Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-63
208 Az országgyűlés képviselőházának 63. ülése, 1935 november 22-én, pénteken. gyítás alapját: az érvágást, a hashajtást, szóval azoknak a gyógymódoknak egyrészét, amelyeket ma is alkalmaznak. Claudius Galenus, az ó-kor másik híres orvosa Krisztus születése előtt száz esztendővel főzés, forralás útján állít elő a növények szárából, gyökeréből orvosságot és a tüdővész ellen a klimatikus gyógyhelyek felkeresését javasolta. A tüdőtuberkulótikus bordát pedig operatíve távolítja el a szervezetből. Azért említem ennek a két orvosnak működését, hogy lássuk kétezer esztendős távlatból, mit tudtak akkor az orvosok, hogy mindezt összehasonlítsuk a mai tudománnyal. Akkor, azt hiszem, meg lehet állapítani, hogy még ma sem jutottunk el odáig, ahol az orvostudománynak lennie kellene. Ma is sok bennünk a hippokratészi és galenuszi vonás, még a természetnek nagyon sok titkát kell felfedeznünk, hogy meg tudjuk érteni és meg tudjuk magyarázni egy betegség 1 igazi okát és lényegét, (Eckhardt Tibor: Itt van a rövidhullám!) hogy miért keletkezik a gyomorfekély egyik emberben és miért nem a másikban és hogy a föld alatt folyó vizeknek sugárzó energiája vájjon van-e okozati összefüggésben a rák terjedésével? Még azt sem tudjuk megnyugtatóan tagadni, vájjon a meghűlés, mint betegség-előidéző ok, nem közelebb áll-e a közvetlen okhoz és hogy a baktérium jelenléte egyes betegségeknél kétségtelenül oka-e és nem csupán kísérője a betegségeknek. Nem tudjuk, de hogy sohase tudjunk a dolgok mélyére jutni, abban az emberi kutató elme megnyugodni nem tud. Hogy az élet fogalmának csak azt a meghatározását tudjuk adni, amelyet néhai Klug Nándor élettani professzor adott, hogy az élet az egyiknek szakadatlan élvezetek láncolata, a máisknak nehéz, gondterhes munka. Hogy tudományosan ennyit tudjunk csak az életről, abba az emberig elme megnyugodni sohasem fog. Es ha az élet mibenlétéről csak ennyit tudunk, akkor a betegségek lényegéről sem tudunk sokkal többet. Kérdem, hol van az az orvos, aki meg tudja mondani nekem, mi idézi elo Y-nál a rákot, és mi idézi elő X-nél a tuberkulózist és miért nem megfordítva történt a megbetegedés. Tény, hogy a Koch-bacillus például a tüdőbetegeknél rengeteg mértékben el van szaporodva a beteg szervezetében, de mikor a beteg azzal jön, hogy a bálban egy pohár hideg vizet ivott és akkortól kezdve kapott tüdővészt, három hónap múlva pedig meghalt, ezt látva, annak a gyakorlóorvosnak gondolkodnia kell azon, hogy mi is volt a halál igazi oka és mi a betegség lényege. Mind csupa olyan kérdés ez, amely a gyarkorlóorvos elé mered, s csupa ki nem elégítő a felelet. (Propper Sándor: Es amit a kamara nem fog megoldani.) Mind-mind csupa titka a természetnek, amelynek megismerésétől hogy messze vagyunk-e, vagy közel, azt nem tudjuk. Paracelsust említem, aki 1500-ban Krisztus után a legnagyobb orvosa volt a középkornak, s amikor azt állította, hogy a kémia nemcsak aranycsinálásra való, hanem gyógyszerek készítésére is, újszerű nézeteivel ellentétbe került a hivatalos szakkörök felfogásával, kénytelen a báseli egyetemi tanszéket elhagyni és kivándorolni^ Salzburgba, ahol továbbfolytatta munkásságát. Avagy említsem William Harvey angol orvost, aki 1616-ban felfedezte a vérkeringést, hogy az erekben nem levegő, hanem vér kering. Ennek a korszakalkotó felfedezésnek a kinyomatására nem kap angol nyomdászt, mert az angol hivatalos orvosi körök felfogásával senki nem mert szembeszállni. Kivándorol a majnamenti Frankfurtba, ott adta ki könyvét 1628-ban s ekkor diadallal fogadták vissza az angol hivatalos körök. (Eckhardt Tibor: A kamara kizárta volna.) Amikor 1754-ben Auenbrugger von Auenbrugg gráci orvos felfedezte a kopogtatást, kortársai bolond kopogtatónak csúfoltak évtizedeken keresztül és csak Corvisart, Napoleon háziorvosa, 50 esztendő után ismertette meg általánosságban ezt az eljárást az orvosi világgal. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. {Halljuk! Halljuk!) Tóth Pál: Tisztelettel kérek 15 percnyi meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghoszszabbítást megadja. Tóth Pál: T. Ház! Kéné Laennee felfedezi, hogy a kartonpapírból készült tölcsérrel meg lehet hallgatni a szívhangokat és a lélegzési zörejeket. Kartársai elűzik a párizsi kórházból ezt a fiatal segédorvost, mert szégyent hozott az orvosi tudományra. Elmegy a harctérre, ahonnét Napoleon küldi vissza azzal, hogy neki nem a harctéren, hanem az egyetemen van a helye. Ö fedezte fel a hallgatócsövet. Évtizedes küzdelembe került találmányának elfogadtatása. Vagy említsem Edward Jenner angol falusi orvost, aki a himlőoltást fedezte fel s aki falusi orvos létére^rájött arra, hogy hogyan lehet a fekete himlőtől megmenekülni s amikor oltását a gyakorlatba^ próbálta alkalmazni, becitálták London legfelsőbb orvosi tanácsa elé, és megfenyegették azzal, hogyha furcsa kísérletét abba nem hagyja, megfosztják diplomájától. Amikor hazakerült, a betegek, akiket beoltott, mind meggyógyultak, t s egyszerre megvolt a hírneve. Mondjak még példát t. Ház? Amikor a gőzgép feltalálása után az első vasút építéséről volt szó, a Bajor Királyi Orvosi Kollégiumtól véleményt kértek. Ez azt a szakvéleményt adta, hogyha a vasút megvalósul, nem ajánlja az igénybevételét, mert akik utazni fognak rajta, azok agyrázkódást fognak kapni, aki pedig nézi, az el fog szédülni, úgyhogy ha e vélemény ellenére mégis megépítik a vasutat, ajánlja, hogy magas deszkakerítéssel vegyék körül. (Derültség.) Last not least, hogy hazai példát is említsek, idézem a nagy Semmelweis sorsát. Nincs még száz éve sem, Semmelweis a bécsi kórház szülészeti osztályának vezetője volt abban az időben, amikor az egész világon, mint babonás hit volt elterjedve, hogy meghal az a nő, akit szüléskor orvos keze érint. Sajnos, nem alaptalanul volt ez a hit elterjedve. Semmelweis tudta ezt legjobban, aki képes volt egyidőre feloszlatni az osztályát azzal, hogy menjenek az ott levő nők haza, mert ott nem lesznek betegek. Amikor rájött arra, hogy a boncoláskor mérgezést szenvedett professzor miért^ halt meg egy nap alatt, elrendelte, hogy klórvízben kell megmosni az orvosok kezét és kijött korszakalkotó feltalálásával. Mi lett az eredmény 1 ? Gúny és üldöztetés, mert még száz évvel ezelőtt is az orvosi hivatalos körök nem voltak hajlandók elhinni, hogy az orvosoknak meg kell mosniok kezüket, mielőtt egy sebhez vagy egy szülőnőhöz nyúlnak. Ezeket a példákat azért mondom el, hogy rámutassak arra, hogy az orvostudományt sohasem a hivatalos orvosi körök vitték előre, (Eckhardt Tibor: Vagy nem kizárólag!) sőt Madách iszavai szerint: »új gondolat csak azokban dereng fel, akik legalább egy ember-
