Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-68
334 Az országgyűlés képviselőházának kereteket ne lépje túl, de egyebekben ne méltóztassék annyira gyámkodni az emberek felett, mint ahogy ez a. gyámkodás az utóbbi Időben a gazdasági és politikai élet minden terén megnyilvánul. (Gróf Festetics Domonkos: Képzelődés!) Méltóztassék az embereket élni hagyni, méltóztassék az embereknek megengedni, hogy ezekből a testületekből élo szervezetek legyenek, olyanok, amelyek az érdekképviseletnek tényleg megfelelő célt adnak.. Ne méltóztassék ezt a kamarát olyan miniszteriális, olyan bürokratikus keretek közé beilleszteni, amelyek az életet előre megfojtják és lehetetlenné teszik. A kamara költségvetését a pénzügyminiszter hagyja jóvá. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyminisztériumban valamelyik pénzügyi fogalmazó, akinek kiadják ezt a munkát, a tételeket revideálni fogja és azzal a felfogással szemben, amely esetleg az egész orvostársadalom részéről megnyilatkozik, hogy tudniillik az orvosok mit tartanak helyesnek, jónak, a tételekből ő törölni fog, vagy a tételekhez hozzá fog írni; ő kimondja, hogy ez a tétel jóváhagyható, emez nem. Egyáltalán: minek ez a sok baibramunka? Tessék egyszerűbben megoldani a dolgot, tessék kimondani, hogy körülbelül ilyen nagy összegnek kell befolyni és a pénzügyminiszter határozza meg, hogy ezt a pénzt mire szabad fordítani. Minek kell meghagyni látszatképpen az önkormányzati szellemet, ha ez az önkormányzati szellem valójában meg sem nyilatkozhatik, mert minden egyes rendelkezéshez külön engedély, jóváhagyás és nem tudom még mi szükséges., Egy körülményre felhívom a miniszter úr figyelmét. A törvényjavaslatban csak az elnökről van szó, mint akinek megválasztását a miniszter úrnak jóvá kell hagynia. Mi történik az alelnökkel? Hát ha az egyesület nem választ elnököt, csak alelnököt? Az alelnök megválasztását nem kell jóváhagyni? Szerintem fel lehetne venni még egy szakaszt, — méltóztassék ezen gondolkozni — amely szerint az elnöknek, a választmányi tagoknak, a tisztviselőknek a megválasztásához, s a portásnak az alkalmazásához is a belügyminiszter jóváhagyása szükséges. így azután rend lesz ebben a testületben, így nem történhetik a testületben semmiféle hiba, nem kerülhet a testülethez olyan alkalmazott, akit a miniszteri um nem akar. Ennek a rendelkezésnek néhány kirívó esetére kívánok rámutatni. Elsősorban is rámutatni kívánok arra, hogy a rendelkezés azt mondja, (olvassa): »...Feladata lesz, hogy az orvosi kar hazafias magatartása és erkölcsi tekintélye felett őrködjék.« Nem tartom helyesnek, r hogy a javaslatba ilyen rendelkezéseket egyáltalán fel méltóztatnak venni, mert a mindenkori politikai irányzat fogja eldönteni azt, hogy valakinek a hazafias magatartása megfelelő-e vagy sem. Nem tudom, hogy a túloldalon ülő képviselő urak, akik között talán orvosok is vannak, helyesnek tartják-e, ha az utánuk jövő irányzat esetleg majd megállapítja róluk, hogy irányzatuk hazafiatlan volt, cselekedeteik nem voltak megfelelőek, ténykedésük ártott a hazának és ezekből a szempontokból kifogásolhatóknak tartják őket. A politikai rányzat váltakozó és a hazafiasság «ok esetben nagyon könnyen sokféleképpen magyarázható. E tekintetben nálunk soha sincs baj, mert hiszen bármilyen irányzat legyen is uralmon, velünk szemben mindig egyformán 68. ülése 1935 december 3-án, kedden. gondolkozik. Bennünket tehát nem érhet baleset ezen a téren, az urakat azonban érheti, akik némelykor fel is cserélik helyüket: az, aki előbb a túloldalon ült, átjön erre az oldalra, aki pedig itt ült, átmegy oda. Mi történik majd^akkor, ha az, aki most itt ül, meg fogja állapítani azokról, akik most amott ülnek, hogy nem voltak eléggé hazafiasak, eléggé megbízhatók, stb. (Kozma Miklós belügyminiszter: Politikai váltógazdaság!) Egy testület, amely tagjainak gazdasági érdekeit volna hivatva védeni, ne igyekezzék olyan szempontokat törvénybe iktattatni, amely szempontoknak az értelmezése máimaga is politikai kérdés, amely szempontokat a mindenkori politikai hangulatnak megfelelően lehet értelmezni, magyarázni. Ez a törvényjavaslat nem két hétre készült. Nem tudom mennyi ideig, de előreláthatólag évekig érvényben fog maradni. Nem hiszem, hogy a túloldalon ülő képviselő urak a mai politikai irányzatot ilyen hosszú életűnek tekintik, mint ezt a törvényt. Hiszen az idők változnak és sok minden megváltozott már, még a politikai irányzatok is megváltoztak. (Farkas István: Még a véleményük is megváltozhatik!) Méltóztassék tehát olyan törvényt csinálni, amely akkor is jó lesz, ha az urak esetleg itt ülnek ezen az oldalon. (Surgóth Gyula: Együtt sohasem fogunk ülni!) Nálunk sohasem fognak ülni/ebben nyugodt vagyok. Nagyon kérem, hogy ezt a kísérletet meg se tessék tenni. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ami a fegyelmi eljárást illeti, abban egyetértek az előttem felszólalt igen t. képviselő úrral, aki azt mondta, hogy lehetetlen dolog, hogy valakit ne lehessen megválasztani, aki fegyelmi alatt áll. Tessék elképzelni, mi fog ebből keletkezni. Soha senki nem lesz kapható arra, hogy valamely kamarai tagságra pályázzék. Meg sem meri kísérelni, mert abban a pillanatban, amint megkísérli, a hatalom birtokában lévő kamarai választmány nyomban meg fogja indítani ez illető ellen valami ok miatt a fegyelmi eljárást, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Miért?) Valami ok miatt, amilyet ezret és ezret lehet találni. (Zaj és ellenmondások jobbfelőL) Egy névtelen feljelentés elegendő ahhoz, hogy a fegyelmi eljárást meg lehessen indítani; a fegyelmi eljárás, amely a választóié lefolytatása után nyer majd befejezést, teljes elégtételt fog majd adni az illető meghurcolt orvosnak, de természetesen kizárták őt abból a lehetőségből, hogy egyáltalán jelölhető legyen, vagy egyáltalán valamilyen módon az ő neve számításba jöhessen. Ugyanezt mondom arra vonatkozólag is, hogy »aki ellen bírói eljárás indul meg...«. A bírói eljárás nagyon könnyen megindul sokféle szempontból és sokféle irányban és főképpen az orvos ellen indulhat meg sokféle szempontból. Különböző okok lehetnek, amelyek az orvost odaültetik a vádlottak padjára, de amíg az illető orvos ellen csak a vizsgálat folyik, amíg az illető ellen még vádiratot sem adtak ki, addig az illetőt nem lehet bűnösnek tekinteni és nem is lehet e törvény értelmezése szerint már előre megbélyegezni, mert ha ez történik, ez ellenkezik mindazzal a gyakorlattal, amely eddig más törvényben megvolt és megvan. Nem tartanám helyesnek, hogy éppen az orvostársadalomnál méltóztassék ilyen kivételt tenni és ezt a kérdést szigorúbban kezelni, mint más vonatkozásokban. (Dulin Jenő: Az egész büntetőjog rendszerével ellenkezik!)
