Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-35
Az Ország gyűlés képviselőházának 35. ütése 19É5 június 18-án, kedden. 83 irati Irodának ez az intézménye készít, olyan piacot kapjanak a nemzetközi forgalomban, amely által talán lukratívvá is lehet tenni ezeknek a filmeknek a gyártását. Magától értetődő dolog az, hogy kevés még ez a film, de megnyugtatom a mélyen t. Képviselőházat, az egész világon kevés még ez a film, hiszen a múlt évi bécsi kongresszuson, amikor összeadták, hogy körülbelül mennyi van az egész világforgalomban, az egész világon ilyen film készen, kiderült, hogy bizony elég becsületes helyet foglalunk el azzal a masszával, amely ezen a téren már készen áll a budapesti Pedagógia Filmgyárban. A székesfővárosnak ez a korszakalkotó és a nemzet szempontjából meghaladhatatlan lépése biztosította azt, hogy ma emelt fővel jelenhetünk meg ezen a téren is a világpiacon és van mit cserélnünk a világpiacon és amit cserélünk, az értékben van akkora, mint amit érte kapunk. A székesfőváros kísérletképpen már a legtöbb intézeten bevezette, de folytatólagosan, szukeesszíve minden intézetébe bevezeti a filmekkel való oktatást s az oktatáshoz szükséges filmek előállítására nézve pedig, szakértőkből egy bizottságot állított Össze, amely megállapítja, hogy milyen rendszerű és milyen jellegű filmek kellenek. En itt disztingválok és két részre szakítom a kérdést. Vannak úgynevezett ismeretterjesztő filmek, amely ismeretterjesztő és oktató filmek nem tisztán csak iskolai célokra valók, hanem a nagyközönség számára is rendkívüli haszonnal járnak. Vannak azután speciális iskolai filmek is % Az ilyen ismeretterjesztő és iskolai filmeket általában a 16 milliméteres keskenyfilm formájában gyártják, amely azonban éppen elég széles ahhoz, hogy egy hangszalag iis lehessen rajta, hogy akár néma, akár hangosfilmet lehessen felvenni, s az erre a célra még konstruált és beállított iskolai gépek majdnem tökéletesen tudják leadni a lepergetett filmeket. Ezek a filmek készülnek a Székesfővárosi Pedagógiai Filmgyárban, a beszéd- és értelemgyakorlaton kezdve, a történelmen, földrajzon és^ természettudományon át minden egyes iskolai oktató témakörből, de felölelnek olyan ismeretköröket is, amelyek nem szorosan iskolai előadás tárgyai. Például van egy film arról, hogy hogyan készül a könyv. Ez egy rendkívül széles ipari ismereteket átadó film. Készült egy film, amely a vasút forgalmát, a vasút életét mutatja be. Készült egy film, amely a posta működését, a levél útját állítja a közönségi elé. Készült egy film, amely az utcának veszedelmeit mutatja be. Készült egy film, amely a főváros csatornahálózatának rendkívül érdekes működését mutatja be, amely a főváros vízrajzával foglalkozik. Van film, amely higiénikus jelentőségű. Az ilyen filmek közül talán megemlítem a székesfővárosnak' a fogápolásról szóló grandiózus filmét, azután a torna jelentőségéről és a takarítás fontosságáról szóló filmeket, de a budapesti ipari és kereskedelmi kikötőik! forgalmáról szóló szemléltető film is igen nagy értékkel bír, különösen a külföldi csere szempontjából. A fizikai ismeretek köréből készen van már a jégkészítésről iszóló film, készen van már a bánhidai centrale munkáját ismertető film, de vannak ezenkívül hazafias és néprajzi filmek is, mint például a székelyek életét tárgyaló film, amely már nekünk egy rendkívül értékes olyan filmünk, amely történelmi távlatban mutatja be a székelyek hozzánk való vérrolkonságának természetes folyamatát. Az ismeretterjesztő filmek bevezetése természetszerűleg szintén rendkívül nagy áldozatokkal jár, mert ezek bevezetéséhez sok minden segédeszköz kell. Ezekhez az ismeretterjesztő filmekhez pedagógiai szempontból két hátrány tapad. Az egyik hátrány az, hogy ezeket különórába kell beosztani, hogy tehát ezeknek az előadásával, mint egy plusszal, az órarendet megterheljük, mert ezek rendszerint egy egész órát, vagy legalább is az óra legnagyobb részét igénybevevői filmek, amelyekhez — annak ellenére, hogy az iskolában tudjuk már ezeket előadni és nem kell más filmszínházba vinni a gyermekeket — meg kell szakítani az osztályban! folyó oktatási életet és egy külön elsötétített terembe kell vinni az ifjúságot és egy vetítőkamráról is kell gondoskodni, amelyből ez a filmelőadás történhetik. Nekünk, mélyen t. Képviselőház, — s ezt a kultuszminiszter úr figyelmébe igen melegen ajánlom — rá kell térnünk arra, amit a tavalyi bécsi kongresszus nagyon ajánlott az államok figyelmébe: a rövid filmek azok, amelyek igazán pedagógiai oktatófilmek, amelyek nem egy-kétezer méter hosszúak és drágák, hanem csak egy-egy nehezen megérthető téma levetítésére alkalmasak. Ezek a rövid, 15—20 méteres filmek azok, amelyeket magában az osztályteremben lehet levetíteni. Ezek azok a rendkíivül értékes segédeszközei a pedagógiának, amelyek a megértetést a legtökéletesebben tudják produkálni. Ha a tanár előadása közben egy kényesebb ponthoz ér, akkor egyszerűen bekapcsolja ott a tanteremben a filmgépet és levetíti azt a részt, amelyről most éppen szó van. így pl., ha a fizikából a dugattyú vagy a vezérmű mozgását akarja megértetni, egy pedagógiai filmmel 3 perc alatt hamarabb meg lehet értetni, mint 50 falitáblával és kétórai magyarázattal: ugyanígy, ha a háromfázisú elektromosáram működését vagy általában bizonyos periodikus jelenségeket akar megmagyarázni, amelyek az életben rendkívül gyorsan futnak keresztül, ezeket lehet lassított filmfelvételek formájában olyan módon előadni, hogy azok minden fázisát meg lehet különböztetni annak ellenére, hogy maga ez az életfunkció vagy periódus esetleg egy másodperc alatt folyik le. Itt látható a filmekkel való oktatás rendkívüli haszna és előnye. A műszaki oktatásban ezek a filmek egyenesen nélkülözhetetlenek, de a biológiai oktatásban is teljesen nélkülözhetetlenek és éppen ezért oda kell törekednünk, hogy ezek elterjedését és újonnan való bevezetését minél előbb és minél jobban forszírozzuk. Szerintem nagyobb jelentősége van a pedagógiai szempontból az ilyen filmnek, mint az egész órát betöltő egyéb ismeretterjesztő filmnek» Természetes dolog, hogy ennek is vannak bizonyos technikai követelményei. Ilyen technikai követelmény pl. aa, hogy ezek a filmek teljesen tűzbiztos anyagból 'készüljenek, mert ha én egy tanteremben akarok vetíteni, akkor nem lehet a normálfilm anyagát használnom, akkor ezeknél az iskolában, a tanteremben vetítendő filmeknél vagy ozofán anyagból, vagy aoetyl-celulozeből készített filmeket kell használni, amelyek nem robbannak, nem gyulladnak könnyen, amelyek természetes módon égnek el, ha meggyulladnak, amelyek tehát az iskolában tűzveszedelmet soha nom jelentenek. Telje13*
