Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-65

Az országgyűlés képviselőházának 65. alkalmakat külföldi iparos oknak juttassák. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az iparügyi miniszter úr kíván válaszolni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Ház! Müller Antal t. képviselőtársam a kontár-kérdésről interpellált. A kontár-kérdésnek tulajdonképpen kettős vonatkozása van. Kontár _ elsősorban az, mint méltóztatott is említeni, aki iparigazolvány nélkül, tehát jogosulatlanul űzi az iparát. Ezenkívül vannak a magyar gazdasági életben kontárok, akik, sajnos, a fennálló törvényes rendelkezések betartásával, tehát iparigazolvánnyal, de annak az iparnak a műveléséhez megkívánható képesítés nélkül űzik iparukat, (ügy van! Ügy van!) Éppen ezért a kontár-kérdés kezelése tulajdonképpen kettős. Az első vonatkozásban a kontár-kérdés kezelése tulajdonképpen rendőrbírósági feladat, és az ipartörvény novellájának megfelelő pontja elég súlyos büntetéseket tartalmaz a jogosulatlan iparűzőkkel szemben. Meg kell itt cáfolnom Müller Antal t. képviselőtársam állítását, hogy tudnillik a jogosulatlan iparűzők rendkívül csekély büntetésekkel tudják megúszni a dolgot. Ez nem áll, mert "a pénzbüntetés nagysága 600 pengőig terjed; visszaesés esetén pedig, amennyiben a jogosulatlan iparűzés kihágása két éven belül ismételten megtörténnék, a rendőr-bírónak joga van az illetőt 15 napi elzárással 'büntetni. A kontár-kérdés eme részének kezelésére a minisztérium már 1928-ban, illetőleg 1932-ben összegyűjtötte az összes vonatkozó jogszabályokat, ezeket egységesen kiadta, úgy, hogy azt hiszem, nincs semmi akadálya annak, hogy a rendőrbíróságok egyöntetűen ítélkezhessenek és foglalhassanak állást ebben a kérdésben. A rendörbíróságok elé kerülő ügyek elintézésének meggyorsítására is történtek intézkedések, és pedig olyan értelemben, hogy ahol aa ügyek nagyszámban lennének, ott külön bíróság állíttatik fel, mint például Budapesten a központi kontárbíróság; és amint ezt Müller Antal t. képviselőtársam is igazolhatja, igen gyorsan sok esetet tudtak elintézni és nekünk törekvésünk itt r az, hogy amennyiben lehet az eljárást még tovább gyorsítsuk. A kontár-kérdés további rendezésére nincs törvényes lehetőség, mert ezek a lehetőségek már kimeríttettek. A kontárbíróság mindenütt megvan, most már az iparosságon múlik elsősorban, hogy amennyiben ilyen kontárok garázdálkodásáról tud, tegye meg a szükséges feljelentést és a bíróság példásan fogja azokat megbüntetni. Az iparosságban felmerült a gondolat, — előttem is szó volt róla — hogy kontárkodás esetén ne csak az iparűzőt, hanem a megrendelőt is büntessék. (Müller Antal: Akik tudva dolgoztatnak kontárral!) Hogy tudva-e, vagy nem tudva, ezt nagyon nehéz megállapítani. Én ezt a gondolatot nem tudom magamévá tenni, mert attól félek, hogyha a közönséget vexaturának tesszük ki, akkor ott fogja hagyni az iparosokat s készáru vásárlására fog áttérni, ez pedig az iparosok érdekeit nem szolgálja. A kontárkérdés másik része az, hogy valaki képesítés nélkül, de igazolvány birtokában folytatja az ipart, amit az ipartörvény 4. és 47. §-a, továbbá a 45. § engednek meg. Az iparosság már 13 év óta sürgeti ennek a kérdésnek a rendezését ós ez év tavaszán történtek is lépések, hogy ezt a kérdést rendeleti úton szabályozzuk. A renKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ IV. ülése 1935 november 27-én szerdán. 261 deleti úton való szabályozásnak azonban nagy akadálya van és ez az, hogy itt egy törvény módosításáról van szó, úgyhogy tulajdonképpen a törvényhozás feladata ezeket a rendelkezéseket módosítani. Én ezeket a kívánságokat magaméivá tettem, intézkedtem és> már el is készült az a törvénytervezet, — hiszen méltóztattak is már olvasni és az észrevételeket is már megkaptuk az egyes érdekeltségek részéről — amely a 4., 47. és 45. §-oknak és ezzel kapcsolatban az ipartörvény még néhány más elavult rendelkezésének módosítását tartalmazza; többek közt az ipari képesítés emelése, a kötelező mestervizsgálat bevezetése, az ipartestületek működési körének bizonyos mértékben való tágítása stb. azok a problémák, amelyeket a készülő ipartörvénynovellába beveszünk. Méltóztassanak tehát tudomásul venni, hogy az ipartörvénynek ilyen módosítása nem a kereskedők ellenállásán hiúsult meg, hanem tisztán és kizárólag azon, hogy ezt a kérdést a dolog természeténél fogva nem lehet rendelettel szabályozni és fogom keresni a módját annak, hogy a legközelebbi jövőben a törvényhozástól felhatalmazást kérjek ennek a régóta húzódó kérdésnek elintézésére. Kérem a válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Müller Antal: T. Ház! A miniszter úr beszéde közben éppen Czirják képviselőtársam kérdezte, hogy mikor módosítják ezt a törvényt. Én is vele együtt ezzel az aggodalommal fordulok a miniszter úrhoz (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ne tessék aggódni!) és kérem, hogy minél előbb jöjjön ide ezzel a módosítással. Az iparosságnak nagy megnyugtatására lenne^ ez s azt hiszem, megígérhetjük, hogy a kontárkodás megszüntetésére az ipar tör vény tényleg elavult, szakaszainak módosítását a Ház egyhangúlag nagy örömmel meg fogja szavazni. Ebben a reményben, hogy a miniszter úr minél előbb jön is ezzel a javaslattal, válaszát örömmel tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Matolosy Mátyás képviselő úr interpellációja ia miniszterelnök úrhoz. A képviselő^ úr halasztásit kiér interpelláció járnak elmondására. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Cseh-Szombathy László képviselő úr interpellációja a földinívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. ^ikir. földonívelésügyi miniszter úrhoz a cukorrépaszeletek indokolatlan megdrágulása tárgyában. Van-e a földmívelésügyi miniszter úrnak tudomása arról

% hogy egyes cukorgyárak a takarmányozás céljaira szolgáló répaszeletet a tavalyi 40 filléres ár helyett 60 fillérért adják? Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr intézkedni, hogy ez az indokolatlan áremelés megszűnjék?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Cseh-Szombathy László: T. Ház! Az idei év gazdasági terményein végigtekintve, azt látjuk, hogy nemcsak a jég-, fagykár- és aszálysujtotta vidékeken maradt a termés az országos átlag alatt, hanem általános vonatkozásban 38