Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-57

Az országgyűlés képviselőházának 57. datában volnának annak, hogy most hibát követnek el. Meggyőződésem az, hogy ha ennek a törvényjavaslatnak általam kifogásolt rendelkezései henné maradnak a törvényjavaslatban, ha a t. miniszter úr és a t. földmívelésügyi kormány azokban a kérdésekben, amelyeket a kereskedelemre, valamint a vendéglős- és szállodásiparra vonatkozólag elmondtam, kapacitálhatatlan marad, abban az esetben évek múlva rá fogunk jönni arra, hogy jó lett volna hallgatni ezekre a kifogásokra, amelyek voltaképpen nem is az én kifogásaim, mert hiszen én legfeljebb szócsöve vagyok azoknak, akiknek érdekeit ennek a törvényjavaslatai érintik. Azok, akiket a törvényjavaslat rendelkezései érintenek, ugyanúgy hozzátartoznak a magyar élethez, ugyanúgy adófizető polgárok, mint amilyen adófizető polgárok és amiként hozzátartoznak a magyar élethez azok, akiknek érdekeit a t. miniszter úr ezekkel szemben meg akarja védeni. A gazdasági életben mindig kiegyezésre van szükség.. Az állam, amelynek minden polgárát egyenlően kell megvédenie, soha sem szolgálhatja egyedül és kizárólag egy társadalmi réteg érdekét. Az érdekképviseletek szolgálhatják a hozzájuk tartozók érdekét maradéktalanul, de az államnak a különféle egymással szembenálló gazdasági rétegek érdekeit ki kell egyenlítenie, annál is inkább, mert meggyőződésem szerint minden elhulló gazdasági exisztencia a polgári társadalom egy-egy pillérének a kihullását jelenti. T. miniszter úr, ha niár a kereskedelem többi ágai, — sajnos — kormányintézkedések következtében, elpusztultak, méltóztassék • a magyar borkereskedelmet intézkedéseivel nem megtámadni, hanem megvédeni. A magyar kisipar és kiskereskedelem a legutóbbi tíz esztendőben .szörnyűséges válságokon és katasztrófákon; ment keresztül, nem saját hibájából, hanem sokszor ibizony kormányintézkedések következtében. Vigyázzon a t. kormány és a t. miniszter úr, nehogy az a derék társadalmi réteg, amely az országgal szemben mindenkor teljesítette kötelességét, a magyar vendéglősök, szállodások és italmérők rétege e törvényjavas-. lat következtében saját hibáján kívül válságos helyzetbe jusson. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a bal- és

r a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik Czermann Antal képviselő úr. Czermann Antal: T. Ház! Az idő rövidségére való tekintettel tisztelettel kérem, méltóztassanak hozzájárulni, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. Elnök: A képviselő úrnak Joga van kérni a halasztást. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a halasztást megadni! (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Mielőtt napirendi javaslatot tennék, bemutatom a Somogy vármegye csurgói választókerületében időközi választáson megválasztott Bárczay Ferenc képviselő úr megbizóleveiét. {Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a közéven. — Buchinger Manó: Éljen a titkos szavazás!) A megbizólevél megvizsgálás és jelentéstétel véget kiadatik az állandó igazolóbizottságnak. Most pedig javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap délután 4 órakor tartsuk {Bárczay Ferenc a teremben megjelenik. — Elénk éljenzés és taps a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. ülése 1935 november 13-án, szerdán. 33 jobboldalon és a középen. — Eckhardt Tibor: Válasszák meg miniszterelnöknek! —Zaj.) s annak napirendjére tűzze ki a Ház a bortörvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, továbbá a mai napirendünkre kitűzött számvizsgáló bizottsági jelentés és az orvosi rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy a Ház az elnöki napirendi indítványt elfogadta. Következnek az interpellációk, és pedig elsősorban Rakovszky Tibor képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Miskolczy István jegyző (olvassa): »Interpelláció a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a kisebbségi intézet létesítése tárgyában. Hajlandó-e a kultuszminiszter úr a képviselőházat s ezen keresztül a magyar közvéleményt tájékoztatni a kisebbségi intézet céljáról, hivatásáról és működési köréről? Hajlandó-e a miniszter úr az intézet működését olyképen szabályozni, hogy az necsak az utódállamokban élő magyarság, hanem általában az ott élő összes kisebbségek ügyével, továbbá az utódállamok politikai, gazdasági, történeti és kulturális helyzetévél tudományosan és gyakorlatilag foglalkozzék, végül tartson állandó érintkezést a hazai kisebbségekkel és az azokkal kapcsolatos kérdéseket is vonja működési körébe?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rakovszky Tibor: Igen t. Képviselőház! Végtelenül sajnálom, hogy interpellációm elmondásakor nincs jelen az igen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr. Ügy tudom azonban, hogy ma érkezett meg az osztrák közoktatásügyi államtitkár úr, akinek kíséretében a mai napot tölti és így tudomásul veszem, hogy a miniszter úr jelenleg nem tud nekem szóbelileg választ adni interpellációmra. Kénytelen vagyok azonban interpellációmat mégis elmondani, mert úgy érzem, hogy a magyar közvéleménynek a magyar parlamenten keresztül tájékoztatást kell kapnia abban a tekintetben, hogy vájjon az igen t. kormány a felállítandó kisebbségi intézetnek milyen működési kört, hatáskört és munkakört óhajt biztosítani. Mint talán méltóztatnak is róla tudni, a Magyar Nemzeti Diákszövetség még ez év márciusában egy memorandumot adott be a Pázmány Péter Tudományegyetem tanácsához, amelyben kérte egy kisebbségi intézetnek az egyetemen belül való felállítását. Ezt a memorandumot megküldötték a többi egyetemeknek is, így többek között a Műegyetemnek is, amelynek tanácsa ezzel szintén foglalkozott. Majd Teleki Pál grófnak, a kisebbségi kérdés egyik alapos ismerőjének javaslatára a következő határozatot hozta (olvassa): »A kisebbségi intézet felállítását rendkívül fontosnak, sőt sürgősnek látja. Ennek az intézetnek az volna a feladata, hogy kutasson, az ifjúság kiválogatott részét a kisebbségi problémák teljes ismeretére és a kisebbségek érdekeinek védelmére kiképezze és nevelje, hogy ezekből a tárgykörökből az egyetemi hallgatóságnak és a társadalom széles köreinek előadásokat tartasson, legfőképpen pedig, hogy a kisebbség problémáinak tudományos műve5