Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-45

Az országgyűlés képviselőházának 45. Géza: Ez igaz! Ügy van!) úgy, hogy nem hiszem, hogy igazságos lenne az a vád, amely nekem olyan intenciókat imputálna, amelyek tőlem távol álltak a múltban mindig és távol fognak állni a jövőben is. (Éljenzés jobb felől.) Ne méltóztassék tehát attól tartani, hogy ennek a törvényjavaslatnak megszerkesztésénél más intenciók vezettek, mint amilyenek vezetnek engem mindig egész igazságügyminiszteri működésemben. (Farkasfal

vi Farkas Géza: Ez nem kétséges, ez így van! — Horváth Zoltán: Nem lesz örökké miniszter!) Igyekeztem a törvényt is úgy megszerkeszteni és ezzel a Házzal, az országgyűléssel olyan alakban elfogadtatni, hogy utódaim is mindig ugyanilyen módon gyakorolják az igazságügyminiszteri hatalmat, aminthogy 1867 óta elődeim is ilyen értelemben gyakorolták. Már most mi az mégis, ami változás ebben a mostani törvényjavaslatban a régi állapottal szemben? En nem óhajtok sok részletre kiterjeszkedni, csak rámutatok arra, hogy a régi eljárás szerint a fegyelmi eljárás túl hosszú tartama sem aa igazságszolgáltatás közérdekű szempontjából, sem a fegyelmi eljárás alá vont bírónak individuális szempontjából nem felelt meg. (Ügy van! jobbfelől.) Mindenképpen arra kellett tehát törekednem, hogy az egyéni garanciák tiszteletben tartásával el tudjam érni azt, hogy az eljárás megrövidüljön a nélkül, hogy az esetek elbírálása kevesebb gonddal vagy kevesebb alapossággal történnék. Minthogy minden egyes panasz esetében elsősorban a felügyeleti hatóság vizsgálja meg .a kérdést, kézenfekvő volt, hogy a felügyeleti hatáság által végzett vizsgálatot bele kell vinnem a fegyelmi eljárásba is, hogy így egy periódust ki tudjak kapcsolni. A mellett a vizsgálat mellett tehát, amelyet a régi eljárás tartalmazott, a felügyeleti vizsgálatot tettem bele a fegyelmi eljárásba. A felügyeleti vizsgálat lefolytatása után kerül a közivádlóhoz a fegyelmi eljárás anyaga, aki abból ivagy konstruál fegyelmi vádat, vagy 'nem konstruál. Ha konstruál fegyelmi vádat, akkor indítványa a fegyelmi bíróság elé kerül és ez a fegyelmi bíróság mondja ki az, eljárás megindítását. Tehát nemcsak az ítéletet, hanem magát a fegyelmi eljárás megindítását is a független fegyelmi bíróság mondja ki. Ezért őszintén szólva, bár nagyon igyekeztem megérteni azokat a kifogásokat, amelyek elhangzottak, nem voltam képes arra, hogy meglássam, hogy ezekben az eljárásokban a bírói függetlenség milyen módon volna érintve. Hiszen nem lehet az individualiznmsnak abból a fokából kiindulni, hogy senki se üldöztessék, mert a magyar alkotmány alantétele az, hogy hatalmat felelősség nélkül nem lehet gyakorolni. A bíró pedig nagy hatalmat gyakorolj tehát nagy felelősséggel is tartozik. (Ügy van! Ügy van! a jobb" és a baloldalon. — Farkasfalvi Farkas Géza: Ez kétségtelen!) Nem aJkotmányos felfogás az. amely ezt a felelősséget el akarja homályosítani. (Úgy van! Ügy van! a jiobbaldalon és a középen.) Es nem egyezik a bíróság felfogásával az a nézet, amely ezt a felelősséget el akarna homályosítani. (Ügy van! Ügy van! a, jobboldalon és a középenJ T. Ház! Dulin Jenő t. képviselőtársam azt mondotta itt, hogy ezt a javaslatot a Felsőház visszautasította. T, képviselőtársam nem voli tagja a múlt országgyűlésnek s csak innen magyarázhatom ezt a tévedését, mert ez a javaslat -1 Felsőház előtt még nem volt és azért úgy beállítani, mint ahogyan Eckhardt Tibor t. képülése 1935 október 16-án, szerdán. 297 viselőtársam tette, hogy egy argumentáció, egy kölcsönös megegyezés eredménye visszavonulást jelent a helyett, hogy azt mondta volna, hogy ez az alkotmányos eljárás, ez azt hiszem. önmaga hívja ki a kritikát maga ellen. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Horváth Zoltán: A szellemet bírálta, amely ilyet szült. Ne tessék olyat imputálni az igazságügyminiszter úrnak, amit Eckhardt nem mondott. — Zaj a. jobboldalon és a középen.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Lázár Andor igazságügyminiszter: T. Ház! Kifogás tárgyává tétetett még az, hogy a közvádló nem ura a fegyelmi pernek olyan értelemben, hogy a vádelejtéssel a fegyelmi eljárást megszüntesse.^ En figyelmeztetem a kifogást tevő igen t. képviselőtársamat, hogy ezzel az igazságügyminiszternek az utasítási és felügyeleti jogkörét szűkítenék meg, mert igen gyakran lehetnek olyan esetek, hogy megindul valaki ellen egy fegyelmi eljárás és esetleg a kormányhatalomnak kényelmetlen, ha^ abban az ügyben ítéletet hoznak, mégis hozzájárultam ahhoz, illetve kezdeményeztem is azt, hogy ne legyen az igazságügyminiszternek az ügyészen keresztül az a joga, hogy a fegyelmi eljárást vádelejtéssel megszüntethesse. Csak a független bíróságnak legyen meg az a joga, hogy az egyszer már elrendelt fegyelmi eljárást megszüntethesse. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) T. Képviselőház! Kifogásolták azt is, hogy a fegyelmi eíjárásban a szegényjog megadása és a pártfogó ügyvéd kirendelése nem foglalhat helyet. En azt hiszem, hogy bíróságainknak^tartozunk annyi oltalommal, Jiogy a mániákus perlekedőktől- mentesítsük őket a fegyelmi eljárás terén. (Horváth Zoltán: Hát minden szegény ember mániákus perlekedő ! — Zajos ellenmondások a jobboldalon.) Aki viszont 25 évig ügyvédeskedett, az tudja, hogy a mániákus perlekedők azok, akik a, bíró ellen emelnek fegyelmi vádakat és a mániákus perlekedők azok, akik folytonosan mindjárt az ügyvédeik ellen tesznek fegyelmi feljelentéseket. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Természetesen mindenkinek joga és módja van a felügyeleti hatóságnál, az illető bíróság elnökénél elmondani a maga panaszát és meg vagyok róla győződve, hogy alapos panasz esetén a felügyelő hatóság nagyon fog őrködni a felett, hogy a ibíróságra valamely mulasztás miatt ne háruljon szégyen és

r ezért meg fogja indítani a felügyeleti vizsgálatot. De annak, hogy ilyen esetekben a. bírákat vérig lehessen szekálni, pártfogó ügyvédek kirendelését lehessen kérni, az ilyen fegyelmi ügyekben, ahol az ügyész van hivatva a közérdekű vád képviseletére, nem vagyok barátja és az ilyesmit a bíróság szempontjából sohasem tartanék megengedhetőnek. T. Képviselőház! Ebben a törvényjavaslatban elkiülönítődik egymástól a bíráknak és kezelő- és segédszemélyzetnek fegyelmi eljáró a. Elkülönítődik azért, mivel elvi szempontból csak a bírákat és az ügyészeket illeti meg a fegyelmi eljárásnak ez^ az egészen különleges faja. Az a tényleges állapot azonban, amelynek következtében a segéd- és^ kezelőszemélyzet ugyanazon fegyelmi bíráskodás alá esett, mint a bíróságok ítélőtagjai, a jövőben is fenn fog maradni, mindaddig, amíg a tisztviselők általános fegyelmi szabályzata megfelelő módon, törvényben nem rendeztetik. Addig azonban ebben a magasabb fajtájú és nagyobb garanU*