Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-67

Az országgyűlés képviselőházának 67. ülése 1935 november 29-én, pénteken. 307 hoz páciens is kell, ahhoz alkalom és nyugalom is kell. Mi nem zavart, nem békétlenséget, nem irigységet akarunk terjeszteni a beteg és az orvos között; mi azt akarjuk, hogy vissza­álljon a bizalom az orvos és a beteg között és visszaálljon az orvosi hivatás fénye és becsü­lete. Ezt akarjuk mi; miután pedig ebben a ja­vaslatban ezeket a kellékeket nem látom, nem fogadom el a javaslatot. (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Schandl Károly képviselő urat illeti a szó. Schandl Károly: T. Képviselőház! Ennek a törvényjavaslatnak homlokára Aristoteles­nek azt a mondását írnám, hogy: az állam nagysága a polgárok egészségén alapszik. Eb­ből az igazságból kifolyólag azzal kezdem, amivel az előttem szólott képviselő úr be­fejezte, hogy ezzel is dokumentáljam, hogy pártkülönbség nélkül egyek vagyunk a ma­gyar orvostudomány kiváló művelőinek és hétköznapi napszámosainak dicsőítésében, megbecsülésében. Nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak kiváló gazdákat* nagyszerű jogászo­kat, kitűnő technikusokat termelt ki ez a nemzet, hanem produkált Semmelweisse'ket, Jendrasikokat, Korányiakat; adott egy Hö­gyest, aki legutóbb Pasteurnak az alkotását tökéletesítette; produkált apostolokat a ta­nyavilágban, a falvak sártengerélben is, akik nemcsak a nemzet apró gyermekeit iparkod­nak gyógyítani s preventív intézkedésekkel ezt az államot erősíteni, hanem egyben előre­vlinni is igyekeznek az orvosikart, amely az emberiség javát szolgálja. A?z orvosi rend iránti megbecsüléssel, nagyrabecsüléssel kezdem ennek a javaslatnak méltatását. Ezt a javaslatot már régen le kel­lett volna tárgyalnia a (magyar törvényhozás­nak; már a békeidőben, akkor, amikor más kamarákat alkotott, amikor más rendek tör­vényes érdekképviseletét teremtette meg. Amint azonban a törvényjavaslat indokolása is mutatja, a kormányoknak és a törvényho­zásnak egyes tagjai (kétségtelenül foglalkoztak ezzel a fontos tervezettel és már régen tervbe vették, hogy mint az ügyvédek, mérnökök, vagy a mezőgazdák: az orvosok is megkapják a maguk törvényes érdekképviseletét. Bizonyos átmenetül szolgált az, hogy a Magyar Orvos szövetség pótolta a törvényes orvosi érdekképviseletet. Ebben a törvényja­vaslatban én az orvosi kar megbecsülését lá­tom azáltal, (Esztergályos János: De hol van a javaslatban az életlehetőség az orvosok szá­mára?) hogy ugyanolyan elvek alapján al­kotja meg a kamarát, a törvényes érdekkép­viseletet, mint a többi élethivatás érdekkép­viseleteit. En magam a mezőgazdagi kamarák struk­túráját ismerem a legjoibban és meg kell ál­lapítanom, hogy körülbelül ugyanazok az el­vek érvényesülnek ebben a javaslatban is, mint amelyek ott érvényesülnek. Egy tör­vényes érdekképviseletnél legelsősorban is az autonómiát kell nézni, hogy az autonómia ér­dekei kielégíttetnek-e 1 ? A magam részéről úgy látom, hogy az autonómia érdekei a javaslat­ban teljes mértékben kielégítést nyernek; úgy a központi orvosi kamarában, mint a vidéki kamarákban ugyanazok a szempontok érvé­nyesülnek, mint a mezőgazdasági kamarák­ban. Ami a kormánnyal való kapcsolatot illeti, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. egyes szónokok kifogásolták, hogy túlerős a kormányfelügyelet, az ellenőrzés, a befolyás. A kormányfelügyeletet és az ellenőrzést ille­tőleg teljesen ugyanezeket az elveket látom érvényesülni a mezőgazdasági kamarákban is, ahol a közgyűlési határozatok tekintetében, a költségvetés és a zárszámadás tekintetében éppen úgy megvan a kormányfelügyelet, mint ahogy tervezve van az orvosi kamarákra is. Egy tekintetben.talán messzebb megy ez a ja­vaslat a kormánybefolyás szempontjából, mert a megválasztott elnökök megerősítését a bel­ügyminiszter hatáskörébe utalja. A mezőgaz­dasági kamarákat illetőleg a földmívelésügyi miniszternek ez a joga nincs meg, de ott is megvan az a joga, hogy a közgyűlés érvényes­ségét felülbírálhatja és amennyiben a közgyű­lést nem megfelelő, szabályos formák között tartották meg, mint ahogy ez legutóbb is tör­tént, a közgyűlést megsemmisíti és akkor új közgyűlést kell összehívni. (Györki Imre: Meg­semmisítette, hogy megválaszthassák Mécsért! Találtak alaki hibákat!) A kormánnyal való erős kapcsolatot azon­ban nemcsak az autonómia szempontjából kell nézni, hanem annak a rendkívül fontos hiva­tásnak a szempontjából is, amelynek szolgála­tában az orvosi társadalom s elsősorban az or­vosi kamarák kell hogy álljanak a közegész­ségügyet illetőleg. A javaslat itt nagyon he­lyesen hivatkozik arra, hogy a kormánnyal való kap'csolatnak meg kell lennie, különösen abból a szempontból, hogy az orvosi kamarák elnökei állandó érintkezést tartsanak fenn közegészségügyi szempontból a legfőbb állami közigazgatással. T Ház! A magam részéről ezt a törvény­javaslatot egy közegészségügyi reform első részének tekintem. (Rassay Károly: Reform­nak gyenge!) Nevezhetjük újításnak, vagy nevezhetjük a kérdések szabályozásának, az teljesen mindegy. Én azonban nem elégedném meg ezzel a javaslattal, ha ezt nem követné egy teljesen átfogó közegészségügyi — ha úgy tetszik, mondjuk úgy — törvényrevízió, mert kétségtelen, hogy az 1876:XIV. te. Európa egyik legkiválóbb közegészségügyi törvénye volt. (Rassay Károly: Tudtak azok is valamit csinálni!) Ezt a törvényt Angliában, az első ipari államban szerzett tapasztalatok alapján készítették el és talán ez a körülmény az oka annak, hogy a törvény^ kevéssé számol a köz­ségi, a falusi közegészségüggyel. Az 1880. évi XXXVI. te. etekintetben már némileg pótolta az elmaradt hiányokat, azonban még mindig nem szabályozta a falu közegészségügyét olyan mértékben, mint amilyen mértékben az feltétlenül kívánatos lett volna és mint ami­lyen mértékben az arra vonatkozó rendelke­zést a közeljövőben feltétlenül meg kell al­kotni. (Esztergályos János: Nagyon pici mér­ték az! Megmutatta a legutóbbi egészségügyi kiállítás!) A falu közsgészségügyének rendezését il­letőleg rendkívül megnyugtat engem az a kö­rülmény, hogy a miniszter úr első munkatár­sául Johann Béla államtitkárt vette maga mellé, (Éljenzés) akinek azt az igazán kitűnő faluegészségügyi ankétet köszönhetjük, ame­lyet ő, Johann Béla egy kiváló orvostársával, Darányi Gyula professzorral együtt szervezett meg az idén tavasszal a Falu Gazdaszövetség­ben. Külön felhívom a miniszter úr figyel­mét erre az ankétre, amely a falu egészség­ügyének egész terjedelmét feltárta % Felhívom a figyelmét azért, mert ezt az előadássorozatot 45

Next

/
Thumbnails
Contents