Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-55

576 Az országgyűlés képviselőházának 55. A ház a törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. T. Ház! Mielőtt az általános tárgyalás so­rán beadott határozati javaslatok felett való szavazásra áttérnénk, bejelentem, hogy Csoór Lajos képviselő úr az általános tárgyalás során a törvényjavaslat 1. §-ához egy kiegé­szítő indítványt nyújtott be. Tekintettel arra, hogy Csoór Lajos képvi­selő úr indítványa a törvényjavaslat szövegé­nek módosítását célozza, ezt az indítványt a házszabályok 150. §-ának (2.) bekezdése értel­mében az általános vita megkezdéséig kellett volna írásban, két példányban benyújtani és a részletes vitánál előterjeszteni. Ennélfogva, miután a képviselő úr indítványa házszabály­ellenes, azt szavazás alá nem bocsátom. Következik az általános tárgyalás során beadott határozati javaslatok felett való ha­tározathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Éber Antal képviselő úrnak a 10.000/1935. M. E. szá­mú rendelet módosítására vonatkozó határo­zati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő ura­kat, akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Ki­sebbség. A Ház a határozati javaslatot nem fo­gadja el. Következik Peyer Károly képviselő-úr ha tározati javaslata, melyben utasítani kéri a kormányt, hogy ez évi december 20-áig 2 mil­lió korona értékű kötvényt bocsásson ki és ezen összegből váltsa ki az 50 pengőig elzálo­gosított közszükségleti tárgyakat s azokat igazolt tulajdonosaiknak minden fizetés nél­kül bocsássa rendelkezésére. Méltóztatnak e határozati javaslatot el­fogadni, igen vagy nem? (Igen. Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot nem fogadja el. (Esztergályos János: Hogy vérzik a szívük a szegény emberekért. — Zaj.) Következik Czirják Antal képviselő úrnak a kisipar, a kereskedelem és a háztulajdonosok adósságainak a gazidaadósság rendezésével egy­idejűleg való rendezése érdekében beadott ha­tározati javaslata. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a hatá­rozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot nem fogadja el. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző: {Olvassa a törvényjavaslat címét és 1—8. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslatnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a fémjelzésről szóló törvényjavaslat (írom. 104., 113. sz.) tár­gyalása. Zsindely Ferenc előadó urat illeti a szó. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! ' Az 1868: XVIII. te. felhatalmazta a pénzügy­minisztert arra, hogy a fémjelzést tárgyaló sza­bályokat a törvényhozás további rendelkezéséig ülése 1935 november 8-án, pénteken. tartsa 'függőben. Az arany- és ezüstkészítmé­nyek finomsági tartalmát, ellenőrzését és fém­jelzését általában szabályozó ez a törvényhozási rendelkezés, amelyet már 1868-ban jelzett az országgyűlés, mindezideig nem történt meg. Hatvanhét esztendő^ alatt a nemesfémipar nagy fejlődésen ment át és ennek a fejlődésnek szük­ségszerű következményeit a külföldi államok törvényhozásai — közöttük az utódállamok tör­vényhozásai is — le is vonták. Ilyenformán a magyar nemesfémipar a külföldi államok verse­nyével szemben hátrányos helyzetbe került. Ezen a kedvezőtlen helyzeten annál inkább in­dokolt segíteni, mert az utolsó huszonöt esz­tendő nemesfémipari termelését feltüntető sta­tisztikai adatok a magyar nemesfémipar élet­képességét világosan bizonyítják, az arany- és ezüsttárgyakra vonatkozólag egyaránt. Különö­sen megállapítható ez az ezüsttárgyakra vonat­kozólag, mert a csonkaország ezüstipari terme­lése az 1924/25. gazdasági évtől kezdődőleg állan­dóan meghaladja az 1913-as utolsó hékeév ezüst­ipari termelését és egyes esztendőkben Nagy­magyarország termelését töbib mint 50%-kai ha­ladja túl. A magyar nemesfémipart tehát min­denesetre olyan életképes iparágnak kell tekin­teni, amely méltán megérdemli a további fejlő­désnek biztosítását. A javaslat benyújtását már csak ez az egy körülmény is kellően indokolttá teszi. Jelentősek azonban a javaslat intézkedé­sei a nagyközönség szempontjából is. A nemesfémtárgyakat vásárló nagyközön­ség ugyanis túlnyomórészben nem rendelkezik kellő szakértelemmel ahhoz, hogy a vásárolt nemesfémipari tárgyak finomságát megálla­píthassa. (Esztergályos János: Ne tessék fél­teni a zálogházi becsüsöket! Értenek ehhez! Azoknak hozzák ezt a törvényt?) A törvény­javaslat nem a zálogházi becsüsök számára ké­szült használati utasításként, hanem itt egy igen fontos, a képviselőház valamennyi tagja által, — különösen azok által, akik az iparos­érdekek képviseletére magukat állandóan hi­vatottaknak hangoztatják — megbecsülendő és komoly megfontolás tárgyává teendő törvény­javaslatról van szó. Az arany- és ezüstkészítmények finomsági tartalmát, ellenőrzését és fémjelzését van ez a javaslat hivatva újra szabályozni. A fémjel­zésre vonatkozó eddigi szabályoknak és ren­delkezéseknek is az volt a céljuk, hogy bizto­sítsák az eladásra kerülő nemesfémtárgyak fi­nomságának hivatalos szerv xítján való meg­vizsgálását és e tárgyaknak az egyes finom­sági fokokra megállapított fémjelzéssel való el­látását. A nagyközönségnek az az érdeke, hogy a nemesfémipari tárgyak finomságát a fémjel­zések révén megállapíthassa, egyben érdeke a tisztességes nemesfémiparnak és kereskedelem­nek is, amelynek nagy károsodására szolgálna, ha nem volna versenyképes a silány árukat forgalombahozó iparosokkal és kereskedőkkel szemben. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat egy­részt összefoglalja az eddigi szabályokat és a különböző rendeletekben közzétett joganyagot, másrészt kiegészíti azt olyan rendelkezésekkel, amelyek a nemesfémipar szabad fejlődését, to­vábbá a külföldi hasonló iparral szemben való versenyképességét biztosítják és emellett mind a vásárlóközönség, mind pedig a tisztességes nemesfémipar és kereskedelem érdekében az ellenőrzés hatályosságát fokozzák. A nemesfémipar és kereskedelem érdekeit szolgálja a javaslatnak főleg az a rendelke­zése, hogy a fémjelzési kötelezettséget kiter-

Next

/
Thumbnails
Contents