Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-35

84 Az országgyűlés képviselőházának sen tűzveszély telén filmek is vannak tehát, amelyeket pedagógiai célokra használhatnak fel. A másik ugyancsak pedagógiai követel­mény, hogy iskolában sohasem jó elsötétített teremben kísérletezni, sohasem jó elsötétített teremben csinálni a filmoktatást, mert ez az elérendő cél rovására van. Ezért helyesek azok a vetítőkészülékek, amelyek félsötét vagy egé­szen világos teremben is tudnak képeket pro­dukálni, amihez tulajdonképpen nem kell egyéb, •mint erős vetítőlámpa és van egy olyan gyöngy­vászonkeret, amely az oldalról jövő fénysuga­rakat ugyancsak oldalt elvetíti, míg a szemben jövő fénysugarakat szemben adja vissza, tehát a pedagógiai oktatásra alkalmas; vagy ha ez nem lehetséges, a hátulról való vetítést kell vég­rehajtani, amit a szertárból lehet eszközölni, egyszerű olajozott vagy zsírozott papíron. Itt is közvetlenül a vászon mellett levő ablakot egy egyszerű fekete roletta lehúzásával elsötétít­jük, a többi ablak egészen bátran nyitva marad­hat s akkor ebben a félsötét, illetőleg világos teremben is lehet ezt a. pedagógiai oktatást csi­nálni úgy, hogyha a tanár előadása keretében odaér ahhoz a ponthoz, akkor három percig fil­met perget le; ha nem értették meg, még egy­szer három percig lepergeti; ha akarja lassított felvétellel pergeti le mégegyszer és azután egy­szerűen felhuzatja a rolettát és megy tovább az oktatás a maga módszerével, a gyermek ott marad a helyén, ott magyarázta meg neki a ta­nár a kérdést. így méltóztatnak megérteni, hogy ennek a pedagógiai oktatás szempontjából még sokkal nagyob'b jelentősége van, mint maguknak az ismeretterjesztő filmeknek. Ezt a gondolatot csak azért ajánlom a miniszter úr figyelmébe, mert ez takarékosság és gazdaságosság szem­pontjából, rendkívül sokat jelent. 1000—2000 mé­teres film helyett egy 15—20 méteres filmet be­vezetni és egy drága vetítőkészülék és vetítő­kamara helyett egy ilyen egyszerű vetítőkészü­lékről gondoskodni, sokkal nagyobb tömegek­nek teszi lehetővé a filmcktatásban való része­sítését. örömmel állapítom meg, hogy mi a kultú­rának ezen a technikai terén sem vagyunk el­maradva, és hogy abban a helyzetben ivagyunk, hogy becsülettel álljuk meg helyünket a világ előtt ezen a téren is. Éppen ezért ezt a tör­vényjavaslatot, miután az teljesen politika­mentes, mint a magyar filmkultúrának egyik elismerését, mint a magyar filmkultúrának a külföldön való megbecsülést szerző javaslatot a magam részéről készséggel elfogadom. (He­lyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. vitéz Somogyváry Gyula előadó: T. Ház! Csupán Kéthly Anna t.^ képviselőtársamnak tegnapi beszédében kifejezésre jutott egyik ag­godalmát akarom eloszlatni. Annak az aggo­dalmának adott kifejezést, vájjon ezek a köny­nyítések, ^amelyek az oktatófilmek szabadabb behozatalára nézve ebiben az egyezményben statuálva vannak, nem fognak-e majd azokra a játékfilmekre is vonatkozni, amelyek nem ér­demlik meg, ezeket a könnyítéseket. Maga az egyezmény erre nézve taxatív 35. ülése 1935 június 18-án, kedden. felsorolásban intézkedik és pontosan meghatá­rozza az I. cikkben, mely filmek azok, amelyek ez alá a rendezés alá esnek. Ilyenformán az az aggodalom, amelynek kifejezést méltóztatott adni, mindenképpen elesik és nincs rá ok. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) A törvényjavaslatot általánosságban elfo­gadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslatnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a Rómában 1935. évi február hó 16. napján keit magyar olasz kulturális egyezmény . becikkelyezéséről szóló (írom. 16., 4L, az.) törvényjavaslat tár­gyalása. vitéz Somogyváry Gyula képviselő urat, mint előadót illeti a szó. vitéz Somogyváry Gyula előadó: Igen t. Képviselőház! A magyar-olasz kultúregyez­mény, amely évszázados baráti kapcsolatok fel­újítását koronázza meg, nemcsak azért jelent a mai számunkra különleges értéket, mert lehe­tővé teszi ennek a régi, évszázados f baráti vi­szonynak kimélyítését és kultúrértékeink ál­landó s beható kicserélését, hanem mint törté­nelmi dokumentum is kétségtelenül érdeklő­désre tarthat számot. Azok között az államok között, amelyek a világiháború során éles fegy­verrel állottak egymással szemben, Ibizonyára a legelső olyan dokumentumok közé tartozik ez, amely a valóságos békét, az áldásos békét hozta létre közöttünk. T. Ház! TJgy érzem, hogy egykori ellensé­günkkel, Olaszországgal mi nem a trianoni kas­télyban írtuk alá a megbékülés igazi okmányát, hanem ebben az egyezményben, amelyben visz­szatérünk azoknak a történelmi kapcsolatok­nak a szelleméhez, amelyekben ez a két ország, ez a két nemzet évszázadokon keresztül egé­szen a török időkig egymással állott. Az egyezmény voltaképpen azokat a régebbi kapcsolatokat szabályozza intézményesen, ame­lyek szórványosan vagy időszakonként eddig is megvoltak, most azonban igen értékes lépések­kel fejleszti ki tovább őket. Jelentős haladást jelent az egyezmény az eddigi hasonló állapo­tokkal szemben egyfelől az ösztöndíjas helyek szaporításával, másfelől a nyári egyetemeken való tömegesebb részvétel lehetőségével, végül azoknak a kölcsönösen létesítendő kiállítások­nak a megrendezésével, amelyeknek támogatá­sára nézve mind a két állam kötelező ígé­retet tett. Van egy pontja az egyezménynek, amelyet a magyar tudomány és a magyar írásművészet különös örömmel fogadhat, mert ez kiindulási pontja lehet szinte beláthatatlan terjedelmű perspektíváknak. Ez az a pont, amely ki­mondja, hogy a két kormány időnként kölcsö­nösen ki fogja cserélni azoknak a tudományos és irodalmi műveknek jegyzékét, amelyeknek

Next

/
Thumbnails
Contents