Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-67
Az országgyűlés képviselőházának 67. ülése 1935 november 29-én, pénteken. 307 hoz páciens is kell, ahhoz alkalom és nyugalom is kell. Mi nem zavart, nem békétlenséget, nem irigységet akarunk terjeszteni a beteg és az orvos között; mi azt akarjuk, hogy visszaálljon a bizalom az orvos és a beteg között és visszaálljon az orvosi hivatás fénye és becsülete. Ezt akarjuk mi; miután pedig ebben a javaslatban ezeket a kellékeket nem látom, nem fogadom el a javaslatot. (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Schandl Károly képviselő urat illeti a szó. Schandl Károly: T. Képviselőház! Ennek a törvényjavaslatnak homlokára Aristotelesnek azt a mondását írnám, hogy: az állam nagysága a polgárok egészségén alapszik. Ebből az igazságból kifolyólag azzal kezdem, amivel az előttem szólott képviselő úr befejezte, hogy ezzel is dokumentáljam, hogy pártkülönbség nélkül egyek vagyunk a magyar orvostudomány kiváló művelőinek és hétköznapi napszámosainak dicsőítésében, megbecsülésében. Nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak kiváló gazdákat* nagyszerű jogászokat, kitűnő technikusokat termelt ki ez a nemzet, hanem produkált Semmelweisse'ket, Jendrasikokat, Korányiakat; adott egy Högyest, aki legutóbb Pasteurnak az alkotását tökéletesítette; produkált apostolokat a tanyavilágban, a falvak sártengerélben is, akik nemcsak a nemzet apró gyermekeit iparkodnak gyógyítani s preventív intézkedésekkel ezt az államot erősíteni, hanem egyben előrevlinni is igyekeznek az orvosikart, amely az emberiség javát szolgálja. A?z orvosi rend iránti megbecsüléssel, nagyrabecsüléssel kezdem ennek a javaslatnak méltatását. Ezt a javaslatot már régen le kellett volna tárgyalnia a (magyar törvényhozásnak; már a békeidőben, akkor, amikor más kamarákat alkotott, amikor más rendek törvényes érdekképviseletét teremtette meg. Amint azonban a törvényjavaslat indokolása is mutatja, a kormányoknak és a törvényhozásnak egyes tagjai (kétségtelenül foglalkoztak ezzel a fontos tervezettel és már régen tervbe vették, hogy mint az ügyvédek, mérnökök, vagy a mezőgazdák: az orvosok is megkapják a maguk törvényes érdekképviseletét. Bizonyos átmenetül szolgált az, hogy a Magyar Orvos szövetség pótolta a törvényes orvosi érdekképviseletet. Ebben a törvényjavaslatban én az orvosi kar megbecsülését látom azáltal, (Esztergályos János: De hol van a javaslatban az életlehetőség az orvosok számára?) hogy ugyanolyan elvek alapján alkotja meg a kamarát, a törvényes érdekképviseletet, mint a többi élethivatás érdekképviseleteit. En magam a mezőgazdagi kamarák struktúráját ismerem a legjoibban és meg kell állapítanom, hogy körülbelül ugyanazok az elvek érvényesülnek ebben a javaslatban is, mint amelyek ott érvényesülnek. Egy törvényes érdekképviseletnél legelsősorban is az autonómiát kell nézni, hogy az autonómia érdekei kielégíttetnek-e 1 ? A magam részéről úgy látom, hogy az autonómia érdekei a javaslatban teljes mértékben kielégítést nyernek; úgy a központi orvosi kamarában, mint a vidéki kamarákban ugyanazok a szempontok érvényesülnek, mint a mezőgazdasági kamarákban. Ami a kormánnyal való kapcsolatot illeti, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. egyes szónokok kifogásolták, hogy túlerős a kormányfelügyelet, az ellenőrzés, a befolyás. A kormányfelügyeletet és az ellenőrzést illetőleg teljesen ugyanezeket az elveket látom érvényesülni a mezőgazdasági kamarákban is, ahol a közgyűlési határozatok tekintetében, a költségvetés és a zárszámadás tekintetében éppen úgy megvan a kormányfelügyelet, mint ahogy tervezve van az orvosi kamarákra is. Egy tekintetben.talán messzebb megy ez a javaslat a kormánybefolyás szempontjából, mert a megválasztott elnökök megerősítését a belügyminiszter hatáskörébe utalja. A mezőgazdasági kamarákat illetőleg a földmívelésügyi miniszternek ez a joga nincs meg, de ott is megvan az a joga, hogy a közgyűlés érvényességét felülbírálhatja és amennyiben a közgyűlést nem megfelelő, szabályos formák között tartották meg, mint ahogy ez legutóbb is történt, a közgyűlést megsemmisíti és akkor új közgyűlést kell összehívni. (Györki Imre: Megsemmisítette, hogy megválaszthassák Mécsért! Találtak alaki hibákat!) A kormánnyal való erős kapcsolatot azonban nemcsak az autonómia szempontjából kell nézni, hanem annak a rendkívül fontos hivatásnak a szempontjából is, amelynek szolgálatában az orvosi társadalom s elsősorban az orvosi kamarák kell hogy álljanak a közegészségügyet illetőleg. A javaslat itt nagyon helyesen hivatkozik arra, hogy a kormánnyal való kap'csolatnak meg kell lennie, különösen abból a szempontból, hogy az orvosi kamarák elnökei állandó érintkezést tartsanak fenn közegészségügyi szempontból a legfőbb állami közigazgatással. T Ház! A magam részéről ezt a törvényjavaslatot egy közegészségügyi reform első részének tekintem. (Rassay Károly: Reformnak gyenge!) Nevezhetjük újításnak, vagy nevezhetjük a kérdések szabályozásának, az teljesen mindegy. Én azonban nem elégedném meg ezzel a javaslattal, ha ezt nem követné egy teljesen átfogó közegészségügyi — ha úgy tetszik, mondjuk úgy — törvényrevízió, mert kétségtelen, hogy az 1876:XIV. te. Európa egyik legkiválóbb közegészségügyi törvénye volt. (Rassay Károly: Tudtak azok is valamit csinálni!) Ezt a törvényt Angliában, az első ipari államban szerzett tapasztalatok alapján készítették el és talán ez a körülmény az oka annak, hogy a törvény^ kevéssé számol a községi, a falusi közegészségüggyel. Az 1880. évi XXXVI. te. etekintetben már némileg pótolta az elmaradt hiányokat, azonban még mindig nem szabályozta a falu közegészségügyét olyan mértékben, mint amilyen mértékben az feltétlenül kívánatos lett volna és mint amilyen mértékben az arra vonatkozó rendelkezést a közeljövőben feltétlenül meg kell alkotni. (Esztergályos János: Nagyon pici mérték az! Megmutatta a legutóbbi egészségügyi kiállítás!) A falu közsgészségügyének rendezését illetőleg rendkívül megnyugtat engem az a körülmény, hogy a miniszter úr első munkatársául Johann Béla államtitkárt vette maga mellé, (Éljenzés) akinek azt az igazán kitűnő faluegészségügyi ankétet köszönhetjük, amelyet ő, Johann Béla egy kiváló orvostársával, Darányi Gyula professzorral együtt szervezett meg az idén tavasszal a Falu Gazdaszövetségben. Külön felhívom a miniszter úr figyelmét erre az ankétre, amely a falu egészségügyének egész terjedelmét feltárta % Felhívom a figyelmét azért, mert ezt az előadássorozatot 45
