Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-55

Az országgyűlés képviselőházának 55. szerepet kaphasson. A szükséglet az olcsósággal folyton növekedett és így született meg a, modern ezüstművesipar. Látjuk, hogy nyugatról kelet felé haladva, az ezüsttárgyak használata emelkedőben van. Míg Svájc a saját használatara 15%-kai kevesebb ezüstöt dolgoz fel, mint Ausztria, addig Ausztria 40%-kai kevesebbet dolgoz fel, mint Magyarország; Jugoszlávia, Bulgária, Görögország és Törökország pedig lényegesen többet dolgoz fel, mint Magyarország. A nyugati országokban «tekintetben a helyzet nem változott, a szükséglet nem csökkent, de nem is emelkedett. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az ezüstáruk fogyasztása folytonos emelkedésben van és így ez a körülmény mindenképpen indokolja azt, hogy a vásárlóközönség érdekeit az állam fokozottabb figyelemmel kísérje és hogy a fémjelzési szabályok az ipar és a technika fejlődésével lépést tartsanak. Az 1867 óta érvényben lévő szabályok módosítását tehát mar ezek a körülmények is indokolják. Indokolja, nemcsak a vásárlóközönség érdeke, nemcsak a nemesfémiparnak a . nemesfémáruk finomsági fokának ellenőrzésében rejlő érdeke, f technika haladása, a nemesfémipar hallatlan fejlődése, hanem igenis, indokolja a szétszórt jogi szabályoknak egységbe, rendszerbe való foglalása, valamint a nemesfémipar egyetemes erdekeinek megóvása. A nemzeti munkaterv az életképes iparágak támogatását és életfeltételeinek előteremtését írta elő. Ez a törvényjavaslat ezekkel a rendelkezésekkel ezt a célt szolgálja. Éppen ezért érthető — úgy amint azt az előadó úr is mondotta — az a körülmény, hogy az érdekeltségek osztatlan örömmel és elismeréssel üdvözölték ezt a törvényjavaslatot és várják annak törvényerőre való emelkedését. A törvényjavaslat, mivel a nemesfémipar és a vásárlóközönség érdekeit a mai viszonyok között a lehető legtökéletesebben és az érdekeltségek felfogásával teljes összhangban szolgálja,^ a maga nemében páratlanul jól sikerült kiváló alkotás. Erre az eredményre kell jutnia mindenkinek, aki egy pillantást vet a régi szabályokat tartalmazó összeállításra és annak rendszerét egybeveti a törvényjavaslat átfogó, áttekinthető beosztásával. Meg kell állapítanom, hogy a törvényjavaslat, mint kodifikáeiós munka is elsőrangú teljesítmény. A törvényjavaslat teljesen logikus beosztással nyolc fejezetre oszlik. Nem célom ezeket ismertetni, csak az lehet a feladatom, hogy ezeket, illetőleg az ezekben foglalt fontosabb újításokat a közérdek szempontjából bíráljam. Ha azt nézzük, mélyen t. Ház, hogy a törvényjavaslat milyen új rendelkezéseket tartalmaz, akkor meg kell állapítanunk, hogy vannak olyan rendelkezések, amelyek nyomatékosan a vásárlóközönség érdekeit és vannak olyanok, amelyek a nemesfémipar és kereskedelem érdekeit védik. A vásárlóközönség érdekeit védi az az újítás, amely a fémjelzési kötelezettséget kiterjeszti a platinára is. Erre szükség van, mert hiszen a fehérarany felhasználásával bizonyos visszaélések lehetségesek. De szükség van erre azért is, mert platinaárut importálunk, annak finomságát tehát ellenőrizni kell a közönség érdeke szempontjából. Igen fontos újítás és ugyanezt az érdeket szolgálja a név- és gyári jel engedélyezésére vonatkozó szabályozás. Eddig az volt a szabály, hogy a név- és gyárjelet egyszerűen bejelentették, minden további nélkül használhatták és tetszés szerint választott vésnökkel kéése 19S5 november 8-án, pénteken. 579 szíttette el az illető nemesfémiparos a gyári jeleket. Ennek a nagy szabadságnak lehettek hátrányai, mert hiszen csak egy kis hasonlóság a másik gyári jelhez már súlyos következményeket vonhatott maga után, mert íelelősségrevonás esetén a hatóság mindig a gyári jelből indult ki és ezen az alapon történt az eljárás, így tehát indokoltnak mutatkozik a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely a gyári jel használatát hatósági engedélyhez köti és elkészítéséről a pénzverő útján gondoskodik, így tehát minden félreértésnek és minden visszaélésre való törekvésnek elejét veszi a törvényjavaslat. Az a rendelkezés, hogy a fémjelet a pénzügyminiszter rendelettel meg is változtathatja, ugyanilyen visszaélések megakadályozására való. Ugyanez a helyzet a finomsági fokokról való rendelkezésnél. A remediumnál a javaslat különbséget tesz aszerint, hogy az illető árut teljesen készen, vagy pedig főzés, színezés előtt mutatják-e be fémjelzés céljából. Főzés folytán ugyanis a tárgyak felülete magasabb finomsági fokot mutat, mint amilyennel a tárgy belsejében rendelkezik és ezért a remedium tekintetében szigorú kisebb határt kellett szabni.^ Remédiumra a technika tökéletlen volta folytán szükség van, a közönség érdeke azonban megkívánta azt, hogy a remédium a teljesen kés a árunál szűkebb korlátok közé szoríttassék. Ugyancsak a vásárlóközönség érdekeit szolgálják azok a szigorított rendelkezések, amelyek a nem nemesfémből készült tárgyak elnevezésére és a platinázásra, aranyozásra, ezüstözésre vonatkoznak. Ezek nélkül ugyanis igen nagy visszaélés lehetségesemért hiszen végeredményben a vásárlóközönség súly szerint vásárol. A törvényjavaslat 250-ezred finomságú úgynevezett hatkarátos aranytárgyakkal r kapcsolatban azoknak készítésére, ellenőrzésére és forgalombahozatalára vonatkozólag^ részletes rendelkezéseket tartalmaz. A hatkarátos arany bevezetése szociális szempontból történik, ilyen módon akarja a törvényjavaslat lehetővé^ tenni azt, hogy széles néprétegek használhassák ezt a hatkarátos aranyat, amely főleg jegygyűrű formájában kerül tulajdonképpen forgalomba. (Györki Imre: A jegygyűrűket zálogházba rakják!) A jegygyűrűt nem zálogházba rakják, hanem igenis a hitvestársi hűségnek akar aranybafoglalt kifejezése lenni. (Györki Imre: Kenyeret vesznek rajta! — Esztergályos János: Lásd a kecskeméti zálogházat!) A kormány ilyen kis jelenségekben is tud szociális érzékről tanúságot tenni. En ezt csak tiszteletreméltónak tartom a magam részéről, aki a családvédelemnek egyik apostola vagyok. Mindazonáltal a hatkarátos arany forgalmát — ez tulajdonképpen nem arany, csak áru — teljesen szabadon hagyni nem lehetett, bizonyos ellenőrzésről gondoskodni kellett. Éppen szociális jelentőségére való tekintettel a javaslat eltekint itt a fémjelzés kötelezettségétől, amely drága dolog és megelégszik bizonyos ellenőrzési eljárással. Ez az ellenőrzési eljárás igen szerencsésen oldja, meg ezt a kérdést s el kell ismernem, hogy igen egyszerű, olcsó és minden bürokráciától ment modern rendelkezés a javaslatban. Fontos újítás az is, hogy a záogházak, az árverési csarnokok állami ellenőrzés alá kerülnek. Nem hiszem azt, hogy csak egyetlen pont is volna a közönség érdeke szempontjából, amelyet a javaslat; védetlenül hagyna. A röviden ismertetett rendelkezések hosszú évek során