Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-57
Az országgyűlés képviselőházának 57. nap hallottunk itt nagyon érdekes statisztikai adatokat Schandl Károly volt földmivelésügyi államtitkár ixr beszédében, aki megemlítette, hogy egy abbé, aki a francia vincellérek elnöke volt, nagy meglepetéssel értesült arról, amikor nálunk járt, hogy bár Magyarország évi bortermelése csak három millió hektoliter, mi ezt a mennyiséget nem tudjuk idebent az országban elfogyasztani, holott Franciaország, amelynek évi bortermelése 46 millió lakosa mellett 60 millió hektoliter, ezt a 60 millió hektolitert, három millió hektoliter kivételével, amely palackbor és hordósbor formájában hagyja el az országot, odabent az országban elfogyasztja. Franciaországban tényleg nagyobb a lélekszám szerint való belföldi fogyasztás, mint amilyen Magyarországon, nagyobb azért, mert ott az a rendszer van bevezetve, hogy étkezést jóformán nem is tudnak elképzelni bor nélkül. Hiszen méltóztatnak látni Franciaországban, hogy ott jobb szállodákban és jobb vendéglőkben már bonne van a menü árában annak a két deciliter bornak az értéke is, amely két deciliter bort odaszervíroznak az elé a vendég eié, aki valamelyik jobb francia vendéglőben megjelenik. Magyarországon ez nincsen meg, mert ha itt ez tényleg megvolna, akkor nem volna probiéma az, hogy a magyar bortermelő miként r, »irtja elhelyezni borát megfelelő áron, olyan áron, hogy ne dolgozzék azal a vesztesegge', amely veszteséggel az utóbbi esztendőkben a ma«*var bortermelő — sajnos — dolgozik. Itt kell megemlékeznem egy tényezőről, amely indok nélkül és — sajnos — az állam beavatkozása következtében drágítja meg a magyar bort, bár — ezt meg kell állapítanom ~* az utóbbi időben a borfogyasztási adót a felére szállították le. Méltóztassék elképzelni, mit jelent a borfogyasztási adó, ha például 20 filléres borárat veszek, amely 20 filléres borár volt ugyan az elmúlt esztendőben és volt két esztendővel ezelőtt, de nem volt meg 1932-ben, amikor az Alföldön tíz fillérért lehetett egy liter bort kapni. Méltóztassék elképzelni azt, hogy ebben az esetben a borfogyasztási adó egyenlő magas volt a bor árával. Ha tehát a borfogyasztási adó a bor árával egyenlően magas volt, ez a bornak olyan indokolatlan megdrágítását jelentette, amely természetesen az úgynevezett borfogyasztó közönségben, amely nálunk nem olyan erős és nem olyan fogyasztóképes, mint amilyen Franciaországban, meggondolásokat kelthetett abban a tekintetben, hogy igyék-e bort, vagy pedig ne igyék. Nagyon kérem a t. kormányt, habár tudom azt, hogy a kormánynak a községi háztartásokkal komoly nehézségei vannak akkor, amikor a borfogyasztási adó eltörléséről akar tárgyalni, méltóztassék mégis gondoskodni — minthogy a borfogyasztási adó teljesen jogosulatlan és teljesen indokolatlan adónem, amely nem is csak a fogyasztót sújtja, hanem a fogyasztó mellett sújtja egyszersmind a termelőt is és természetesen sújtja a közvetítőt is — a községi háztartásoknak valamely más módon való kártalanításával ennek a borfogyasztási adónak az eltörléséről. (Helyeslés a jobbközépen.) Most pedig méltóztassanak megengedni, hogy rátérjek ennek a törvényjavaslatnak egy olyan intézkedésére, amelyet én a magam részéről teljes mértékben helytelenítek és amelyre vonatkoztak mindazok, amiket az előhh a borkereskedelemmel kapcsolatosan elmondot tam. amelyre vonatkoztak azok a félelemeim, amelyeket megemlítettem, hangoztatva azt, hogy ülése 1935 november 13-án, szerdán. 29 vigyázni kell arra, hogy a még meglévő borkereskedelmet tönkre ne tegye a kormány. Mert méltóztassék elhinni nekem azt, hogy a borkereskedelem ellen tervezett és esetleg életbeléptetendő intézkedések nemcsak a borkereskedelmet teszik tönkre, hanem azok a bortermelőknek, a gazdáknak is terhére lesznek. Magyarországon a nagy világégés előtt hatalmas, nagy, régi borkereskedelmi cégek voltak, amely borkeres kedelmi cégek az egész világon hírre és neve zetességre tettek szert és amelyek a világégés és a Magyarországon bekövetkezett gazdasági viszonyok következtében elpusztultak. A kormánynak tehát vigyáznia kell arra, nehogy intézkedései következtében elpusztuljanak a nagy világégés után még meglévő borkereskedő cégek is, azok a cégek, amelyek tőkeerősek és amelyek a magyar bor kivitelével foglalkoznak. Itt kell megemlékeznem a törvényjavaslatnak arról a tervezett intézkedéséről, amelynek következtében Magyarországon néhány cégnek, néhány jóhírű és nemcsak Magyarországon. hanem a kivitel révén az egész világon bevezetett cégnek a cégét, az üzleti könyvét kell meg változtatnia azon az alapon, hogy a t. kormánynak az a felfogása, — legalábbis a törvényjavaslatból ez derül ki — hogv minden cég a cégében csak annak a borvidéknek a nevét hordozhassa, amelynek borai árusítását főkép végzi. (Pinezich István: Természetes!) A t. képviselőtársam a kormánynak ezt az intézke 7 dését természetesnek tartja, én nem. Méltóztassék ugyanis elhinni, hogy másutt is, a kereskedelemnek más terein is a cégnek a neve és a cégnek a tevékenysége nincsenek egymással szoros összefüggésben. Én láttam már gyári vállalatokat, amelyek tulajdonképpen gépgyári vállalatok és az idők változása következtében textillel is foglalkoznak. (Felkiáltások a jobbközépen: Nem is helyes!) Mit árt ez, t. képviselőtársam? Errevonatkozólag csak azt vagyok bátor a t. képviselőtársamnak mondani, hogy mi köze van például a Royal-kávéháznak a királyokhoz? Mi köze van a Royal Apolló Filmszínháznak egyrészt a királyhoz, másrészt pedig a görög istenhez? (Felkiáltások a jobboldalon: Rossz a hasonlat!) Mi köze van a Metro Goldwyn-Meyernek az oroszlánhoz? Mi köze van a Merkur Banknak Merkúrhoz? Mi köze van a Hermes Banknak Hermeshez? (Csikvándi Ernő: Mi köze van a püspöknek a borkereskedelemhez?) Hogy mi köze van a püspöknek a magyar borkereskedelemhez? A régi világban püspökök lévén Magyarország legnagyobb agrártermelői, a püspökök voltak ebben az országban a legnagyobb bortermelők. Méltóztassék megnézni — nem beszélve most már a filmszínházakról — a gyógyszertárak cégéreit. Mi köze van Szent Györgynek a Szent György gyógyszertárhoz? (Felkiáltások a jobboldalon: Vagy a kígyóhozf) Vagy mi köze van a kígyóhoz? (Egy hang a jobboldalon: Az, hogy kigyó-gyitják a betegeket! — Derültség.) Vagy mi köze van a Hunnia gyógyszertárnak Hunniához? Még sem akad senki, aki kifogásolná azt, hogy a Hunnia gyógyszertár a Hunnia nevet viseli. Vaay mi köze van a Pók Áruháznak a pókhoz? (Egy hang a balközépen: Az, hogy egész gazdasági életünket befonja!) Vagy mi köze van a Bristol szállodának Bristolhoz? Mi köze van a Britannia szállodának Britanniához? Csak angoloknak szabad a Bristolban vagy a Britanniában megszállni?
