Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-45
298 Az országgyűlés képviselőházának 4 ciával bíró fegyelmi eljárásban fog részesülni a kezelő- és segéd személyzet is, sőt az önálló működési körrel felruházott fogalmazói kar is teljesen a bírákéhoz hasonló fegyelmi eljárás alá esik. Elkülönítődik azonban ebben a törvényjavaslatban az áthelyezés és a nyugdíjazás is, amely az 1934 : 1. tc.-ből kimaradt és ebbe a törvényjavaslatba helyeztetett át. Erre vonatkozólag előttem felszólalt kormánypárti képviselőtársaim, Pe a thy Pál, Lányi Márton, Surgoth Gyula és Krüger Aladár képviselőtársaim anynyira megmagyará7ták ezt a kérdést, hogy ha én hozzátennék ahhoz valamit, amit ők elmondtak, azt hiszem, a Képviselőház iránti bizalmatlanság lenne, amennyiben egyszer már megértett és megmagyarázott dolgokat igyekeznék újra megmagyarázni. Azt a szuggesztiót, amit Lányi Márton képviselőtársam a 60. §-ra vonatkozólag említett, nem tartom elutasítandónak, mert nem ellenkezik azokkal az intenciókkal, amelyek az igazságügyi kormányzatot ennél a törvényjavaslatnál vezették. Nagyon kérek mindenkit, ne méltóztassék folyton politikai motívumokat keresni olyan törvényjavaslatoknál, amelyeknek semmiféle ilyen célzatuk nincsen, ne méltóztassék alkotmánysérelemről beszélni, mert ez veszedelmes dolog. (Felkiáltások balfelől: Bizony vészedéi mes!) A régi mitológiai görög mesékben szerepel az a pásztor, aki mándig farkast kiabált és amikor csakugyan jött a farkas, akkor senki sem ment a segítségére. (Egy hang bal felől: Reméljük, hogy wem jön a farkas! — Felkiáltások a baloldalon: Nem félünk a far kastól! — Felkiáltások jobb felől: Hol a. farkas?) Ne méltóztassék olyan könnyen játszani ezekkel a szavakkal, mert ha ezekkel a szavakkal könnyen játszunk, ez azt jelenti, hogy nem ismerjük ezeknek a szavaknak a jelentőségét. (Úgy van! Úgy van! jobbfelől. — Horváth Zol» tán: Ugyan!) Mindenre a legvégső gondolatot, az alkotmánysértés vádját ráhúzni, ez nem komoly kritika, hanem játék, frivolság. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől-) Az alkotmány nagy dolog, alkotmánysérelmekről, amelyek nem karcolások, beszélni nem lehet e törvényjavaslattal kapcsolatban, amely a történelmi alkotmányt csak erősíti és alátámasztja. (Dulin Jenő: A bírói függetlenség az alkotmányhoz tartozik!) A bírói függetlenséget ez a javaslat nemcsakhogy nem sérti, hanem a legmagasabb mértékig óvja (Ügy van!^ Ügy van! jobbfelől ) és óvja mindazokat az érdekeket, amelyek a jó, magasnívójú és magaserkölcsű igazságszol' gáltatáshoz fűződnek, ezért kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés, éljenzés és tavs jobbfelől és középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e .a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kimondom a határozatot, hogy a törvényjavaslatot a Ház általánosságban a rész 1 êtes tárgyalás alapjául elfogadta. Tóth Pál képviselő úr, mint az állandó igazolóbizottság előadója, kíván bejelentést tenni. Tóth Pál előadó: Mélyen t. ' Képviselőház! Tisztelettel bejelentem, hogy az állandó igazolóbizottság az eleki választókerületben f. év szeptember 8-án megválasztott Keibel Mihály (Éljenzés balfelől.) és a kápolnai választókerületben f. év június 7-én megválasztott Soltész János (Éljenzés balfelől.) országgyűlési képvise. ülése 1935 október 16-án, szerdán. lők megbízóleveleit megvizsgálta, A bizottság mindkét megbízólevelet úgy az 1925. évi XXVI. te, tmlnt a házszabályok rendelkezéseinek megfelelően kiállítva, alakilag teljesen rendbenlevőknek találta és azokat a házszabályok 12. §-a (1.) bekezdésének a) pontja alá sorolta. Jelentem a t. Háznak, hogy a bizottságnak tudomása volt arról, hogy Soltész János országgyűlési képviselő mandátumát a ^ közigazgatási bíróságnál peticióval támadták meg, a közigazgatási bíróság azonban 1935 szeptember 14-én, 5429. szám alatt hozott végzésével a panaszt visszautasította, ezért az állandó igazolóbizottság Soltész János képviselő úr mandátumát is a 12. § (1.) bekezdésének a) pontja alá sorolta. Elnök: Soltész János és Reibel Mihály képviselő urakat, minthogy megválasztásuk után 30 nap eltelt, végleg igazolt képviselőknek jelentem ki. Szily Márton képviselő úr, mint a szamviizisgálóhdzottság előadója kíván jelentést tenni. Sziíy Márton előadó: T. Ház! Van szerencsém a számvizsgálóbi^ottság jelentését benyújtani az előző országgyűlés képviselőháza számvizsgálóbizottságának legutóbbi jelentése tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt kinyomatni, szétosztatni és annakidején napirendre való kitűzéséről intézkedni. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja és annak napirendre tűzéséről később fogok előterjesztést tenni. T. Ház! Miután a Háznak a tegnapi ülésen hozott határozata folytán hat órakor az 'interpellációkra kell áttérnünk, a vitát félbeszakítom és javaslatot teszek arra vonatkozóan,^ hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 17-én, csütörtökön délután 4 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki: 1. a mai napirenden szereplő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, 2. a mai napirenden szereplő jelentéseket és végül 3. a gazdatartozások rendezését elősegítő egyes intézkedéseikről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha 'igen, ily értelemiben mondom ki a határozatot. T. Ház! Mielőtt az interpellációkra áttérnék, a tegnapi ülésen tett bejelentésnek megfelelően fel fogom olvastatni az igazságügyminiszter úr írásbeli válaszát C^oór Lajos képviselő úrnak folyó évi június 26-án az ingatlan-vagyonközössécek megszüntetése tárgyában elmondott interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy az igazságügyminiszter úr válaszát felolvasni szíveskedjék. Szeder János jegyző (olvassa): »Csoór Lajos országgyűlési képviselőnek az országgyűlés képviselőházának 1935. évi június hó 26. napján tartott ülésében az ingatlan-vagyonközösségek megszüntetése tárgyában előterjesztett 'interpellációjára a m. kir. igazságügyminiszter részéről adott válasz. Mai jogunk szerint a tulajdonostársak bármelyike kérheti a tulajdonközösség megszüntetését. Ha a felek ingatlanukat természetben nem tudják megosztani vagy arra nézve egyébként megegyezni nem tudnak, az ingatlanra vonatkozó tulajdonközösségük árverés útján való megszüntetését kérhetik. Az ilyen meg-
