Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-35
82 Az országgyűlés képviselőházának mint az ezt kiegészítő és módosító 1932 : VII-, továbbá az 1933 : X. és az 1934 : XV. törvénycikkek alapján kibocsátott rendeletekről. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz való utasítását. Van szerencsém beterjeszteni a légvédelemről szóló törvényjavaslatot. Kérem a törvényjavaslat kinyomatását, szétosztását, s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a Képviselőház véderő-, igazságügyi és pénzügyi bizottságához való utasítását. Egyben pedig kérem a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását. Elnök: A beadott törvényjavaslatot és minisztériumi jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszterelnök úr által felsorolt bizottságoknak. Minthogy a miniszterelnök úr a légvédelemről szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalására nézve a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ahlhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Napirend szerint következik a közmunkák céljaira állami kölcsönök felvételéről' szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: (olvassa a törvényjavaslat Szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta s tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőháznak megküldi. Napirend szerint következik az oktató jellegű filmek nemzetközi forgalmának megkönynyítése céljából Genfben, 1933. évi október hó 11-én kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló (írom. 12., 44. sz.) törvényjavaslat tárgyalása. Szólásra következik Petrovácz Gyula képviselő úr, aki beszédének elmondására a legutóbbi ülésünkben halasztást kért és kapott. Petrovácz Gyula: Mélyen t. Ház! Ez a nemzetközi egyezmény, amelyet tárgyalunk, teljesen politikamentes egyezmény. Hogy politikamentes, azt jellemzi az is, hogy a Ház tegnapi ülésén a szociáldemokrata párt szónoka is mellette szólalt fel és elfogadta ezt a javaslatot. Ebből látható, hogy itt kizárólag kulturális, illetve tudományos kérdésről van szó, amelybe politikát belevegyíteni nem szabad és nem is akarunk. Egy rendkívüli nagyjelentőségű és a magyar oktatásügyet rendkívüli módon előmozdítani alkalmas javaslatról van itt szó, ami pedagógiai filmgyártásunk kérdését is gazdaságilag lábraállítani van hivatva. Az oktatófilm egy modern pedagógiai eszköz, amely megérteti mindazt, amit szóval, magyarázattal, ábrákkal, falitáblákkal, vagy demonstrációkkal megértetni nem lehet, és olyan közvetlen átütő erejű a filmmel való oktatásnak a taneredménye, hogy az minden eddigi pedagógiai módszer felett áll. Ennek következtében nekünk, akik a kultúra terén nem maradunk el a külföld mögött, bele kell kapcsolódnunk ebbe a külföldi áramlatba, amely a legmodernebb és egyben a leghatásosabb is. Magyarországhn a pedagógiai filmek gyár85. ülése 1935 június 18-án, kedden. '' tását a székesfőváros kezdeményezte. Ha az oktatófilmek őskoráról akarunk beszélni, akkor arra a korra kell visszateikintetünk, amiI kor ínég az Uránia Tudományos Színház kezdte meg működését és sajátszerű módon közönséI get tudott magának vonzani azokkal a primitív filmekkel is, amelyekkel még annakidején a tudományos színház dolgozott. Ezeknek a primitív filmeknek a tökéletesítésére (alapította a székesfőváros mintegy két évtizeddel ezelőtt a Pedagógiai Filmgyárat és építette meg és szerelte azt fel tökéletesen, előbb csak némafilmek, majd később hangosfilmek gyártására is. Ez a filmgyár természetesen nem lehetett és nem is voit produktív és amikor a főváros üzemei (ellen megindult iaa az általános közhangulat, amely itt a parlamentben is szóhoz jutott, akkor ezt a Pedagógiai Filmgyárat is abból a szempontból bírálták meg csupán, vájjon lukratív-e, vájjon nem fizet-e p rá a székesfőváros? Miután pedig az akkori belügyminiszter, illetve annak közegei, úgy láttáik, hogy ez a kultúrintézmény nem fizeti ki imagát, elrendelte annak felszámolását. Itt közbevetem, hogy elrendelhette volna a mélyen t. akkori belügyminiszter úr az összes iskolák felsziámolását is, mert közülök egyik sem lukrativ intézmény. Minden kultúrintézményre természetszerűen rá kell fizetni. Az Állat- és Növénykert sem fogja magát kifizetni soha, azt mindig úgy kell fenntartani, hogy az lehetőleg minimális ráfizetéssel történjék. Itt a Pedagógiai Filmgyárnál ellenben nem volt kegyelem és érdekes véletlen, hogy éppen a mostani belügyminiszter úr az, aki nem 'belügyminiszteri hivatásában, hanem mint a Magyar Távirati Iroda akkori igazgatója, észrevette az ebben a gondolatban rejlő rendkívül nagy nemzeti és kulturális érdeket és ő, a mostani belügyminiszter úr, elődjének az intézkedését azzal tette a fővárosra nézve elfogadhatóvá, hogy a Magyar Távirati Iroda útján jelentkezett, <mint annak a főváros által beszüntetésre ítélt intézménynek a bérlője és ma is a Magyar Távirati Iroda Filmi rod áj árnak kezében működik ez az intézmény a nemzet becsületének munkájában. Mert a nemzeti becsület munkája az, amelyet ez az intézmény végez. Méltóztatnak látni, a sorsok néha ilyen különösen találkoznak. Néha az egyik belügyminiszter r már hivatalbalépése előtt dezavuálja elődjét és én nagyon örülök annak, hogy véletlenül ilyen européer belügyminiszterünk van és most büszkén hivatkozhatom arra, hogy ő tette lehetőyjé azt, hogy a kultuszminiszter úr egy nemzetközi megállapodást írhatott alá, mert különben képtelenség lett volna nekünk filmcseréről nemzetközi megállapodást aláírnunk, ha az előző belügyminiszter úr intézkedése maradt volna hatályban. Ezt az érdemet el kell ismernünk. Ez az intézmény ma sem lukrativ. Ma is ráfizet erre a Magyar Távirati Iroda, de az ilyen kulturális intézményekre rá iis kell ^ fizetni, mert ezt nem szabad pénzügyi, financiális szempontból megítélni, hiszen itt sokkal fontosabb, sokkal magasztosabb célról van szó. Állítom, hogy ma ez az intézmény kitűnő kezekben van. Igaz, hogy kevés a megrendelése, de hiszen ennek a nemzetközi egyezménynek éppen az a célja, hogy azokat a produktumokat, amelyeket itt előállítanak, nemcsak ennek az országnak szűk határain belül, hanem kint, a nemzetközi forgalomban is használni lehessen, hogy azok a filmek, amelyeket a Magyar Táv-
