Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-55

584 Az országgyűlés képviselőházának 55, amelyekben nem jó és nem tiszta tokaji bor van. A tokaji borokkal kapcsolatban van még egy nagy változtatás, amely a palackozott boroknál kötelezővé teszi a minőség vizsgálatát. A minőség vizsgálata és egyáltalában a tokaji bor forgalmának minél tisztább módon való biztosítása a tokaji bornaJk, amely nemzetünknek olyan nagy kincse, legbiztosabb védelmét jelenti, ami ebben a törvényjavaslatban is már kifejezésre jut. A törvényjavaslat 40. §-a, amely a »misztella« szót alkalmazza, — ami magyarul fojtott mustot jelent — egy újabb forgalmi és értékesítési lehetőséget ad a magyar szőlő termékeknek különösen Németország felé s a, Brennweinnel együtt, azt hisszük, hogy a jövőben nagy borkiviteli lehetőséget fog biztosítani az országnak. A törkölyborra vonatkozólag a mostani törvényjavaslat egy kis szigorítást tartalmaz a múlt törvénnyel és különösen az 1908-i törvénnyel szemben. Mindenesetre voltak olyan vélemények, amelyek a törkölybor-készítés teljes eltiltását helyeselték. Ha teljes szigorúsággal vesszük a. magyar bornak, mint nemzeti értéknek a védelmét.- akkor határozottan erre az álláspontra kellene helyezkednünk, a kormányzat ellenben, mérlegelve ennek a kérdésnek szociális fontosságát, a törkölybor készítését két holdig éspedig 5 hektoliter mennyiségben megengedte. Ez a törkölybor a munkásoknak, a cselédségnek ellátására szolgál és kisembereknél — különösen a Nagy-Alföldön — rendkívüli fontossággal bír, úgyhogy ebben a tekintetben a kormányzat teljesen mérlegelte a szociális okokat és a törkölybor készítését továbbra is engedélyezte. A javaslat büntető rendelkezései bizonyos szempontokból erősebbek, mint a múlt javaslatban voltak, de — mint a,z előbb voltam bátoi említeni — a magyar bor védelme minden szigort és minden büntetést feltételez és megérdemel, mert ez a magyar nemzetnek egyik olyan nagy és fontos mezőgazdasági ága, amelynek nemcsak a mezőgazdaság, hanem egész közgazdasági életünk tengelyének kell lennie és ezt a javaslat van hivatva bevezetni. Ezek alapján tisztelettel kérem a t. Házat, hogy a javaslatot úgy általánosságb

an, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Elnök: Szólásra következik Petro Kálmán! Petro Kálmán: Igen t. Házi! Baross Endre képviselőtársam nagyon szakszerű előadása után, amelyből igazán kiviláglott az, hogy ő borgazdasági kérdésekben teljesen otthon van és méltó hozzá, hogy a Szőlősgazdák Országos Egyesületét képviselje (Csoór Lajos: Es nem a javaslatot!) és ebben a kérdésben ő szólaljon fel, méltóztassék nekem megengedni, hogy a magam részéről csodálkozásomat fejezzem ki vele szemben azért, hogy ő ennek a bcrtörvényjavaslatnak az előadói tisztségét mégis vállalta. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ö, aki annyira exponálta magát évtizedeken keresztül a szőlősgazdák érdekében, a legjobban kellett volna, hogy tudja, hogy ez a bortörvényjavaslat, amely előttünk fekszik, nem segíti még a borosgazdákat és a szőlőérdekeltséget. Egészen mást várt a borgazdatársadalom és a szőlőmívelőtársadalom, mint ezt a javaslatot. Neki legjobban kellett volna ezt tudnia, hiszen ő harcolt ezért évtizedeken keresztül és különösen az utolsó hat-hét esztendőben én is tanuja voltam annak a nagy munkának, amelyet ő végzett, de ülése 1935 november 8-án, pénteken. nem ezért a bortörvényjavaslatért, mert hiszen a mi bortörvényünk, mélyen t. Ház, nagyon jó és kiváló alkotás volt. Abba nagyon kevés újat lehetett belehozni, aminthogy nagyon kevés új dolog is került bele. Mert hiszen régi bortörvényünk 62 szakaszából körülbelül 20 szakaszt változtattak meg és abból is körülbelül csak 5 olyan szakasz van, amelyben érdemleges változtatás történt és az előadó úr sem tudott mást felhozni a bortörvény javaslat védelme érdekében, mint mindössze öt tételt, amelyek a sűrített mustra, a márkázásra, a seprőre és a direkt termőknek az eltiltására vagy az azokkal kapcsolatos dolgokra vonatkoznak. (Czirják Antal: Ami bennünket, szőlősgazdákat nem érdekel!) Igen t. Ház! Nem ezt vártuk a földmívelésügyi kormányzattól, hanem mást, azt vártuk, hogy végre-valahára — mint ahogy nagyon jól mondotta az előadó úr, itt egymillió emberről van szó, egymillió munkáskézről van szó — ennek az egymillió munkásnak a hóna alá kell nyúlni, de nem ezzel a javaslattal, hanem azzal, amire már régen vártunk: a hegyközségi javaslattal, amely nemcsak ennek a társadalmi, illetve munkásrétegnek az érdekét képviseli és mozdítja elő, hanem az egész országét és méginkább vártuk, igen t. Ház, az új szesztörvényt. (Csoór Lajos: Ezt vártuk volna, a legjobban. Az új szesztörvényjavaslatot azért vártuk volna ... vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Csodálkozom, hogy az urak mindig a következő javaslatunkat urgirozzák, mert az is jön; a hegyközségi javaslat készen van, a, szesz javaslaton most dolgoznak és a kettőt egyszerre fogjuk benyújtani.) Igen t. miniszterelnök úr, engem ez a kijelentés nagyon megnyugtat; azért nyugtat meg, mert már körülbelül öt esztendeje forszírozzuk ezt a kérdést és úgy látjuk, hogy a szesztörvény idehozatalának valami akadálya volt, aminthogy most is bizonyára valami akadályának kellett lennie. (Vitess Gömbös Gyula miniszterelnök. Nem volt. Egyszerűen azért nem jött még, mert a pénzügyminiszter úr a gazdaadóssági rendelettel volt elfoglalva,. Neki kell a szesztörvényt is előterjesztenie. — Czirják Antal: De akkor ez is ráért volna.) En a magam részéről nem tudok mást mondani, csak azt, hogy ezt a bortörvényjavaslatot csak ezekkel együtt lehetett volna idehozni. Mélyen t. miniszterelnök úr, végtelenül örülök, hogy itt méltóztatik lenni és ha megfigyeli azt, hogy én a bortörvényjavaslatot kapcsolatba hozom a szesztörvényjavaslattal, akkor meg méltóztatik győződni arról, hogy ezt a törvényjavaslatot nem is lehetett volna külön idehozni: nem lehetett volna azért, mert hiszen az előző földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós is, úgy állította be ezt a három kérdést, a, hegyközségi törvényjavaslatot, a szeszre vonatkozó törvényjavaslatot és a bortörvényjavaslatot, hogy ezeket nem is lehet különválasztani. Nem lehetett volna különválasztani, mert ez a három kérdés szerves egészet alkot. A törvényjavaslat, amely előttünk • fekszik, teljesen belekapcsolódik a szesztörvénvjavaslatba és a nélkül nem lehet megoldani. (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Eseyszerre nem lehet három javaslattal jönni, először ezzel jöttünk!) A törvényjavaslatot azért, mert a szesztörvényjavaslat nincs itt, egy kicsit el kellett rontani. A bizottságban rontották el, majd arra is rá fogok térni. Nem ezt várttik tehát, mélyen t. Ház; együtt