Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-56
Az országgyűlés képviselőházának 56. ülése 1935. évi november hó 12-én, kedden, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A gazdatartozások rendezését elősegítő egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat és a fémjelzésről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Görgey István, Csoór Lajos, Schandí Károly, Mózes Sándor, Hertelendy Miklós. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. .4 kormány részéről jelen volt: Darányi Kálmán. (Az ülés kezdődik délután à óra í perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Szeder János, a, javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Esztergályos János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Miskolczy Hugó jegyző urat kérem fel. Bemutatom Veszprém vármegye enyingi választókerületében időközi választáson megválasztott gróf Festetics Sándor képviselő úr megbízólevelét. A megbízólevelet a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja az állandó igazoló bizottságnak. Napirend szerint következik a gazdatartozások rendezését elősegítő egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző {felolvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni í (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Következik a fémjelzésről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (felolvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. T. Ház! Mielőtt a napirend szerint következő borjavaslat tárgyalására áttérnénk, a t. Ház tudomására hozom, hogy a földmívelésügyi miKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ IV. niszter úr, a házszabályok 142. §-ának második bekezedésére. való utalással, a törvényjavaslat tárgyalásának tartamára Barcza Ernő miniszteri osztályfőnök urat, miniszterig megbízottként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló törvényjavaslat (írom. 105, 114.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik: Esztergályos János jegyző: Görgey István! Görgey István: T. Képviselőház! Őszintén sajnálom, r hogy másirányú elfoglaltságom miatt a Háznak legutóbbi ülésén nem lehettem jelen és így nem hallgathattam végig Petro Kálmán t. képviselőtársam felszólalását a napirenden lévő bortörvényjavaslattal kapcsolatban, mert ő is egyik legrégibb történelmi borvidékünknek, az egri borvidéknek egyik képviselője és amint megállapítottam a sajtóban megjelent közleményekből és a ma kézhez vett képviselőházi Naplóból is, kétségtelen, hogy felszólalása szakszerű volt, a kérdéssel foglalkozott részleteiben is és sok olyan megállapítást tett, amiben mi valamennyien, akik a bortermeléssel szorosabb kapcsolatban állunk, osztozunk. De amit éppen ennek ellenére sajnálok, az, hogy ő ezt a szakjavaslatot is végeredményben a pártpolitika szemüvegén keresztül vizsgálta és nem arra a konklúzióra jutott, amelyre jutnia kellett volna, hogy tudniillik a javaslatot a maga részéről is örömmel elfogadja, hanem azt meg nem felelőnek találván, azzal szemben kisebb és nagyobb kifogásokat hangoztatván, a javaslatot nem fogadta el. Különösen feltűnt nekem a javaslattal szemben elhangzott az az indokolása, amelyben azt fejtegette, hogy a bortörvényjavaslat annyira szorosan összefügg a hegyközségi kérdés rendezésével, továbbá a szesztermelés problémájának mikénti rendezésével, — amellyel beszédének legnagyobb részében foglalkozott — hogy mindaddig, amíg ezek a kérdések nem kerülnek törvényjavaslat formájában «a Ház 1
