Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-55

Az országgyűlés képviselőházának 55. ülése 1935 november 8-án, pénteken. 587 Az történt, hogy a bizottsági javaslatból méltóztattak kihagyni azt, bogy »ipari telüoigozás céljára«, ez pedig a szesztörvenyjavaslattaí teljesen Összefügg. Mert ha nem lett volna a szesztörvenyjavaslat ezzel összeí üggő. nem is Íratott volna be a 15. § első részeoe, hogy csak ipari feldolgozás céljára szabad felhasználni. Nem tudom, mit képzelhetett el a miniszter úr, hogy nem a szesszé való feldolgozást vette bele, mert más ipari feldolgozást szerintem olyan mennyiségben, amennyit a direkt termo amerikai szőlők mustban adnak, másutt nem is lehet elképzelni. Ezért volt ez szerves összefüggésben a szesztörvénnyel és most az történt, nem tudom kinek az indítványára, hogy ez a szöveg átalakult azzá, hogy rende lettel megállapítandó célra szabad a direkttermő szőlő borait forgalombahozni. Nagyon örülnék, h ci cl földmívelésügyi miniszter majd erre válaszolna, hogy mi lesz ebben a rendeletben megállapítandó cél, hogy van e más cél, amellyel ezt a quantumot, circa 300.000 hektót el lehet tüntetni innen a piacról, azt hiszem, ez máskép nem lehetséges, csak a szesz révén és itt van bebizonyítva, hogy ez a törvényjavaslat lényegesen összefügg a szesztörvényjavaslattal. (Cieirják Antal: Ez vastag sajtóhiba!) Ha itt, a túloldalon és gazdaképviselőtársaim a kisüst problémájával foglalkoztak vagy foglalkoznak, akkor mindenki azt mondja, hogy ez demagógia. Ha ebből a törvényjavaslatból törvény lesz, akkor elkerülhetetlen, hogy vagy a szesztörvényt kell úgy meghozni, hogy annak alapján mindazok a borok, amelyek itt kiesnek, felszeszesíthetők legyenek, vagy azt kell csinálni, hogy megengedjük a régi kisüstrendszert, hogy a gazda ne legyen kénytelen kilenc fokon aluli és a direkt termő borokat eladni és értékesíteni, hanem abból borpárlatot főzhessen a kisüst problémájának megoldása eredményeképpen. A kérdés úgy van beállítva, Hogy el sem lehet máskép képzelni a megoldást, csak a kisüstö'k révén és ez a kisüstprobléma mindjárt nem lesz demagógia akkor, amikor a kormány erre rákényszerül. A felesleges borkészletek zár alá vételét, mint lehetőséget, elvben helyeslem. Azonban egyszerűen a törvénybe belevenni, hogy zár alá veheti a földmívelésügyi miniszter a felesleges borkészleteket és azután a Háznak bejelenti, ez szerény véleményem szerint ' nagyon egyszerűen néz ki. Szeretném erre azt a választ adni, hogy ha momdjuk az idén olyaii nagy bortermés volna, hogy zár alá kellene venni, hogyan lenne ez gazdaságilag megoldható. Egyszerűen zár alá veszik és nem fizetünk érte, vagy nem lehet értékesíteni, vagy nii fizetünk érte, vagy lesz-e a kormányzatnak erre anyagi fedezete, ezt valamifélekép ebben a törvényben tisztázni kellene, mert nem elég a törvénynek ez a szövege, hogy csak annyi felelőssége legyen meg a földmívelésügyi kormányzatnak, ríogy a Háznak mondjuk egy fél esztendő múlva bejfii «rí ti. Itt előre kell valamilyen rendelkezést már ebben a törvényben stipulálni arra, ha ez a zár alá vétel megtörténik^ Ez szerintem nem olyan nagyon lényeges kérdés, mert szerény véleményem szerint, ahogy Franciaországbar nem igen történik ilyen zár alá vétel, úgy Magyarországon sohasem fog megtörténni, meri a kormányzatnak ilyen célokra pénze-nem lesz. mert ez sok pénzbe kerül és adminisztrálásához rengeteg ember szükséges. A törköly készítése tekintetében nem osztom a javasla,t rendelkezését, meghagynám továbbra is a négyholdas és a húsz hektoliteres határt. Valahogy úgy érzem, hogy az a szőlősgazda, aiki a borát leszüreteli, nemcsak azért szüreteli le, hogy megigya. Tapasztalatból tudom, hogy akinek 3—4 hold szőlője van m 7—8—10 tagú a család, ott a bort el kell adni. A szőlőmívelő szereti inni a bort s ha a borát eladja, úgy törköly bort iszik. Mégis lehetetlenség az, hogy akinek már két hold ós öt négyszögöl vagy tíz négyszögöl szőlője van, az mái ne csinálhasson törkölybort. Még lehetetlenebb, hogy a, törkölyborkészítést be kell jelenteni. Igaz, hogy eddig is úgy kellett csinálni, hogy be kellett jelenteni. Nem jelentette be azonban eddig sem senki és szeretném látni a földmívelésügyi kormányzatnak egy olyan kimutatását, amelyet azon az alapon állítottak össze, hogy például Egerben, vagy Kecskeméten bejelentették a törkölybor készítését. Felesleges ezt az adminisztrációt megcsinálni és a szegény szőlőtermelőt bejelentő-blankettáért beküldeni a, városházára v&gy a községházára azért, hogy törköly bort csinálhasson. Igen t. Ház! En ebben a törvényjavaslatban intézkedtem volna a kivitel kérdéséről és a kivitel elősegítéséről. Egészen lehetetlen dolgok történnek a borkivitel tekintetében. Igaz, hogy borkivitelünk az utóbbi három-négy esztendőben emelkedett, de nagyon érdekes megállapítani, hogy hova viszünk kd bort. Kutassy Béla szerint 1934-ben 2,535.000 hektoliter bor termett. Ebből 214 métermázsát szállítottunk Ausztriába, 8990 métermázsát Csehszlovákiába, 6500 métermázsát Lengyelországba, szintén körülbelül 6000 métermázsát, Németországba körülbelül 100.000 métermázsát, Svájcba pedig körülbelül 90.000 métermázsát. Ebből megállapíthatjuk azt, hogy éppen azokra a területekre szállítottuk a legkevesebb bort, amelyek a békében vásárlóink voltak. Csehszlovákiába és Ausztriába szállítjuk a legkevesebb bort. Hogy miért, azt tudjuk! Nem mirajtunk múlik az, hogy olyan szerződési feltételeket és olyan nehézségeket állít a cseh kormány és az osztrák kormány a borbevitel elé, amelyek miatt azt nem lehet oda rentábilisan beszállítani. Igaza van itt egypár képviselőtársamnak, például Kun Béla képviselőtársamnak akkor, amikor kedvezményes iparról beszél. Mert miért nem lehet beszállítani? Azért nem lehet beszállítani, mert a kedvezményes ipar érdekében szükséges olyan külkereskedelmi szerződések kötése, amelyek megdrágítják a külföldre való borkivitelt. Az a tiszteletteljes kérésem volna a mélyen t. kormányzathoz, hogy ha már ebben a bortörvénye javaslatban nem intézkedett arról, hogy a termelést minden módon elősegítse, akkor legalább a kereskedelmi szerződések kötésénél igyekezzék odahatni, hogy a bor kiszállítása elé ne gördüljenek áthághatatlan akadályok. (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ez nem ebben a törvényjavaslatban történik!) Igen t. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek ennek a törvényjavaslatnak a kritikája után a végrehajtási utasításnak egy Ppntjára^ amelyéét nehezményezek. A végrehajtási utasítás megállapítja — talán a miniszter úr majd figyelembe veszi ezt az újnak a megszerkesztésénél — a helyszíni ellenőrzési szemle alapján megállapítandó szakértői díjakat. Kimondja, hogy rendőri büntetőeljárás esetén, mintavétel esetén 14 pengőt, azután kihágás esetében a költségek fedezése címén 6 pengő szemledíjat, azután a szemledíjon kívül, ha ki kell menni valahová, 12 pengő napidíjat, II.