Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-66
Az országgyűlés képviselőházának 66. szültek erre a pályára, áldoztak rá, tanultak es dolgoztak s később már nem volt mód es lehetőség arra, hogy ők még egyszer az életben vizsgát tehessenek. Nagy jogtalanság lenne az, ha a fogtechnikusi kart ezzel a rendelkezéssel elzárnék a további megélhetés lehetőségétől. Van már elég munkanélküli ebben az országban. S azok a fogtechnikusok, akik valaha Magyarországon tanultak, most az elszakított részeken szabadon űzik mesterségüket tovább is, idehaza pedig gazdáik, akik valamikor tanítómestereik voltak, itt kenyértelenné fognak válni, ha ez a szakasz keresztül fog menni a t. Ház szavazata alapján. Egyébként a fogtechnikusok csak azt kérelmezik, engedjék meg azt, hogy ők a szájból felvehessék a mintát, készíthessék a műfogat és visszahelyezhessék a szájba az elkészített fogsort. Végeredményben az ipartörvény is azt mondja, hogy az iparos a rendelővel közvetlenül érintkezhetik, a megrendelt munkát elkészítheti, elszállíthatja és a megrendelőnek átadhatja. Tulajdonképpen ez az 52. § összeütközésben van az ipartörvénnyel s igen könnyen megtörténhetik az, hogy akadnak majd bíróságok, amelyek az ipartörvényre való hivatkozással felmentő ítéletet fognak hozni ilyen esetben. A fogtechnikusok nem kívánnak fogorvosi munkát végezni, nem kívánnak fogat húzni és fogat tömni, ők kizárólag a technikai munka elvégzésének lehetőségét kérik, azt, hogy engedjék meg részükre, hogy ők azt átadhassák s bealkalmazhassák az illető foghiányos paciensnek, (vitéz Kozma Mikiós belügyminiszter: Átadni lehet!) De nem kézből kézbe. Anynyit kérnek, hogy fel tehessék legalább. Ez nem nagy kívánság. Végeredményben igen sok ember van faluhelyen, akinek nincs semmi baja, csak hiányzik a foga, mert esetleg kiütötte a szomszéd vagy talán kirúgta a ló. (Rakovszky Tibor: Vagy az ellenkortes!) Ők azt kérik, hogy az ilyen fogat megcsinálhassák és behelyezhessék. Ebben nincs semmi sérelem. (Br. Berg Miksa: Nem olyan keményszívű a miniszter úr, majd megváltoztatja!) Rendkívül súlyos hibája a javaslatnak még az is, hogy az 59. § eltörli az 1876. évi XIV. te. 46. és 47. §-át. Hiba ez azért, mert a 46 §. az első segélynyújtás kötelességéről intézkedett. Most ez megszűnik és helyébe lép a hivatali kötelességteljesítés. Lazább fogalom a szorosabb meghatározás helyett. Ez visszaesés és még súlyosabb a visszaesés a 47. §-t illetően, amely azt mondotta, hogy az orvos gyógy el j árasában nem korlátozható és állami ellenőrzés alatt áll. Ez azt jelentette, hogy ha egy orvos bűncselekményt, műhibát követett el, annak elbírálása a bíróságra tartozott, amely az Igazságügyi Orvosi Tanács meghallgatása után hozta meg a maga ítéletét, mindenkor megnyugvást keltőén. Ezentúl a műhiba egészen egyszerűen csak a fegyelmi bíróság hatáskörébe fog tartozni, amely kevesebb felelősséggel és talán több kari irigységgel fog határozni, mint ahogyan eddig a bíróság határozott. Ezzel tulajdonképpen visszaestünk a jogfejlődés szempontjából, mert a bíróságtól elvontunk egy működési kört és odaadtuk az orvosi karnak és megtörténhetik, hogy azoknak, akik esetleg a bűnösség kérdésében is intézkedni fognak, ehhez nincs megfelelő judiciumuk. Az egész javaslattal kapcsolatban én azt a megállapítást tettem, hogy itt túlzott mértéklése 1935 november 28-án, csütörtökön. 275 ben jelentkezik a mindenkori kormányhatalomnak gyámkodása az orvosi társadalommal szemben és túlzott az a beavatkozás, amelyet a maga részére a mindenkori kormányhatalom a belügyminiszter úr révén biztosítani akar. Végeredményben nincs fontosabb egy nemzet éiete szempontjából, mint az, hogy egészséges közszellemet alakítsunk ki, (Ügy van! balfelől.) emberi szabadságot adjunk, szabad gondolkozás, működési lehetőséget. (Ügy van! balfelől.) Végeredményben nem mellékes az, hogy egy orvos mindig a háta mögött érzi a belügyminiszter urat, mert egy orvosnak nemcsak a gyógyító tudománya az, amely a betegre hatással van, hanem az orvosnak egész szelleme, az orvos jókedve, az orvos gondtalansága is. Egy panaszkodó orvos igen könnyen még a betegre is rossz hatással lehet. Inkább arra kell tehát törekednünk, hogy az orvosi karban egészséges, szabad közszellem nyilatkozhassék meg és ne álljon mindig fölöttük az orvosi rendtartás révén bizonyos függőségnek az érzete. Más a közszellem egészséges légkörben és más egy leigázott társadalomban. Az emberi szabadság végeredményben mindenkinek a legsajátosabb és legértékesebb kincse. (Ügy van! half elől.) Ha azt korlátozzuk, ez már viszszaesést jelent. Kétségtelen, hogy kell az emberi szabadság elé korlátokat is állítani, ha az az emberi szabadság káros a közre. Szükség van korlátokra, de csak olyan mértékig, amely mértéket a közérdek kíván meg; ha pedig a közérdek már korlátokat nem kíván, akkor a korlátok felrakása rendkívül ártalmas az emberi szellemre és r a nemzet egész életére is. Az emberi szabadság fejlődése tulajdonképpen a nemzet fejlődésének is hatalmas tényezője. Kitermelődnek az értékék, versenyre kelnek az eszmék, a különböző felfogások összemérhetik erejüket és a szabadság szellemében egészséges felfogás fog kialakulni. A lelki bilincsek mindenkor megölik az egészséges szellemet és akadályozzák az egészséges nemzeti közszellem kifejlődését. Ha az egyén azt látja, hogy minden cselekvése, minden 'megmozdulása szűk határok közé van szorítva, akkor minden szellemi erő vissz ahány atlik és mindenkin úrrá lesz a bizonytalanságnak, a bátortalanságnak érzése. Ha pedig ez az érzés egy egész társadalmat von körébe, vagy 3iajt uralma alá, akkor igen könnyen bekövetkezik az egész társadalom elgerinctelenedése, ami a legveszélyesebb jelensége egy nemzetnek. T. Ház! Sajnos, azt látom, hogy ez az úgynevezett elgerinctelenedési folyamat nálunk bizonyos mértékig beköszöntött. Nem most kezdődött el. Még akkor kezdődött, amikor a köztisztviselői fizetéseket leszállították, amikor a B-listát behozták és mindenki kezdett remegni és kezdte kenyerét félteni. Azóta máris kitermelődött ebben a társadalomban az úgynevezett besúgó, hajlongó, könyöklő (Egy Hang a baloldalon: Es köszönő!) és köszönő típus. Végeredményben minden ilyen korlátozás arra irányult, hogy az emberek gerince minél puhább legyen és minél jobban meghajoljon. Elég függőség van már kiépítve ebben az országban. Ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban most egy új társadalmi osztályt, újabb 7000 intelligens embert akarnak ismét függőségi viszonyba hozni. Lehet, hogy ez a függgőségi viszony bizonyos köröknek most talán hasznos, egy későbbi időpontban azonban majd károsssá válhat. Emlékszem árra, hogy Zemplén vármegye megyeházának falán ott vannak egy márvány-