Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-35

84 Az országgyűlés képviselőházának sen tűzveszély telén filmek is vannak tehát, amelyeket pedagógiai célokra használhatnak fel. A másik ugyancsak pedagógiai követelmény, hogy iskolában sohasem jó elsötétített teremben kísérletezni, sohasem jó elsötétített teremben csinálni a filmoktatást, mert ez az elérendő cél rovására van. Ezért helyesek azok a vetítőkészülékek, amelyek félsötét vagy egészen világos teremben is tudnak képeket produkálni, amihez tulajdonképpen nem kell egyéb, •mint erős vetítőlámpa és van egy olyan gyöngyvászonkeret, amely az oldalról jövő fénysugarakat ugyancsak oldalt elvetíti, míg a szemben jövő fénysugarakat szemben adja vissza, tehát a pedagógiai oktatásra alkalmas; vagy ha ez nem lehetséges, a hátulról való vetítést kell végrehajtani, amit a szertárból lehet eszközölni, egyszerű olajozott vagy zsírozott papíron. Itt is közvetlenül a vászon mellett levő ablakot egy egyszerű fekete roletta lehúzásával elsötétítjük, a többi ablak egészen bátran nyitva maradhat s akkor ebben a félsötét, illetőleg világos teremben is lehet ezt a. pedagógiai oktatást csinálni úgy, hogyha a tanár előadása keretében odaér ahhoz a ponthoz, akkor három percig filmet perget le; ha nem értették meg, még egyszer három percig lepergeti; ha akarja lassított felvétellel pergeti le mégegyszer és azután egyszerűen felhuzatja a rolettát és megy tovább az oktatás a maga módszerével, a gyermek ott marad a helyén, ott magyarázta meg neki a tanár a kérdést. így méltóztatnak megérteni, hogy ennek a pedagógiai oktatás szempontjából még sokkal nagyob'b jelentősége van, mint maguknak az ismeretterjesztő filmeknek. Ezt a gondolatot csak azért ajánlom a miniszter úr figyelmébe, mert ez takarékosság és gazdaságosság szempontjából, rendkívül sokat jelent. 1000—2000 méteres film helyett egy 15—20 méteres filmet bevezetni és egy drága vetítőkészülék és vetítőkamara helyett egy ilyen egyszerű vetítőkészülékről gondoskodni, sokkal nagyobb tömegeknek teszi lehetővé a filmcktatásban való részesítését. örömmel állapítom meg, hogy mi a kultúrának ezen a technikai terén sem vagyunk elmaradva, és hogy abban a helyzetben ivagyunk, hogy becsülettel álljuk meg helyünket a világ előtt ezen a téren is. Éppen ezért ezt a törvényjavaslatot, miután az teljesen politikamentes, mint a magyar filmkultúrának egyik elismerését, mint a magyar filmkultúrának a külföldön való megbecsülést szerző javaslatot a magam részéről készséggel elfogadom. (Helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. vitéz Somogyváry Gyula előadó: T. Ház! Csupán Kéthly Anna t.^ képviselőtársamnak tegnapi beszédében kifejezésre jutott egyik aggodalmát akarom eloszlatni. Annak az aggodalmának adott kifejezést, vájjon ezek a könynyítések, ^amelyek az oktatófilmek szabadabb behozatalára nézve ebiben az egyezményben statuálva vannak, nem fognak-e majd azokra a játékfilmekre is vonatkozni, amelyek nem érdemlik meg, ezeket a könnyítéseket. Maga az egyezmény erre nézve taxatív 35. ülése 1935 június 18-án, kedden. felsorolásban intézkedik és pontosan meghatározza az I. cikkben, mely filmek azok, amelyek ez alá a rendezés alá esnek. Ilyenformán az az aggodalom, amelynek kifejezést méltóztatott adni, mindenképpen elesik és nincs rá ok. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) A törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslatnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a Rómában 1935. évi február hó 16. napján keit magyar olasz kulturális egyezmény . becikkelyezéséről szóló (írom. 16., 4L, az.) törvényjavaslat tárgyalása. vitéz Somogyváry Gyula képviselő urat, mint előadót illeti a szó. vitéz Somogyváry Gyula előadó: Igen t. Képviselőház! A magyar-olasz kultúregyezmény, amely évszázados baráti kapcsolatok felújítását koronázza meg, nemcsak azért jelent a mai számunkra különleges értéket, mert lehetővé teszi ennek a régi, évszázados f baráti viszonynak kimélyítését és kultúrértékeink állandó s beható kicserélését, hanem mint történelmi dokumentum is kétségtelenül érdeklődésre tarthat számot. Azok között az államok között, amelyek a világiháború során éles fegyverrel állottak egymással szemben, Ibizonyára a legelső olyan dokumentumok közé tartozik ez, amely a valóságos békét, az áldásos békét hozta létre közöttünk. T. Ház! TJgy érzem, hogy egykori ellenségünkkel, Olaszországgal mi nem a trianoni kastélyban írtuk alá a megbékülés igazi okmányát, hanem ebben az egyezményben, amelyben viszszatérünk azoknak a történelmi kapcsolatoknak a szelleméhez, amelyekben ez a két ország, ez a két nemzet évszázadokon keresztül egészen a török időkig egymással állott. Az egyezmény voltaképpen azokat a régebbi kapcsolatokat szabályozza intézményesen, amelyek szórványosan vagy időszakonként eddig is megvoltak, most azonban igen értékes lépésekkel fejleszti ki tovább őket. Jelentős haladást jelent az egyezmény az eddigi hasonló állapotokkal szemben egyfelől az ösztöndíjas helyek szaporításával, másfelől a nyári egyetemeken való tömegesebb részvétel lehetőségével, végül azoknak a kölcsönösen létesítendő kiállításoknak a megrendezésével, amelyeknek támogatására nézve mind a két állam kötelező ígéretet tett. Van egy pontja az egyezménynek, amelyet a magyar tudomány és a magyar írásművészet különös örömmel fogadhat, mert ez kiindulási pontja lehet szinte beláthatatlan terjedelmű perspektíváknak. Ez az a pont, amely kimondja, hogy a két kormány időnként kölcsönösen ki fogja cserélni azoknak a tudományos és irodalmi műveknek jegyzékét, amelyeknek