Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-33

Az országgyűlés képviselőházának 33. ülése 1935. évi június hó 15-én, szombaton, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931 : XXVI. tcikkben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Rassay Károly, gr. Sigray Antal, Lázár Andor igazságügyminiszter, gr. Esterházy Móric. — A közmunkák céljaira állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Zsindely Ferenc előadó, Müller Antal, Buchinger Manó, Mózes Sándor. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bornemisza Géza, Fabinyi Tihamér, Hóman Bálint, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délután & óra 7 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: Kérem, a képviselő urakat, szíveskedjenek helyeiket elfoglalni. A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Rakovszky Tibor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Brandt Vilmos, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Veres Zoltán jegyző urat kérem fel. T. Ház! Bemutatom a finn képviselőház elnökének meghívóját, amelyben a finn nép nemzeti eposza, a Kalevala megjelenésének századik évfordulója alkalmából rendezendő nemzeti ünnepekre a magyar Képviselőház tagjait a finn képviselőház megbízásából megíhívja. Az örvendetes tudomásul szolgáló szíves meghívását a testvérnépnek további elintézés végett a magyar országgyűlés tagjainak Pékár Gyula képviselőtársunk elnöklete alatt álló idegenforgalmi testületéhez teszem át s felkérem mindazokat, akik a finnországi látogatás iránt érdeklődnek, hogy közvetlenül e testülethez méltóztassanak fordulni. Tudomásul szolgál. A napirend szerint következik a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931: XXV. tc.-ben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat (Iram.. 42., 49. sz.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Rassay Károly képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kért és kapott. Rassay Károly képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly: T. Ház! (Halljuk/ Halljuk!) Előttem felszólalt t. képviselőtársaim hangozKÉPVISgLŐHÁZI NAPLÚ III. tatták, hogy ez a javaslat bizonyos alkotmány*jogi sérelmet foglal magában. En lényegileg valóban alkotmányjogi sérelmet látok benne a körülmények miatt, amelyek ezt a javaslatot idehozták, formailag azonban nem látok benne alkotmányjogi sérelmet, mert hiszen a Háznak módjában áll törvényes intézkedéssel, törvényhozási úton a maga jogkörének egy részét ideiglenesen átjuttatni a végrehajtó hatalomnak. Ha azonban azt látjuk, t. Ház, hogy ez a gyakorlat lassanként állanódsulni kezd, akkor végeredményben mégis az alkotmány szelleme és lényege van megsértve, mert hiszen a hatalmak helyes megoszlásának elvét töri keresztül gyakorlat, hogy a Ház stereotíp módon évről-évre a maga leglényegesebb jogkörét átengedi a végrehajtóhatalomnak. Lehetnek helyzetek, amikor ez kényszerűség és nem lehet ellene elvileg kifogást emelni. Hiszen ha nézzük az első ilyen természetű javaslatot és annak előzményeit, akkor be kell látnunk, hogy abban az időben, 1931 augusztusában a törvényhozás számára nem volt más kivezető út. A bankzárlat következtében valóban megbomlott egész hitelügyünk, valutánk megingott és költségvetésünk egyensúlya teljesen felbomlott. Ilyen körülmények között egészen természetes volt, hogy a Képviselőház, illetőleg a törvényhozás megadta a végrehajtó hatalomnak azt a jogot, hogy a szükséghez képest azonnal intézkedhessek. Azóta azonban öt év múlt el. Évről-évre újra és újra kéri a kormány ezt a felhatalmazást s lassanként már azt sem tudja a törvényhozás vagy a törvényhozás tagjainak jó része, hogy milyen természetű felhatalmazást ad a kormánynak, mert hiszen egy háromsoros törvényjavaslat kerül elénk s lassanként a megszokottság és a kötelező bizalom erejénél fogva a többség szó nélkül megszavazza ezt a javaslatot. Pedig ezzel a javaslattal a törvényhozás a költségvetésre vonatkozó jogát, de azon túlmenőleg az állami gépezetre, a szervezetre, az átalakításra való jogát, a hiteléletre vonatkozó magánjogi rendelkezések jogát, sőt még büntetőjogi jogkört is átruház a törvényhozás jog-