Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-61

Az országgyűlés képviselőházának 61. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter^ T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Elsősorban is hálás köszönetet mondok azért az alapos vitáért, amelyben az előttünk fekvő törvényjavaslatot a Ház minden oldaláról részesíteni méltóztattak. Ez a vita magvas és magas színvonalú volt. Egészen röviden akarok reflektálni az itt elhangzott felszólalásokra, mert a hosszú vita már — iazt hiszem — az igen t. Ház tagjait is kimerítette és a téma is teljesen ki van merítve. Elsősorban is arra a kérdésre kell válaszolnom, amelyet egyetlen egy képviselő úr tett fel. Petro Kálmán kénvdselő úr, hogy tulajdonképpen micsoda szükség van ennek a tör vény j avas latnak benyújtására és tárgyalására. Már Petro Kálmán t. képviselőtársam felszólalása előtt megadta erre a választ az előadó úr, aki előadói beszédében azt mondotta, hogy az 1908-ban készült bortörvény után az 1924. évi IX. te. rendezte a borkérdést és azután novelláris úton rendezte az 1929. évi X. te. Már most időközben olyan nagy változások történtek — amint erre az eioiadó úr igen helyesen rámutatott — a bor termelése, a kezelés technikája és a bor értéj kesítése körül, hop"^ feltétlenül szükségessé vált az, hogy bizonyos kérdéseket: törvényes úton szabályozzunk. Felmerülhet az a kérdés, hogy nem lett volna-e helyesebb a novelláris úton való szabályozás? Erre azonban lazt kell válaszolnom, hogy sokkal célszerűbbnek és helyesebbnek mutatkozott az, hogy az eddigi bortörvények anyagát és abból azt a részt, amely beilleszthető volt ebbe az új törvényjavaslatba, átvesszük, helyes logikai sorrendbe csoportosítjuk (Helyeslés a jobboldalon és" a középen.) és szerves egésszé tesszük, és így a képviselő urak részéről is több ízben felmerült annak a kívánságnak is eleget teszünk azáltal, hogy ne kelljen mindig több helyen keresgélni, amikor a törvény gyakorlati alkalmazásáról, a végrehajtásról van szó, amit eddi.e mindenki, aki közigazgatási pályán működött, többször sajnálatosan tapasztalhatott. Itt együtt van az egész, megvannak az összes, törvényjavaslatba foglalt szabályok. Ezzel viálszoltam arra a kérdésre is, hogy miért nem kerestük a novelláris szabályozást. Ami már most azt illeti, hogy milyen irányelvek szerint próbáltuk megkonstruálni ezt a törvényjavaslatot, erre nézve azt mondhatom, hogy arra törekedtünk, hogy a gyakorlati élet követelményeit a szakszerűség és a haladás szempontjaival összeegyeztessük és lehetőleg minden érdeket tekintetbe vegyünk és harmóniába hozzunk. Nagyon örülök annak, hogy a törvényjavaslat vitájában — kevés kivételt nem tekintve — kizárólag a szakszerűségi szempontok uralkodtak. Talán mindössze Esztergályos János igen t. képviselőtársam beszédjében domináltak politikai szempontok (Farkas István: Es a Görgeyében!), aki egész ellenzéki politikai programmot adott határozati javaslatában. (Esztergályos János: Azért, mert a kisemberek felsegítését kértem?) Némileg politikai szempontok mutatkoztak Petro Kálmán igen t. képviselőtársam különben igen szakszerű beszédében is. (Esztergályos János: Ez a legbecsületesebb szándék! Politikamentes! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások jobbfelől: Halljuk a minisztert! — Farkas István: Görgey vitt ülése, 1935 november 20-án, szerdán. 137 bele osztálypolttikát! — Esztergályos János közbeszól-) Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni! Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Nagyon örülök annak, hogy alkalma volt a magyar közvéleménynek a képviselőházban, elhangzott vitán keresztül megismerni a borkérdést és tulajdonképpen a magyar szőlőgazdaságnak nagy fontosságát. Ez mindenesetre igen 'szükséges és fontos szempont, hizen, ha ezen a téren valamit el akarunk érni, akkor szükség ' van arra, hogy a közvéleménynek az a része, amely nem foglalkozik ezekkel^ a kérdésekkel, : bizonyos tekintetben szintén tájékoztatást nyer: jen. (Farkas István: Mindig azt mondják, hogy hozzunk javaslatokat, és ha hozunk javaslatot, akkor az a baj ! — Zaj.) Igen érdekes beszédek hangzottak el, és 1 ezek között a beszédek között volt néhány igen szakszerű és alapos beszéd, amint azt előbb is voltam bátor érinteni. Czermann Antal igen t. képviselőtársam valóságos essayt mondott itt el. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) a borról és speciálisan a magyar borról (Farkas István: Azért finánc, hogy értsen hozzá! — Derültség.), és beszéde bizonyos moI mentumokban a bor himnuszának magaslatáig : emelkedett. (Zaj.) Az ellenzéki oldalról Sándor István igen i t. képviselőtársam a homoki szőlőkről mondott I nagyon érdekes adatokat. (Horváth Zoltán : Lesz-e eredménye ennekf ) Görgey István, Petro Kálmán, Schandl Károly, Máriássy Mij hály, Hertelendy Miklós és gróf Esterházy Mói ric igen t. képviselőtársaim inkább gyakorlati ' \ szempontokat vetettek fel a vita során. Tokaj követe, Széchenyi György gróf* a tokaji és hegyaljai borvidékről mondott igen érdekes dolgokat tegnap. Kár, hogy csak kevesen hall

; gatták az előrehaladott idő miatt. Schandl Károly és Rupert Rezső képviselőtársaim a páratlan somlói borvidékről emlékeztek meg nagy : melegséggel, Czermann Antal a móri, gróf Es•terházy Móric pedig a badacsonyi borokról emlékezett meg. (Farkas István: Mindenki haza-, beszélt! — Derültség. — Felkiáltások: A szo-, ciqlisták talán nem?) Sándor István a kecskeméti borvidék bajait ecsetelte, Schandl Károly igen t. képviselőtársam pedig a tőlünk elszakított területeken lévő, azelőtt hozzánk tartozott szőlővidékekről is megemlékezett. Méltóztassék megengedni, hogy az elöljáróban magamra nézve előírt szempontot kövessem és így, mivel az általános vita majdnem részletes vitává vált, az egyes felszólalóknak mindjárt közvetlenül a paragrafusok sorrendjében adhassam meg lehetőleg röviden a választ. (Halljuk! Halljuk!) A 2. §-hoz hozzászólt Petro Kálmán igen t. képviselőtársam, aki azt mondotta, hogy a bor kezelésében megengedett eljárások és anyagok | tekintetében helytelen a törvényjavaslatnak az í az intézkedése, amely részletes felsorolást tar| talmaz. Azt mondotta, sokkal jobban szeretné, j ha a törvényjavaslatban nem lenne annyi fel| hatalmazás a miniszter részére, mint amennyi • van; de ha valahol szükség volna felhatalmazásra, ! akkor ennél a paragrafusnál szükség volna, itt I azonban nélkülözi a felhatalmazást. T. képvi' selőtársam, nem méltóztatott elolvasni a 3. §rt, amely ezt a felhatalmazást igenis megadja. | Ami az 5. §-t illeti, amely a besűrített must- , ; tal való borjavításról szól, Petro Kálmán képviselőtársam azt kérdezte, honnan fogják a gaz-