Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-55

576 Az országgyűlés képviselőházának 55. A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. T. Ház! Mielőtt az általános tárgyalás során beadott határozati javaslatok felett való szavazásra áttérnénk, bejelentem, hogy Csoór Lajos képviselő úr az általános tárgyalás során a törvényjavaslat 1. §-ához egy kiegészítő indítványt nyújtott be. Tekintettel arra, hogy Csoór Lajos képviselő úr indítványa a törvényjavaslat szövegének módosítását célozza, ezt az indítványt a házszabályok 150. §-ának (2.) bekezdése értelmében az általános vita megkezdéséig kellett volna írásban, két példányban benyújtani és a részletes vitánál előterjeszteni. Ennélfogva, miután a képviselő úr indítványa házszabályellenes, azt szavazás alá nem bocsátom. Következik az általános tárgyalás során beadott határozati javaslatok felett való határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Éber Antal képviselő úrnak a 10.000/1935. M. E. számú rendelet módosítására vonatkozó határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot nem fogadja el. Következik Peyer Károly képviselő-úr ha tározati javaslata, melyben utasítani kéri a kormányt, hogy ez évi december 20-áig 2 millió korona értékű kötvényt bocsásson ki és ezen összegből váltsa ki az 50 pengőig elzálogosított közszükségleti tárgyakat s azokat igazolt tulajdonosaiknak minden fizetés nélkül bocsássa rendelkezésére. Méltóztatnak e határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen. Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot nem fogadja el. (Esztergályos János: Hogy vérzik a szívük a szegény emberekért. — Zaj.) Következik Czirják Antal képviselő úrnak a kisipar, a kereskedelem és a háztulajdonosok adósságainak a gazidaadósság rendezésével egyidejűleg való rendezése érdekében beadott határozati javaslata. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot nem fogadja el. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző: {Olvassa a törvényjavaslat címét és 1—8. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslatnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a fémjelzésről szóló törvényjavaslat (írom. 104., 113. sz.) tárgyalása. Zsindely Ferenc előadó urat illeti a szó. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! ' Az 1868: XVIII. te. felhatalmazta a pénzügyminisztert arra, hogy a fémjelzést tárgyaló szabályokat a törvényhozás további rendelkezéséig ülése 1935 november 8-án, pénteken. tartsa 'függőben. Az arany- és ezüstkészítmények finomsági tartalmát, ellenőrzését és fémjelzését általában szabályozó ez a törvényhozási rendelkezés, amelyet már 1868-ban jelzett az országgyűlés, mindezideig nem történt meg. Hatvanhét esztendő^ alatt a nemesfémipar nagy fejlődésen ment át és ennek a fejlődésnek szükségszerű következményeit a külföldi államok törvényhozásai — közöttük az utódállamok törvényhozásai is — le is vonták. Ilyenformán a magyar nemesfémipar a külföldi államok versenyével szemben hátrányos helyzetbe került. Ezen a kedvezőtlen helyzeten annál inkább indokolt segíteni, mert az utolsó huszonöt esztendő nemesfémipari termelését feltüntető statisztikai adatok a magyar nemesfémipar életképességét világosan bizonyítják, az arany- és ezüsttárgyakra vonatkozólag egyaránt. Különösen megállapítható ez az ezüsttárgyakra vonatkozólag, mert a csonkaország ezüstipari termelése az 1924/25. gazdasági évtől kezdődőleg állandóan meghaladja az 1913-as utolsó hékeév ezüstipari termelését és egyes esztendőkben Nagymagyarország termelését töbib mint 50%-kai haladja túl. A magyar nemesfémipart tehát mindenesetre olyan életképes iparágnak kell tekinteni, amely méltán megérdemli a további fejlődésnek biztosítását. A javaslat benyújtását már csak ez az egy körülmény is kellően indokolttá teszi. Jelentősek azonban a javaslat intézkedései a nagyközönség szempontjából is. A nemesfémtárgyakat vásárló nagyközönség ugyanis túlnyomórészben nem rendelkezik kellő szakértelemmel ahhoz, hogy a vásárolt nemesfémipari tárgyak finomságát megállapíthassa. (Esztergályos János: Ne tessék félteni a zálogházi becsüsöket! Értenek ehhez! Azoknak hozzák ezt a törvényt?) A törvényjavaslat nem a zálogházi becsüsök számára készült használati utasításként, hanem itt egy igen fontos, a képviselőház valamennyi tagja által, — különösen azok által, akik az iparosérdekek képviseletére magukat állandóan hivatottaknak hangoztatják — megbecsülendő és komoly megfontolás tárgyává teendő törvényjavaslatról van szó. Az arany- és ezüstkészítmények finomsági tartalmát, ellenőrzését és fémjelzését van ez a javaslat hivatva újra szabályozni. A fémjelzésre vonatkozó eddigi szabályoknak és rendelkezéseknek is az volt a céljuk, hogy biztosítsák az eladásra kerülő nemesfémtárgyak finomságának hivatalos szerv xítján való megvizsgálását és e tárgyaknak az egyes finomsági fokokra megállapított fémjelzéssel való ellátását. A nagyközönségnek az az érdeke, hogy a nemesfémipari tárgyak finomságát a fémjelzések révén megállapíthassa, egyben érdeke a tisztességes nemesfémiparnak és kereskedelemnek is, amelynek nagy károsodására szolgálna, ha nem volna versenyképes a silány árukat forgalombahozó iparosokkal és kereskedőkkel szemben. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat egyrészt összefoglalja az eddigi szabályokat és a különböző rendeletekben közzétett joganyagot, másrészt kiegészíti azt olyan rendelkezésekkel, amelyek a nemesfémipar szabad fejlődését, továbbá a külföldi hasonló iparral szemben való versenyképességét biztosítják és emellett mind a vásárlóközönség, mind pedig a tisztességes nemesfémipar és kereskedelem érdekében az ellenőrzés hatályosságát fokozzák. A nemesfémipar és kereskedelem érdekeit szolgálja a javaslatnak főleg az a rendelkezése, hogy a fémjelzési kötelezettséget kiter-