Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-61
138 Az országgyűlés képviselőházának 61. ülése, 1935 november 20-án, szerdán. dák beszerezni a besűrített mustot a rendelkezésre álló rövid idő alatt 1 ? Azt mondotta, erre nincs mód. A mód most is megvan, mert hiszen Magyarországon összesen 35 mustsürítő van és ez a 35 mustsürítő éjjel-nappali munkával, fokozott termeléssel, napi 7000 hektolitert is képes besűríteni. Görgey István és Schandl Károly képviselőtársam helyeselte ezt a rendelkezést. Mózes Sándor képviselőtársam is azt mondotta, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy javíthatók legyenek a borok ilyen úton, Rupert Rezső képviselőtársam kiegészíteni kérte a szakaszban foglalt rendelkezéseket azzal, hogy a somlói borvidéken csak ottani besűrített musttal és szárított szőlővel lehessen javítani a - bort. Gróf Széchenyi György, igen t. képviselőtársam helyeselte a szakaszba felvett intézkedést. Az új hegyközségi törvényjavaslat, amenynyiben törvénnyé válik, mindenesetre meg fogja adni a gazdasági megszervezés lehetőségét, ami nagyban alkalmas lesz arra, hogy előmozdítsa a kis szőlősgazdák részére a sűrített must beszerzését. (Esztergályos János: Ha újabb terhek nélkül fogják megalakítani!) Az időbeli korlátozás, amely a szakaszban kontemplálva van, biztosítja azt, hogy a sűrítmény a musttal, illetőleg a seprűről még le nem fejtett borral összeérhessen. Ezért volt szükséges és célszerű ez az intézkedés. Némelyek ugyanis kifogásolták ezt az időbeli határt. A 6. §-hoz hozzászólt Petro képviselőtársam. Kérte, hogy a borecetté feldolgozandó borokat fogyasztásiadótól mentesen lehessen felhasználni erre a célra. Ezek a borok, amelyeket itt felhasználnak, tényleg fogyasztási adó alá esnek. Igent, képviselőtársam azonban megfeledkezik arról, hogy a szeszből készült ecet viszont ellenőrzési illeték alá esik és ez körülbelül egyforma nagyságú a fogyasztási adóval. Czermann igen t. képviselőtársam helyesli, hogy a borecetté feldolgozandó borok feljavítá sara is lehetőséget teremt a törvényjavaslat és kéri, hogy a pénzügyminiszternek a dezaroma tizálást tiltó rendelkezése hatályon kívül helyeztessék és törkölypálinkát is lehessen a borecetté feldolgozandó borok javítására felhasználni. Itt az ő intencióinak is megfelelő módosítást nyújtott be az előadó úr. olyan irányút, hogy necsak 92 százalékos, hanem már 70 százalékos párlatot is lehessen felhasználni ecetfőzésre, így szolgáló bor avinálására reméljük, hogy egyrészt ezzel is legalább 50—60.000 hektoliter bort fogunk kivonni a forgalomból, másrészt az egészséges borecet fogyasztását a közönség körében nagyobb mértékben fogjuk terjeszteni. Malasits igen t. képviselőtársam Ugyancsak ajánlotta, hogy a gyengébb borokból és törkölyből minél több párlat előállítására kell lehetőséget teremteni. A 7. §-nál, mely a borok javított voltának deklarálásáról szól, Petro t. képviselőtársam kéri, hogy a termelő köteleztessék ennek deklarálására. Czirják t. képviselőtársam ugyanezt kérte, Hertelendy t. képviselőtársam a bor javított voltának a számlákon való feltüntetését kívánja. Minthogy sem a sűrített mustban, sem pedig a borpárlatban nincs semmi olyan anyag, amely a természetes mustból vagy borból hiányoznék, — hiszen mindkettő abból származik — teljesen feleslegesnek tartom a változtatást ezen a rendelkezésen. Különben is az 51. §, amely a kihágásokról szól. korrespondál ezzel a rendelkezéssel, amennyiben ott az foglaltatik: ha valaki kívánja, hogy nyilatkozat történjék meg e tekintetben, akkor köteles az illető a nyilatkozatot megtenni — ez lehet a termelő is — ellenkező esetben büntetés alá esik. Ami a 11. %-t illeti, mely a minimális szesztartalom előírásáról szól, ez az a bizonyos szakasz, amelynél olyan nagy vita volt az úgynevezett kilencfokos borról. Petro képviselő úr ezt aggályosnak tartja, Görgey képviselő úr helyesli, Osoór képviselőtársam helyteleníti, Drozdy képviselőtársam ugyancsak aggályát fejezte ki, Mózes képviselőtársam egyenesen veszedelmesnek tartja, Esztergályos képviselőtársam öt százalékra való leszállítását kéri, Rupert képviselőtársam pedig helyteleníti ez utóbbi boroknak a" közfogyasztásból való kizárását. ( Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter belép a terembe. — Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Először is, amint voltam bátor rámutatni, Petro képviselőtársam felszólalásába bizonyos fokig némi politika is vegyült be és ez az a pbnt, ahol én ezt tapasztaltam. A képviselő úr, aki az egri borvidéket képviseli, az alföldi kis szőlőgazdák érdekében^ szólalt fel az ő állítása szerint. Azt hiszem, még itt is tovább ment, de főleg messze tovább ment a saját maga elé tűzött célnál is. amikor a tokajhegyaljai borvidéket is meggyanúsította azzal, hogy ott is kilencfokos borok teremnek. Görgey és Máriássy képviselőtársaim vissza is utasították ezt a nézetük szerint hitelrontást, amit itt a képviselő úr elkövetett; én pedig kénytelen vagyok megvédeni a homoki szőlősgazdákat is, tudniillik az alföldi borok is általában 10—11 szeszfok között szoktak lenni, a legritkább eset az, hogy az időjárás mostohasága miatt ennél alacsonyabb szeszfokúak és ha mégis előfordul ilyen eset, akkor az már többnyire az illető gazda hanyagságából is keletkezett. Azt hiszem, hogy Sándor István t. kénviselőtársam, aki alapos ismerője ennek a kérdésnek, nekem igazat fog adni. Ha a must cukortartalma 18—20 fok körül van. akkor már egy 108—13 szeszfokos bornak felel meg, 16 fokon aluli mustok pedig igazán nem igen szoktak lenni. Azonkívül — amint már az előbb is voltam bátor említeni — módjában van az illető gazdának sűrített musttal vagy pedig borpárlattá 1 javítani a mustot, illetve borát. Széchenyi György gróf ugyanezt a szakaszt helyeselte. A 12, §-nál, amely a borvidékekről szól, Pinezich képviselőtársam kérte, hogy zárt területté csak a hegyi borvidékeket lehessen nyilvánítani, Dinnyés képviselőtársam pedig más zárt borvidékeknek a meghatározását is a tör vényben tartotta volna helyesnek. Azt hiszem. elegendő, ha úgy, amint a törvényjavaslatban van. a tokajhegyaljai borvidék kérdése szabályoztatik a törvényben, egyébként pedig talán a földművelésügyi miniszternek méltóztatnak a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése által megadni a felhatalmazást arra, hogy más bo?vidékek tekintetében hasonló intézkedéseket léptessen életbe. Ennek azért van jelentősége és azért tartottam ezt helyesnek, mert így esetenként módomban áll meghallgatni az illető vidékek érdekeltségét és csak az ő kívánságukra, leszek hajlandó életbeléptetni ilyen intézkedéseket, amennyiben a felhatalmazást megkapom. Mert a zárt borvidékké nyilvánításnak vannak ugyan kétségkívül igen előnvÖa oldalai, de lehetnek némileg hátránvo« oldalai is. (Tfay von! t jobbfelol.) tehát meg kell adni a módot a miniszternek arra, hogy amennyiben esetleg ilyen aggályok mutatkoznának az élet-
