Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-46
Az országgyűlés képviselőházának 46. i ettől egy szegény ember, akinek szintén lehet sérelme, de nem tudja előteremteni a szükséges illetéket, a szükséges ügyvédi költséget. Mivel lehet mániákus perlekedő a vagyonos emberek között is, akitől a bíróságot, a bíróság tekintélyét megóvni nem lehet, az egyenlő elbánás elvénél fogva arra kérem az igazságügyminiszter urat, hogy mivel ezáltal nem történik ennek a törvényjavaslatnak a szerkezetén semmiféle változtatás sem, méltóztassék beleegyezni abba. hogy itt is adassék meg a szegényjog és kirendelhető legyen pártfogó ügyvéd. Az előzetes eljárás során is sok re'tortán megy keresztül az ügy, amíg a fegyelmi bíróság elé kerül. Már az első lépésnél rá lehet tehát lépni arra az aktára, hogy az teljesen valószínűtlen és lehetetlen vádakat tartalmaz. Ezzel nem sértjük az egyenlő elbánás elvét, de nem sértjük a bírói tekintélyt sem. Méltóztassék tehát az igazságügyminiszter úrnak e kérelmünket honorálni és elfogadni azt az indítványt, hogy ebben az esetben is legyen helye a szegényjognak és a pártfogó ügyvéd kirendelésének. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Lázár Andor igazságügy miniszter: T. Kép viselőház! A tényállás teljes ismerete kedvéért bátor vagyok közölni a t. Házzal, hogy a fegyelmi eljárás illetékmentes, a fegyelmi eljárásban ügyvédi képviselet nem kötelező. Az igen tisztelt képviselőtársam által előterjesztett kívánságot így indokolatlannak tartom és a paragrafus elfogadását kérem. Elnök: Méltóztatnak a szakaszt elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő ura kat, akik a szakaszt elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 36. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felo 1 vásni. Szeder János jegyző (olvassa a 36—49. szakaszokat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa az 50. szakaszt). Elnök: Mózes Sándor képviselő úr kíván szólni. Mózes Sándor: T. Ház! A bírói karra és az ügyészi karra nagyon sérelmes az, hogy a fegyelmi eljárás megindításakor azonnal felfüggeszthetők állásuktól. Ebbe a törvénybe ezt a rendelkezést a közigazgatási jogból vették, ahol a belügyminiszternek, a főispánnak, az alispánnak és a főszolgabírónak olyan joga van, hogy az alantasait a fegyelmi eljárás megindításával egyidejűleg r állásától felfüggeszt heti. Ugyanezt a szokást bírákkal és ^ügyészekkel gyakorolni, az én szerény véleményem szerint, túlszigorú eljárás volna és feltétlenül sérti ezeknek a nagytekintélyű, állású tisztviselőknek úery a magánérdekeit, mint azt az állást, 'amelyet ők a törvénynél fogva betöltenek. En tisztelettel kérem az igazságügymi niszter urat, hogy méltóztassék olyan módon megváltoztatni ezt a paragrafust, hogy ne az eljárás megindításakor, hanem az eljárás megindítása és a vizsgálat megtartása után lehessen a felfüggesztést elrendelni, r mert csakis a vizsgálat megtartása és az arról való meggyőződés után, hogy tényleg alaposan lehet valamely fegyelmi vétség miatt az eljárást a bíró ellen megindítani, lehet megállapítani azt, és lehet azt a súlyos követkéz ményt levonni, lehet ezt a súlyos büntetésszámba menő felfüggesztést alkalmazni. Amennyiben ezt a paragrafust ilyen módon íse 1935 október 17-én, csütörtökön 311 megváltoztatják, elfogadom, egyébként pedig nem. Elnök: Horváth Zoltán képviselő úr kíván szólni. Horváth Zoltán: T. Ház! Most ismét szóvá teszem az 50. § utolsó bekezdését, mert én a bírói funkciót annyira fontosnak tartom, hogy teljes rigorozitással állapítanám meg azokat a lehetőségeket, amikor a bíró felfüggeszthető. Ennek a paragrafusnak utolsó be kezdésében én egy olyan általános rendelkezést látok, amely teljesen feleslegessé teszi az 1—4. pontokban lévő felsorolást. Az ilyen szigorú és bizonyos megbélyegzéssel járó intézkedéseket nem szabad kiterjesztőleg magyarázni, de ez a bekezdés módot ad arra, hogy kiterjesztőleg magyarázzák, tehát olyan esetben is felfüggesztést mondjanak ki, amikor talán arra nem is volna szükség. En úgy gondolom, hogy az 1—4. pontokba foglalt felsorolás kimerít minden lehetőséget, tehát felesleges egy olyan általános pouvoirt adni, hogy a felfüggesztést a közvádló indítványára vagy hivatalból akkor is el lehet rendelni, ha az az eset körülményeinél fogva egyéb okból szükségesnek mutatkozik. Ez az 1—4. pontokban történt felsorolás is az eset körülményeitől teszi ezt függővé. Mi tehát a, bírói függetlenséget védjük itt, amikor azt kérjük az igazságügyminiszter úrtól» mint jogásztól, mint ügyvédtől, hogy álljon ő is arra az álláspontra hogy a bíróság függetlenségét minden körülmények között, minden eshetőséggel szemben meg kell védeni. Meg vagyok róla győződve, hogy az a fegyelmi bíróság egyrészt a maga hivatásának magasztosságánál, másrészt az ő lelki tisztultságánál fogva, a legritkább esetben fogja ezt a súlyos és megbélyegző intézkedést foganatba venni, azonban mégis lehetséges, adódhatik olyan eset, amikor talán nem ezek szerint az intenciók szerint bírálják el a dolgot. Hiszen az igazságügyminiszter úr is hozott fel tegnap példákat, ahol bizonyos szakcsoportokba állította a bírákat, sőt, ahogyan Pesthy Pál t. képviselőtársam r konkrété^ is felhozta« volt olyan járásbíróság, ahol két telekkönyvi bíró volt, tehát ott nem lehet a szakszerűséget megkívánni. Itt is megtörténhet, hogy valami melléktekintet, vagy pedig a nem szakértelem lesz az oka. En ettől meg akarom kímélni a magyar királyi bíróságot, tehát szorosan magyarázom ta törvényt és magyarázza szorosan a fegyelmi bíróság is, ez pedig csak úgy érhető el, ha pontonként felsorolom, hogy kizárólag mely okok azok, amelyek alkalmasak arra. hogy a magyar bírót megbélyegezzék a felfüggesztéssel. Kérem az igazságügyminiszter urat. fogadja el ezt az indítványomat és az esetben én is elfogadom a szakaszt. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a szakaszt elfogadni? (Igen!) A szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 51. §. Szeder János jegyző (olvassa a törvényjavaslat 51. §-át. — Horváth Zoltán: Szólni kívánok!). Elnök: Horváth Zoltán képviselő úr kíván szólni ! Horváth Zoltán: T. Ház! Az általános vitánál iftt is azt a megjegyzést tettem, hogy a