Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-67

318 Az országgyűlés képviselőházának 67, 'ben továbbra sem szüntetik meg azokat az okokat, amelyek a tífuszt előidézik. Pedig elsősorban ezeket kellene megszűntetni és akkor a tífusz is megszűnnék, erre vonatkozó intézkedés azonban egyáltalában nem történik, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Az oltás nagyon hatásos!) Az, ivóvíz, csatornázás és jó táplálkozás — t. belügyminiszter úr, kérdezze meg* államtitkárját — még- hatásosabb. Schandl képviselőtársam már utalt az ivóvíz kérdésére. Ami Magyarországon az ivóvíz tekintetében van, az megdöbbentő, vagy azt kell mondani, hogy a csodával határos. Ha végignézzük ennek az országnak községeit és városait, — akár a törvényhatósági, akár a . megyei városokat — hogy 1935-ben hány város és község van ellátva vízvezetékkel, s hogy a vízvezetékekké] ellátott községekben is mekkora az, olyan lakosság száma,, amely lakosság a vízvezetéket nem használja, megdöbbentő adatokat találunk. Kezemben van a Közegészségügyi Intézet jelentése, amely jelentés szerint 2,168.390 ember lakik olyan községbén vagy városban, amelyben vízvezeték van, de ebből a 2,168.390 lakosból is csak 1,835.000 van ellátva egészséges, jó vízzel. Találunk ezek között olyant, amilyen például Debrecen városa, ahol annak ellenére, hogy vízvezeték van, a lakosságnak csak 50 százaléka van vízvezetéiki ivóvízzel ellátva. Itt van továbbá Pestszenterzsébet, ahol 51'5, Pécs, ahol 74'4, Miskolc, ahol 74'2, Székesfehérvár, ahol 76'1 és Salgótarján, ahol 16 "9 ez a százalék. Ha végigmegyünk az országon, találunk még olyan helyet is, ahol már van vízvezeték, a lakosságnak mégis csak 8*1 százaléka van egészséges ivóvízzel ellátva. Ha ehhez még hozzávesszük azokat az adatokat, amelyeket ugyancsak feldolgoztak, hogy 2700 olyan község • van ebben az országban, ahol nincs vízvezeték, — mert a vízvezetékkel ellátott községek adatai voltak azok, amelyeket felsoroltam — és 7 millió magyar ember olyan helyen lakik, ahol az egészséges kútvíz egyáltalában nem áll rendelkezésre, hanem ahol baktériumtelepekkel fertőzött talajvizet isznak, akkor megkapjuk azt a megdöbbentő képet, amelyet a magyar egészségügy felmutat. Elsősorban tehát ezekre az intézkedésekre kell rátérni, egészséges kútvíz előteremtésére és a talaj r

feljavítására kell a kormánynak minden intézkedését megtennie. Addig, amíg a kormánypárti oldalról csak szép szólamok hangzanak el, de ezeken az állapotokon segíteni nem fognak, az egsézségügyi állapot megjavításáról beszélni nem lehet, hanem további hatvan évig marad még így a helyzet, ahogy első közegészségügyi törvényünk óta is ennyi idő telt el már. T. Ház! Ugyancsak legyen szabad utalnom arra a problémára, amelyre az előbb Schandl t. képviselőtársam is utalt: a születés problémájára. Erre vonatkozóan ő hivatkozott felszólalásában arra is, hogy a legutóbbi statisztikai adatok sjzerint mennyire apadt a születések arányszáma, s ez ma már a 70-es és 80-as évek 44'4 átlagával szemben 22-re csökkent. En azonban egészen más véleményen vagyok, mint Schandl képviselőtársam. En ebben nem szomorú, hanem Örvendetes jelenséget látok. Örvendetesnek látom a születések ilymérvű csökkenését azért, mert mindaddig, amíg ebben az országban nem tudnak gondoskodni a megszületett gyermekeik felneveléséről, amíg az élveszületett gyermekek 13'6%-a pusztul el as első ülése 1935 november 29-én, pénteken. évben, (Farkas István: Olcsó legyen a napszám!) ÍSI amíg teljes mértékben nem tudnak gondoskodni a felnőtt munkások egészségének védelméről, addig nem tudom belátni, miért hozzanak a világra újszülötteket, s én nagy bűnnek és súlyos, elítélendő dolognak tartom, ha a kormány egykeellenes agitáció jávai az , arányszámot fel akarják duzzasztani iákkor, amikor nem teremtenek olyan gazdaságii, állapotot, amely gazdasági állapotok között a megszületett gyermeket becsületesen fel lehet nevelni, iskoláztatni s később munkához lehet juttatni. Sokkal komolyabbnak tartanám a kormányzat részéről, mint egészségügyi követelményt azt, hogy a kormány gondoskodjék inkább egy születészabályozásról szóló törvény megalkotásáról, amint az néhány külföldi államban már megvan. Ezekben az államokban a szuletéssizabályozásról szóló törvényes rendelkezés azt az eredményt mutatja, hogy nemhogy csökkent volna a születések száma, hanem emelkedett. Közegészségügyi szempontból megmérhetetlen előnyt jelentene az ország társadalmára nézve az, ha a kormány ezen a téren valamilyen intézkedést tenne. Ennél a kérdésinél nem ;

kell egye\ bet tennem, mint emlékezetükbe idéznem azt, | hogy a nőorvosok megállapítása szerint a magí zatelhajtások száma évenként körülbelül százi ezerre íehető. Büntetőtörvénykönyvünk üldözi ! a magzatelhajtást és meglehetősen szigorú bünI tetessél sújtja, ha azonban megnézzük a staj tisztikát, hogy büntetőtörvénykönyvünk alapi ján hány embert ésj kiket vontak felelősségre i magzatelhajtásért, meg lehet állapítani, hogy ! körülbelül évi 3—400 körül mozog az elítéltek ! száma, — egyik évben több, a másik évben ke: vesebib — ennél többet azonban büntetőjogilag ! nem vontak felelősségre. Es emlékezetükbe kell ! még idéznem t. kép viselőtársaimnak azt is, ! hogy dr. Frigyessy professzor szerint — akit | pedig illetékesnek kell elfogadnunk — évenként körülbelül 4000 assizony hal meg magzatelhajtás ! következtében és 10.000 nő szerez, olyan testi vagy lelki betegséget, amelyet a tiltott magzat; elhajtás következményének lehet tekintenü. Ebben a vonatkozásban sem történt más, \ mint az, hogy felállították a Stefánia Szövet\ séget. Ennek működése nagyon is helyes és üdvös, azonban megint csak ott tartunk. amire Benárd t. képviselőtársam is utalt, hogy : pénzkérdés ennek a további kifejlesztése. Ha ez valóban így van és a kormány elhatározza. hogy megáll, illetőleg megmarad e mellett az állapot mellett és hogy csak mutatóba, csak kirakatba akar néhány minta járást, az ország többi részét azonban hagyja, úgy, amint van, akkor ez egyenlő a semmivel. Nem kirakat inÍ tézményre kell itt törekedni', hanem a népegészségügy általános javítására. Általános i intézkedéseket kérünk ebben a vonatkozásban, j nem pedig azt, hogy egyes főszolgabírák ! min ta járás okkal brillírozzanak a külföld előtt. | hogy ime, ebben a körzetben pedig az egészí ségügyi viszonyok milyenek és a halálozási I arányszámok mennyivel csökkentek, (vitéz Be! nárd Ágoston: Nagyon helyes! Nem is aka! runk itt megállni!) T. Ház! Hogy ez az állapot megváltozzék, j ahhoz az kell, hogy közegészségügyi törvé; nyünk teljes egészében, minden porcikájában és minden paragrafusában a kor kövételmé! nyeinek megfelelően újból megalkottassék és ; egész közegészségügyi politikánkat más ala' pókra kell fektetni. Elhibázottnak és tartha-