Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-55

Az országgyűlés képviselőházának 55. nem azt jelenti, hogy most minden borvidék zárt terület lesz és eo ipso akkor a borforgalom lehetetlenné válik, hanem azt hiszem és úgy látom, hogy a zárt területnek olyan meghatározása lesz ez, amely az ott kezelt borokra különös kezelési eljárásokat, külön márkázási rendszer bevezetését jelenti, ellenben nem jelentheti az országra nézve azt, hogy egyik borvidékről a másikra borok ne mehessenek, mert teljesen lehetetlen volna, hogy ha Pécsett van valakinek szüksége ceglédi borra, ne tudjon ceglédi bort is inni. A 13. § úgy rendelkezik, hogy csak ellenőrzőjegy alkalmazásával lehessenek a borok palackokban forgalomba hozhatok. Ez a- márkázás .kérdése. Nemrégen olvastam, hogy a cipőgyárosok is márkázva akarják fcrgalombahozni cipőiket. Mi sem természetesebb annál, hogy a magyar bor sokkal inkább érdemli meg a márkázással való védelmet. Éppen ezért hálával kell megemlékeznünk a kormányzatról, hogy ennek elrendelését a 13. §-jban lehetővé tette. A külföldi bortörvények áttanulmányozása után rájöhetünk arra, hogy a márkázás a nyugati nagy bortermelő államokban a legnagyobb eréllyel vitetett keresztül. Külföldön mind a Chianti, mind a Port bort így védik és egyes francia vidékeken, Olaszország egyes részeiben és Spanyolországban ma már anynyira bevett védelmi eszköze a borkereskede>lemnek az ottani tiszta, nem hamisított borok márkázása és a borok származási jellegének megfelelő megjelölése, hogy ezt látván nagyon kell csodálkoznunk azon, ha ezzel szemben még ma is egyes kereskedelmi érdekeltségek a legmerevebben állástfoglalnak. Ez az a pont, amely a magyar bortermelésnek a legtöbb védelmet fogja nyújtani. A 14. § a direkt termő amerikai szőlőkről szól (Malasits Géza: Ki kellene vágni!) és kizárja a házasítást a direkt termők és egyéb fajuak között. A 15. § a bizottsági tárgyalás folyamán az eredeti javaslattal szemben változást szenvedett. Ez tulajdonképpen a direkt termelők kérdésének egyik részét jelenti. A direkt termők kérdése azonban feltétlenül nagyon fontos kérdés, elsősorban a magyar szőlőgazdaság szempontjából, de fontos kérdés szőlőgenetikai szempontból is. Ha méltóztatnak a francia és más külföldi példákat nézni, akkor azt méltóztatnak látni, hogy ott a direkt termelők — nem a mi novánk, hanem egyéb direkt termők — kihibridálása, szelektálása egy nagy gazdasági fejlődésnek és a jövő fejlődésnek alapjait fogja megteremteni. Az élet halad és a tudomány a szőlőtermelés tekintetében is olyan haladást fog majd produkálni, hogy ma a direkt termelőkkel szemben elfoglalt rossz, véleményünk az idők folyamán és jó szőlőfajok kitermelése folytán meg fog változni. Ma Magyarországon a direkt termelőknél mindenesetre olyan anomáliákkal állunk szemben, amelyeknek kiküszöbölése érdekében feltétlenül szükséges valamit cselekednünk. A kormányzat egyéb törvényeiben gondoskodni fog azokról az intézkedésekről, amelyek •az ebben a törvényjavaslatban megjelölt két ponttal szemben jobb, radikálisaim megoldást jelentenek. Mindenesetre, amikor egy bortörvényről van szó, amely bortörvénynek idehozatala szükséges, akkor a direkt termőkről meg kellett emlékeznünk ebben a két pontban is. Azok a felfogások, mintha a direkt termők kisebb alkoholtartalmú borokat produkálnának, nem teljesen állják meg a, helyüket, mert azok ülése 1935 november 8-án, pénteken. 583 a direkt termő borok sokkal nagyobb szesztartalmúak és bő termésük se kétségbevonható. Ezt, mint szőlősgazda, mint közgazdász kötelességem volt megmondani. A 15. § az eredeti javaslat szerint úgy szólott, hogy csak ipari célokra használható fel a direkt termők bora; a javaslat ezt megváltoztatta és ami az ellenőrzésre vonatkozóan sokkal célszerűbbnek tűnt fel, az európai és amerikai direkt termők szőlőjének, mustjának összeszűrését tiltotta meg. A bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a direkt termőknek ma brüszken és egyszerre ipari feldolgozásra való korlátozása sokkal nagyobb kárt okozna a kis szőlősgazdáknak, semhogy azt el lehetne fogadni és éppen ezért szintén nagyon helyes módon a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe utalta azt, hogy a jövőben az amerikai direkt termők milyen módon és milyen mértékben használhatók fel egyéb célokra, mint fogyasztás céljára^ A törvényjavaslat többi pontjai közül az, hogy a palackban forgalomba hozott bor címkéjén milyen rajz és szöveg használható, szintén a márkázással van kapcsolatban és ez is helyes intézkedése a 'javaslatnak. A 24. § tulajdonképpen a zárolásról szól, a francia bíokázs mintájára. A magyar bortermelés tízéves átlagban évi 3 millió hektoliter borra tehető, a' belső fogyasztás és a belső elhelyezés lehetősége pedig 2—3 millió hektoliter között mozog. Azokban az években azonbanj amikor 3 millión felüli termés mutatkozik az országban, olyan nagy árdepresszióval állunk szemben, különösen az Alföldön és a homokos vidékeken, hogy sem hordó, sem pince nem áll rendelkezésre, úgyhogy ennek a 3 millión felüli mennyiségnek eltüntetéséről a .kormányzatnak feltétlenül gondoskodnia kell. Ezt azonban az előttünk fekvő törvényjavaslatba nem lehetett belevenni, mert hiszen ez minden esztendőben más és más módozatokat fog majd előírni és ennek a blokázsnak módozatait nagyon helyesen a földmívelésügyi kormányzat rendelettel fogja szabályozni. A francia blokázs sem felelt meg az első pillanatban azoknak a, követelményeknek, amelyeket tőle vártak. Nem mondom, ott volt egy 100 milliós bortermés a múlt esztendőben a régi 70 millióssal szemben, úgyhogy a francia kormányzatnak újabb rendszabályokat kellett alkalmazni. A magunk részéről azt hisszük, hogy a blokázzsai, amennyiben annak financiális alapjait meg tudjuk teremteni ebben az országban, feltétlenül el fogjuk érhetni azt, hogy az őszi árdepresszió megszűnik és a gyenge kezet, amely mindig nyomta a szőlősgazdák borárait, el fogjuk tüntetni a, magyar szőlősgazdák életéből. Ezzel a kormányzat nagy haladást tett a felé az irányzat felé, amely a termelés és értékesítés biztonságát célozza. A tokajhegyaljai zárt területre — mint mondottam — különleges borkezelési és borellenőrzési szabályok vannak érvényben és a '28. •§ már kötelezővé teszi az állami ellenőrzőjegy alkalmazását a tokaji borokra vonatkozólag. Ez ugyanaz, mint amit az előbb voltam bátor említeni a márkázás kérdésére vonatkozólag: a Tokajhegyaljára most már ebben a törvényjavaslatban is kötelezőleg van előírva a márkázás, amely belföldön természetszerűleg csakis a palackozott tokjai borokra vonatkozhatik. Mindenesetre szükséges lesz majd rendeletben ennek a márkázott palack forgalomnak olyan ellenőrzését rendelni el, amely lehetetlenné teszi azt, hogy a márkákat hamisan és helytelenül olyan palackokra használják fel, 83*