Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-57

Az országgyűlés képviselőházának 57. nap hallottunk itt nagyon érdekes statisztikai adatokat Schandl Károly volt földmivelésügyi államtitkár ixr beszédében, aki megemlítette, hogy egy abbé, aki a francia vincellérek el­nöke volt, nagy meglepetéssel értesült arról, amikor nálunk járt, hogy bár Magyarország évi bortermelése csak három millió hektoliter, mi ezt a mennyiséget nem tudjuk idebent az országban elfogyasztani, holott Franciaország, amelynek évi bortermelése 46 millió lakosa mellett 60 millió hektoliter, ezt a 60 millió hektolitert, három millió hektoliter kivételével, amely palackbor és hordós­bor formájában hagyja el az országot, odabent az országban elfogyasztja. Franciaországban tényleg nagyobb a lélekszám szerint való bel­földi fogyasztás, mint amilyen Magyarorszá­gon, nagyobb azért, mert ott az a rendszer van bevezetve, hogy étkezést jóformán nem is tud­nak elképzelni bor nélkül. Hiszen méltóztatnak látni Franciaországban, hogy ott jobb szállo­dákban és jobb vendéglőkben már bonne van a menü árában annak a két deciliter bornak az értéke is, amely két deciliter bort odaszer­víroznak az elé a vendég eié, aki valamelyik jobb francia vendéglőben megjelenik. Magyar­országon ez nincsen meg, mert ha itt ez tény­leg megvolna, akkor nem volna probiéma az, hogy a magyar bortermelő miként r, »irtja el­helyezni borát megfelelő áron, olyan áron, hogy ne dolgozzék azal a vesztesegge', amely veszteséggel az utóbbi esztendőkben a ma«*var bortermelő — sajnos — dolgozik. Itt kell megemlékeznem egy tényezőről, amely indok nélkül és — sajnos — az állam be­avatkozása következtében drágítja meg a ma­gyar bort, bár — ezt meg kell állapítanom ~* az utóbbi időben a borfogyasztási adót a felére szállították le. Méltóztassék elképzelni, mit je­lent a borfogyasztási adó, ha például 20 fillé­res borárat veszek, amely 20 filléres borár volt ugyan az elmúlt esztendőben és volt két esz­tendővel ezelőtt, de nem volt meg 1932-ben, amikor az Alföldön tíz fillérért lehetett egy liter bort kapni. Méltóztassék elképzelni azt, hogy ebben az esetben a borfogyasztási adó egyenlő magas volt a bor árával. Ha tehát a borfogyasztási adó a bor árával egyenlően ma­gas volt, ez a bornak olyan indokolatlan meg­drágítását jelentette, amely természetesen az úgynevezett borfogyasztó közönségben, amely nálunk nem olyan erős és nem olyan fogyasz­tóképes, mint amilyen Franciaországban, meg­gondolásokat kelthetett abban a tekintetben, hogy igyék-e bort, vagy pedig ne igyék. Nagyon kérem a t. kormányt, habár tu­dom azt, hogy a kormánynak a községi ház­tartásokkal komoly nehézségei vannak akkor, amikor a borfogyasztási adó eltörléséről akar tárgyalni, méltóztassék mégis gondoskodni — minthogy a borfogyasztási adó teljesen jogo­sulatlan és teljesen indokolatlan adónem, amely nem is csak a fogyasztót sújtja, hanem a fo­gyasztó mellett sújtja egyszersmind a terme­lőt is és természetesen sújtja a közvetítőt is — a községi háztartásoknak valamely más módon való kártalanításával ennek a borfogyasztási adónak az eltörléséről. (Helyeslés a jobb­középen.) Most pedig méltóztassanak megengedni, hogy rátérjek ennek a törvényjavaslatnak egy olyan intézkedésére, amelyet én a magam ré­széről teljes mértékben helytelenítek és amely­re vonatkoztak mindazok, amiket az előhh a borkereskedelemmel kapcsolatosan elmondot tam. amelyre vonatkoztak azok a félelemeim, amelyeket megemlítettem, hangoztatva azt, hogy ülése 1935 november 13-án, szerdán. 29 vigyázni kell arra, hogy a még meglévő borke­reskedelmet tönkre ne tegye a kormány. Mert méltóztassék elhinni nekem azt, hogy a borkeres­kedelem ellen tervezett és esetleg életbelépteten­dő intézkedések nemcsak a borkereskedelmet te­szik tönkre, hanem azok a bortermelőknek, a gazdáknak is terhére lesznek. Magyarországon a nagy világégés előtt hatalmas, nagy, régi borkereskedelmi cégek voltak, amely borkeres kedelmi cégek az egész világon hírre és neve zetességre tettek szert és amelyek a világégés és a Magyarországon bekövetkezett gazdasági viszonyok következtében elpusztultak. A kor­mánynak tehát vigyáznia kell arra, nehogy in­tézkedései következtében elpusztuljanak a nagy világégés után még meglévő borkereskedő cé­gek is, azok a cégek, amelyek tőkeerősek és amelyek a magyar bor kivitelével foglal­koznak. Itt kell megemlékeznem a törvényjavaslat­nak arról a tervezett intézkedéséről, amelynek következtében Magyarországon néhány cégnek, néhány jóhírű és nemcsak Magyarországon. hanem a kivitel révén az egész világon beveze­tett cégnek a cégét, az üzleti könyvét kell meg változtatnia azon az alapon, hogy a t. kormány­nak az a felfogása, — legalábbis a törvényja­vaslatból ez derül ki — hogv minden cég a cé­gében csak annak a borvidéknek a nevét hor­dozhassa, amelynek borai árusítását főkép végzi. (Pinezich István: Természetes!) A t. képviselőtársam a kormánynak ezt az intézke 7 dését természetesnek tartja, én nem. Méltóztas­sék ugyanis elhinni, hogy másutt is, a keres­kedelemnek más terein is a cégnek a neve és a cégnek a tevékenysége nincsenek egymással szoros összefüggésben. Én láttam már gyári vállalatokat, amelyek tulajdonképpen gépgyári vállalatok és az idők változása következtében textillel is foglalkoznak. (Felkiáltások a jobb­középen: Nem is helyes!) Mit árt ez, t. képviselőtársam? Errevonat­kozólag csak azt vagyok bátor a t. képviselő­társamnak mondani, hogy mi köze van például a Royal-kávéháznak a királyokhoz? Mi köze van a Royal Apolló Filmszínháznak egyrészt a királyhoz, másrészt pedig a görög istenhez? (Felkiáltások a jobboldalon: Rossz a hasonlat!) Mi köze van a Metro Goldwyn-Meyernek az oroszlánhoz? Mi köze van a Merkur Banknak Merkúrhoz? Mi köze van a Hermes Banknak Hermeshez? (Csikvándi Ernő: Mi köze van a püspöknek a borkereskedelemhez?) Hogy mi köze van a püspöknek a magyar borkereskede­lemhez? A régi világban püspökök lévén Ma­gyarország legnagyobb agrártermelői, a püs­pökök voltak ebben az országban a legnagyobb bortermelők. Méltóztassék megnézni — nem beszélve most már a filmszínházakról — a gyógyszer­tárak cégéreit. Mi köze van Szent Györgynek a Szent György gyógyszertárhoz? (Felkiáltá­sok a jobboldalon: Vagy a kígyóhozf) Vagy mi köze van a kígyóhoz? (Egy hang a jobb­oldalon: Az, hogy kigyó-gyitják a betegeket! — Derültség.) Vagy mi köze van a Hunnia gyógy­szertárnak Hunniához? Még sem akad senki, aki kifogásolná azt, hogy a Hunnia gyógyszer­tár a Hunnia nevet viseli. Vaay mi köze van a Pók Áruháznak a pókhoz? (Egy hang a bal­középen: Az, hogy egész gazdasági életünket befonja!) Vagy mi köze van a Bristol szállo­dának Bristolhoz? Mi köze van a Britannia szállodának Britanniához? Csak angoloknak szabad a Bristolban vagy a Britanniában meg­szállni?

Next

/
Thumbnails
Contents