Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-46

Az országgyűlés képviselőházának 46. i ettől egy szegény ember, akinek szintén lehet sérelme, de nem tudja előteremteni a szükséges illetéket, a szükséges ügyvédi költséget. Mivel lehet mániákus perlekedő a vagyonos emberek között is, akitől a bíróságot, a bíróság tekintélyét megóvni nem lehet, az egyenlő elbánás elvénél fogva arra kérem az igazság­ügyminiszter urat, hogy mivel ezáltal nem tör­ténik ennek a törvényjavaslatnak a szerkezetén semmiféle változtatás sem, méltóztassék bele­egyezni abba. hogy itt is adassék meg a sze­gényjog és kirendelhető legyen pártfogó ügy­véd. Az előzetes eljárás során is sok re'tortán megy keresztül az ügy, amíg a fegyelmi bíró­ság elé kerül. Már az első lépésnél rá lehet tehát lépni arra az aktára, hogy az teljesen valószínűtlen és lehetetlen vádakat tartalmaz. Ezzel nem sértjük az egyenlő elbánás elvét, de nem sértjük a bírói tekintélyt sem. Méltóztas­sék tehát az igazságügyminiszter úrnak e ké­relmünket honorálni és elfogadni azt az indít­ványt, hogy ebben az esetben is legyen helye a szegényjognak és a pártfogó ügyvéd kiren­delésének. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Lázár Andor igazságügy miniszter: T. Kép viselőház! A tényállás teljes ismerete kedvéért bátor vagyok közölni a t. Házzal, hogy a fe­gyelmi eljárás illetékmentes, a fegyelmi eljá­rásban ügyvédi képviselet nem kötelező. Az igen tisztelt képviselőtársam által előterjesz­tett kívánságot így indokolatlannak tartom és a paragrafus elfogadását kérem. Elnök: Méltóztatnak a szakaszt elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő ura kat, akik a szakaszt elfogadják, méltóztassa­nak felállni. (Megtörténik.) Többség. A sza­kaszt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 36. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felo 1 vásni. Szeder János jegyző (olvassa a 36—49. sza­kaszokat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa az 50. szakaszt). Elnök: Mózes Sándor képviselő úr kíván szólni. Mózes Sándor: T. Ház! A bírói karra és az ügyészi karra nagyon sérelmes az, hogy a fe­gyelmi eljárás megindításakor azonnal fel­függeszthetők állásuktól. Ebbe a törvénybe ezt a rendelkezést a közigazgatási jogból vették, ahol a belügyminiszternek, a főispánnak, az al­ispánnak és a főszolgabírónak olyan joga van, hogy az alantasait a fegyelmi eljárás megin­dításával egyidejűleg r állásától felfüggeszt heti. Ugyanezt a szokást bírákkal és ^ügyé­szekkel gyakorolni, az én szerény véleményem szerint, túlszigorú eljárás volna és feltétlenül sérti ezeknek a nagytekintélyű, állású tisztvi­selőknek úery a magánérdekeit, mint azt az állást, 'amelyet ők a törvénynél fogva betölte­nek. En tisztelettel kérem az igazságügymi niszter urat, hogy méltóztassék olyan módon megváltoztatni ezt a paragrafust, hogy ne az eljárás megindításakor, hanem az eljárás megindítása és a vizsgálat megtartása után lehessen a felfüggesztést elrendelni, r mert csakis a vizsgálat megtartása és az arról való meggyőződés után, hogy tényleg alaposan lehet valamely fegyelmi vétség miatt az el­járást a bíró ellen megindítani, lehet meg­állapítani azt, és lehet azt a súlyos követkéz ményt levonni, lehet ezt a súlyos büntetés­számba menő felfüggesztést alkalmazni. Amennyiben ezt a paragrafust ilyen módon íse 1935 október 17-én, csütörtökön 311 megváltoztatják, elfogadom, egyébként pedig nem. Elnök: Horváth Zoltán képviselő úr kíván szólni. Horváth Zoltán: T. Ház! Most ismét szóvá teszem az 50. § utolsó bekezdését, mert én a bírói funkciót annyira fontosnak tartom, hogy teljes rigorozitással állapítanám meg azokat a lehetőségeket, amikor a bíró felfüg­geszthető. Ennek a paragrafusnak utolsó be kezdésében én egy olyan általános rendelke­zést látok, amely teljesen feleslegessé teszi az 1—4. pontokban lévő felsorolást. Az ilyen szi­gorú és bizonyos megbélyegzéssel járó intéz­kedéseket nem szabad kiterjesztőleg magya­rázni, de ez a bekezdés módot ad arra, hogy kiterjesztőleg magyarázzák, tehát olyan eset­ben is felfüggesztést mondjanak ki, amikor talán arra nem is volna szükség. En úgy gondolom, hogy az 1—4. pontokba foglalt felsorolás kimerít minden lehetőséget, tehát felesleges egy olyan általános pouvoirt adni, hogy a felfüggesztést a közvádló indít­ványára vagy hivatalból akkor is el lehet ren­delni, ha az az eset körülményeinél fogva egyéb okból szükségesnek mutatkozik. Ez az 1—4. pontokban történt felsorolás is az eset körül­ményeitől teszi ezt függővé. Mi tehát a, bírói függetlenséget védjük itt, amikor azt kérjük az igazságügyminiszter úr­tól» mint jogásztól, mint ügyvédtől, hogy áll­jon ő is arra az álláspontra hogy a bíróság függetlenségét minden körülmények között, minden eshetőséggel szemben meg kell védeni. Meg vagyok róla győződve, hogy az a fegyelmi bíróság egyrészt a maga hivatásának magasz­tosságánál, másrészt az ő lelki tisztultságánál fogva, a legritkább esetben fogja ezt a súlyos és megbélyegző intézkedést foganatba venni, azonban mégis lehetséges, adódhatik olyan eset, amikor talán nem ezek szerint az inten­ciók szerint bírálják el a dolgot. Hiszen az igazságügyminiszter úr is hozott fel tegnap példákat, ahol bizonyos szakcsoportokba állí­totta a bírákat, sőt, ahogyan Pesthy Pál t. képviselőtársam r konkrété^ is felhozta« volt olyan járásbíróság, ahol két telekkönyvi bíró volt, tehát ott nem lehet a szakszerűséget meg­kívánni. Itt is megtörténhet, hogy valami melléktekintet, vagy pedig a nem szakértelem lesz az oka. En ettől meg akarom kímélni a magyar királyi bíróságot, tehát szorosan ma­gyarázom ta törvényt és magyarázza szorosan a fegyelmi bíróság is, ez pedig csak úgy érhető el, ha pontonként felsorolom, hogy kizárólag mely okok azok, amelyek alkalmasak arra. hogy a magyar bírót megbélyegezzék a fel­függesztéssel. Kérem az igazságügyminiszter urat. fo­gadja el ezt az indítványomat és az esetben én is elfogadom a szakaszt. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezá­rom, a tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a szakaszt elfo­gadni? (Igen!) A szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 51. §. Szeder János jegyző (olvassa a törvényja­vaslat 51. §-át. — Horváth Zoltán: Szólni kívá­nok!). Elnök: Horváth Zoltán képviselő úr kíván szólni ! Horváth Zoltán: T. Ház! Az általános vi­tánál iftt is azt a megjegyzést tettem, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents