Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-60
Az országgyűlés képviselőházának 60. ülése 1935. évi november hó 19-én, kedden, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Knob Sándor, Dinnyés Lajos, gróf Esterházy Móric, Czirják Antal, Drózdy Győző, Vázsonyi János, gróf Széchenyi György. — A földinívelésügyi miniszter az igazság ügyminiszter helyett benyújtotta a bíráknak és az. ügyészségek tagjainak az igazságügyminisztériumban való alkalmaztatására vonatkozó törvény hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt : Darányi Kálmán. (Az ülés kezdődik d. u. 4 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitóin. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Rakovszky Tibor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Brandt Vilmos, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Veress Zoltán jegyző urat kérem fel. Bejelentem a t. Háznak, hogy a legközelebbi ülésünkön, a napirend megállapítása után, az iparügyi miniszter úr írásban választ fog adni Malasits Géza képviselő úrnak az ipartelepek, bányák és egyéb ipari üzemek felvásárlása és leállítása folytán munkanélküj livé válók védelme tárgyában f. évi október hó 16-án előterjesztett interpellációjára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályoj zásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló törvényjavaslat (írom. 105, 114.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Knob Sándor képviselő úr, aki beszédének elmondására legutóbbi ülésünkön halasztást kért és kapott. Knob Sándor képviselő urat illeti a szó. Knob Sándor: T. Ház! Bevallom, rendkívül sajnálom, hogy nekem pénteken este az idő előrehaladott volta miatt halasztást kellett kérnem s nem felelhettem azon melegében Esztergályos János t. képviselőtársunk felszólalására, aki a javaslathoz történt állásfoglalásának egyik részében szükségesnek tartotta, hogy a kartelek kérdését is érintse; érintse a kartelek kérdését kissé messzebbmenő módon, mint ahogy ezt e törvényjavaslat kritikája szükségessé tette volna; (Esztergályos János: A szeszkartelről tetszik beszélni 1 ?) érintse a kartelek kérdését szerintem oly módon, olyan hangon, olyan kitételekkel, amelyek valahogy nem voltak összeegyeztethetők a vita magas színvonalával. Csodálkozom azon, hogy a képKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ IV. viselő úr ebbe az ügybe ezt a hangot tartotta jónak megütni, csodálkozom ezen azért, mert a Ház tagjainak többsége igen jól tudja, hogy ebben az országban az első jól megszervezett kartelek a szakszervezetek voltak, s ezek az igen jól megszervezett kartelek a maguk érdekeinek védelmében ... (Esztergályos János: Azok áldást hoztak és áldást hoznak az országra, de az ön szeszkartelje átok és gyalázat az országra nézve!) Knob Sándor: T. Ház! Ott hagytam abba. hogy az országban a legelső jól megszervezett kartelek a szakszervezetek voltak, amelyek — amint azt igen jól méltóztatnak tudni — lényegükben munkabérkartelek és ezek a szervezetek céljaik elérésében és^ érdekeik védelmében, amint azt nem egyszer láttuk, hajlandók a legszélsőségesebb eszközök alkalmazására is s hajlandók voltak nemegyszer a társadalmi felforgatás eszközeihez is hozzányúlni. (Esztergályos János: Az önök karteljei a társadalom kifosztására is alkalmasak és ezt csinálják!) Azért is csodálkozom azon, hogy a képviselő úr ezt a hangot használta, mert ezek a kartelszervezetek — ahogyan ezt az iparügyi miniszter úr tegnapelőtti beszédében nagyon helyesen állapította meg — ma már a modern gazdasági élet nélkülözhetetlen tényezőivé váltak. Nyilvánvaló ez abból is, hogy míg 30 esztendővel ezelőtt ezeket a gazdasági organizációkat sem nálunk, sem másutt törvényhozás és joggyakorlat nem részesítették megfelelő védelemben, azóta ez a helyzet már megváltozott. Nálunk körülbelül 1905 óta olyan bírói gyakorlat alakult ki, amely ezeket a szervezeteket jogilag akkreditálta; az 1930:XX. tcikk meghozatala óta pedig — amint ezt igen jól méltóztatnak tudni — ezeknek a szervezeteknek a működése kifejezett törvényes védelem alatt és egyúttal természetesen a közérdekkel kapcsolatos kontroll alatt is áll. Bevallom — és ezt nem mentegetődzésképpen mondom és nem is azért, hogy ennek valamilyen retorikai hatása legyen — hogy eredetileg nem akartam a törvényjavaslat vitájában 14
