Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-63

212 Az országgyűlés képviselőházának 63, azon kellene segíteni! — Farkas István: Mindig itt spórolnak!) Ugyancsak az egészségügyi kiállításon olvastuk a következő feltűnő feliratot: a tífusz a magyar falu betegsége- (Rupert Rezső- Ezért jöjjenek gazdasági reformokkal!) A tífuszmegbetegedések, 100.000 lélekre számítva, Magyarországon 114-es, Németországban 10-es, Dániában 6-os, Hollandiában 5-ös, Angliában 3-as arányszámot adnak. (Farkas István: Na, lám, itt a differencia, 114 és 3!) Es miért van ez, t. Képviselőház? Nemcsak az orvosi kezelés, a rendszeres kezelés és felügyelet 'hiánya miatt, hanem azért is, — állapítja meg egy további adat — mert az árnyékszékek 13% a nyitott, a betegeknek csak 28%-a jut kórházba, a tífuszbetegek tehát csak egynegyedrészben jutnak kórházi kezeléshez, a kutak 78%-a pedig fertőzött. A falusi házak 52%-a egészségügyi szempontból kifogás alá esik. Méltóztassék megnézni, hogy mit mutat a tuberkulotikus halálozások arányszáma. Magyarországon 1'5%, Dániában 0'5%. A összehasonlítás azért kínálkozik éppen e között a két állam között, mert mind a kettő mezőgazdasági állam és Dániának légköri viszonyai abból a szempontból még rosszabbak is, mert hiszen Dánia mocsaras, klímája sokkal párásabb és nedvesebb jellegű, Magyarország klímája viszont sokkal kedvezőbb ebből a szempontból s mégis a magyarországi tbc.-halálozások háromszorosát teszik a dániai elhalálozásoknak. Tessék megnézni a 100.000 lélekre eső kórházi ágyak számát: Magyarországon 495 ilyen kórházi ágy esik 100.000 lélekre, Dániában pedig 1052, tehát két és félszer annyi. (Rupert Rezső: Csak a földbirtok helyes elosztása segít ezen!) T. képviselőtársam a megoszlásról beszél, hát nézzük ezt meg- Az orvosok száma 10.000 lélekre számítva az egyes megyékben 3 *7-től 6'9-ig terjed. Azt mondják, ezer magyar lélekre esik egy orvos és ezt mint olyan számot mondják, amellyel vitába bocsátkozni nem lehet, mintha egyenletes volna az eloszlás és valóban minden ezer magyar lélekre esnék egy orvos. Ezzel szemben Szatmár és Bereg megyében 3'8, Baranya megyében 4, Győr, Mosón és Pozsony megyében 4'2, Abauj-Torna megyében 4*2, Zala megyében 5*4, Veszprém megyében 5'8, Fejér megyében 5'2, Báes-Bodrog megyében 5"2, Somogy megyében 5*6, Hajdú megyében 5, Bihar megyében 4'í, Vas megyében 6'9, Nógrád és Hont vármegyében 5'4 és még Pest vármegyében is —• amely pedig ebből a szempontból feltehetően a legjobban van ellátva, hiszen a főváros körzetébe esik és a főváros egészségügyi szolgálata kisugárzik a körzetbe is — csak 6'7 orvos jut tízezer lélekre. Tehát hamis szám, falsum az, amit felhoznak a javaslat indokolására, mert nem esik minden ezer magyar lélekre egy orvos, hanem két- és háromezer lélekre esik egy, de természetesen ezt is úgy kell számítani, hogy ezeknek az embereknek is nagy része egyáltalában nem jut orvosi segítséghez, mert hiszen az előbb általam citált hivatalos számok szerint körülbelül 4 millió magyar majdnem teljesen orvosi segítség nélkül áll. Nézzük most a rákhalandóságot. Manninger Vilmos professzor egy legutóbbi írásában a rákbetegséget népbetegségnek minősíti. Valamior a rákbetegséget nem ás ismerték anyülése, 1935 november 22-én, pénteken. nyira fel, nem is minősítették népbetegségnek, most azonban rájöttek arra, hogy a rák népbetegség. En a múlt ciklusban itt, ebben a teremben, látva a számokat, interpellációt intéztem Kereszes-Fischer Ferenc akkori belügyminiszter úrhoz a rák- és a tifuszhalandóság leküzdése céljából. A válasz stereotip volt: látjuk a bajokat, de nincs pénz és nem tudunk rajta segíteni. A Magyar Statisztikai Szemle legutóbbi számában dr. Széli Tivadar foglalkozik a rákhalandóság világszerte észlelt emelkedésével és az országos halálozási statisztika alapján megállapítja, hogy míg Nagy-Magyarországon negyven év előtt százezer ember közül csak 27 halt meg rák és egyéb rosszindulatú daganat következtében, addig a trianoni területen 1933ban majdnem négyszer annyi, 103 volt ez a halálozási arány. De feltűnően emelkedik -— mondja Széli Tivadar doktor — az arány akkor is, ha csak a mai területet nézzük. Az utóbbi másfél évtized alatt 5239-ről 9071-re nőtt a rákos halálesetek évi száma és^ míg 1919-ben az összes halottaknak csak 3'2%-át temették el rák miatt, addig most 7%-ra ugrott fel az arány. Mit jelent ez, t. Képviselőház? Jelenti a teljes elhanyagolását ezeknek a népbetegségeknek, amelyek széles rendeket vágnak a magyar életben és szaporítják a sírkeresztek számát a temetőkben, amit azonban a hivatalos körök nem hajlandók észrevenni. Láttuk és olvastuk az egésszégügyi kiállításon, hogy a 67%-nyi falusi lakosság rendelkezésére 78 egészségvédelmi körzet áll, illetve ennyi körzet szolgálja az anya- és csecsemővédelem ügyét és a 78 egészségvédelmi körzetben 233 orvos és védőnő látja el a szolgálatot. Ügy látszik, restelkedtek a számok összeállítói és nem mondották meg, hogy a 233 fő közül mennyi az orvos és mennyi a védőnő. Csak azt mondják, hogy együttesen 233-an láttak el. 78 egészségvédelmi körzetet az anya- és csecsemővédelem szempontjából. Nézzük a csecsemőhalandóságot. Ez ma divatos jelszó, igen sokat beszélünk róla. Minden politikai párt az új generációra akarja felépíteni a maga politikai elgondolásait. Igen szép költői szavakat hallunk a csecsemőkről, az új generációról, az ifjak és a csecsemők védelméről és hasonlókról. Az idei katolikus nagygyűlésnek is főtémájává tették meg a csecsemővédelmet. Nézzük meg, hogyan festünk mi, Magyarország, a csecsemőhalandóság szempontjából? Egy nemzetközi statisztikára vagyok utalva, — Hitmann professzor nemzetközi statisztikájára — amely az 1929/1930. évről szól. (Brogli József: Van annál már újabb is!) Koncedálom, hogy etekintetben valami kis javulás mutatkozik, mert az utóbbi esztendőkben azt látjuk, hogy a csecsemőhalandóság állandóan csökken. India 25%, Sao Paolo 21*6%, Románia 20'7%, Oroszország 29%, Csehszlovákia 17'8%, Magyarország 16'%%. Utánunk következnek jobb aránynyal: Bulgária 15%, Egyiptom 15%, Litvánia 14%, Japán 14%, Ausztria 12%, Olaszország 12%, Spanyolország 12%, Argentína 11%, Lettország 10%, Észtország 10%, Uruguay 10%, Németország 10%, Belgium 9%, Finnország 8"5%, Franciaország 8%, Dánia 8%, Kanada 7'9%, az Egyesült Államok 7%, Anglia 7%, Dél-Afrika 6%, Svájc 6%, Hollandia 6%, Svédország 5%, Ausztrália 5%, Norvégia 5%, New-Zeeland 4%. Ha mi az új generációnak a sorsát valóban