkozási ág különleges védelmét jelentené, ami talán még jogilag sem helyez­hető bele megfelelő módon jogrendszerünkbe. (Csilléry András: A foglalkozási ág is külön­leges!) Arról hajlandó vagyok beszélni, — más területen, de nem itt, ennek a törvényja­vaslatnak keretében — hogy az előbb felhozott anomáliákat milyen módon lehetne kiküszö­bölni vagy megszüntetni. Visizont már csak: azért is veszélyes volna valamely törvényben pl. már miagát a becsületsértés tényét is más­képpen kezelni, nagyobb pénzbüntetésekkel

Next

/
Thumbnails
Contents