Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-32

18 Az országgyűlés képviselőházának 3 meg tudta akadályozni az 1848 :V. te. félretételét, amely az 1874:XXXIII. törvénycikkel szemben jogkiterjesztés volt. Mondom, ezt akkor még meg tudták akadályozni. Abban az 1872. évi vitában még részt vett gróf Tisza Kálmán is, akit talán önök is elismernek elég hazafinak, az öreg Tisza Kálmán, (Bródy Ernő: Nem volt gróf!) akit önök elismerhetnek elég reakciósnak, de ő már rámutatott arra, hogy igenis, ebben az országban... (Gr. Festetics Domonkos: Tisza Kálmán nem volt gróf!) Nem volt gróf, de mondom, 1872-ben Tisza Kálmán panaszolta, hogy igenis, az országnak egyik legnagyobb betegsége a nyiltszavazásos, illetőleg a korlátozott választási rendszer. Akkor kérdezte, hogy kitől féltik ezt az országot: vájjon a kisemberektől, a tömegektől!

1 Azt mondotta, hogy azoktól nem kell félteni. Félteni csak a tehetősektől és műveltektől kell, mert mint mondotta, az 1861-es választásoknál is a magyar nemesség volt az, amelyet meg lehetett vesztegetni, amely a korrupcióra hajlott. (Nagy zaj. — Lázár Andor igazságügy miniszter: Soha nem mondott ilyet! — Farkasfalvi Farkas Géza: Ilyet mégsem lehet mondani! — Br. Berg Miksa; Ezt nem lehet mondani! Rendre kell utasítani! Mentelmihez! — Zaj.) Méltóztassanak csak végighallgatni, hogy mit akarok belőle kihozni, majd azután beszéljenek a képviselő urak. Itt van szó szerint, amit 1872-ben mondott Tisza Kálmán, tessék meghallgatni. (Br. Berg Miksa: Ez tekintélylejáratás!) Tessék elővenni az 1872. évi vitának ide vonatkozó anyagát, — én szószerint idézek —- amelyben a következőket mondta Tisza Kálmán (olvassa): »1861-ben az egyedüli osztály, amely demoralizáltnak, megvesztegethetőnek mutatta magát: igen kevés kivétellel a régi nemesi osztály volt, amelyet évtizedeken keresztül saját jobbjaik demoralizáltak.« (Br. Berg Miksa: Ki mondta ezt! — Propper Sándor: Tisza Kálmán! Vonják felelősségre!) Majd kifejti,-hogy 1869-ben ismét széles körben szórták à megvesztegetés mételyét és így folytatta: »Nem a vagyonosabbakat féltem tehát én a szegényebb osztálytól, de amíg szigorú törvények nem lesznek a megvesztegetés ellen, féltem azon ma még romlatlan osztály erkölcsiségét a vagyonosabbak, a műveltebbek és a jobbaktól.« (Br. Berg Miksa: Elég szomorú dolog!) Én csak arra akarok rámutatni ... Elnök (csenget): A képviselő úr a tárgytól eltér. Elsősorban figyelmeztetem arra, hogy az idézetet nem jól alkalmazta. Másodszor figyelmeztetem arra, hogy a nemzetnek egy társadalmi osztályát se sértse még idézet formájában sem. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Továbbá figyelmeztetem a képviselő urat arra, hogy a tárgyhoz szóljon, mert különben kénytelen leszek a szót a képviselő úrtól megvonni. Rupert Rezső: A tárgyhoz szólok. Azt akarom megmondani, hogy miért vagyok bizalmatlansággal a kormány iránt. Csak rá akarok mutatni arra, hogy a mai kormány is azt mondja. A tegnapi családi jelent közben kifejlődött vitában itt is arról volt szó, hogy csak a jobbágyivadékok maradékaiban lehet bízni. Ezzel kapcsolatban csak meg akarom kérdezni a t. túloldalt, Gömbös Gyula miniszterelnök urat; akkor hogyan van az, hogy ő mégis bizalmatlan a titkos választási rendszerrel szemben és fél a titkos választástól, (vitéz Scheftsik György: Ő nem fél!) Például hoztam csak fel Tisza Kálmán esetét... (Zaj.) Elnök: Nem a választójogi javaslat tárgya'. ülése 1935 június lU-én, pénteken. lásáról van szó, hanem a 33-as bizottság mandátumának meghosszabbításáról. Ismételten figyelmeztetem, ha még egyszer eltér a képviselő úr a tárgytól, a szót megvonom. Rupert Rezső: Tisztelettel fogadom az elnöki figyelmeztetést. (Bródy Ernő: Közeledik a tárgyhoz! — Derültség^ Csak arra akarok rámutatni, hogy íme a régi világban is azt a rendszert nem tartották alkalmasnak arra, hogy a nemzetet az önrendelkezés állapotába hozza. Én szívesen megadok egy kormánynak ilyen felhatalmazást akkor, ha az a kormány az önrendelkezés állapotába hozta az országot. Ha az volna a helyzet, amit Krüger Aladár t. képviselőtársam említett, hogy Franciaország parlamentjeként tárgyalnánk, ha olyan parlament tárgyalna itt, ha azon az alapon összeült parlament, mint a francia parlament, az egészen más volna. Ha a francia parlament, amely egész Franciaországot híven képviseli, ad ilyen felhatalmazást, az természetes. Ha ilyen volna a mi Képviselőházunk is, én is alkalmasnak tartanám a mai t. többséget arra, hogy ilyen felhatalmazás kérdésében, ha a szíve a kormány mellé áll, az a melléállás valóban tekintélykijelentés, valóban garancia legyen arra, hogyha viszont a kormány a felhatalmazással rosszul él, akkor ugyanaz a többség, amely a saját akaratából egy a többséget le nem kötelezett kormánynak adta meg azt a felhatalmazást, a kormánnyal szemben már érez obligót, mert a mandátumot nem tőle kapta, (Zmj.) Ha ilyen többség adná meg a felhatalmazást, akkor azt mondanám, meg lehet adni, de ha egy olyan többség, amely nem a nemzet önrendelkezése ailapján gyűlt össze, amely nem képviseli a magyar nemzet többségét... (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Nem fogadom el a javaslatot. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A képviselő úr kétségbevonta a nemzet országgyűlése Képviselőházának törvényességét és a Képviselőház többségével szemben is olyan jelzőt alkalmazott, amely kétségbevonta annak tárgyilagosságra való becsületes törekvését. (Rupert Rezső: Azt nem!) Ezért rendreutasítom. Szólásra következik Szabó Szabó József képviselő úr! Szabó József: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Néhány nap alatt tárgyalta le a Képviselőház a jövőévi költségvetést és tegnap fejeztük be az appropriációs vitát, a kormánynak megadott felhatalmazást. Azt hittük, hogy a költségvetésre azért van a nemzetnek szüksége, mert annak keretén belül fog a kormány az elkövetkezendő költségvetési évben gazdálkodni, vagyis a költségvetés megszabja azt a keretet, azt a módot, ahogyan a kormány az ország vagyonával, pénzével az ország érdekében helyesen sáfárkodni tartozik. Ebben a hitben éltünk és azt hiszem, hogy a törvényhozás minden egyes tagja ebben a feltevésben szavazta meg a költségvetést. Annál inkább meglepetésül szolgál most, hogy néhány napra rá, a költségvetési vita után felhatalmazást kér a kormány arra, hogy a 33-as bizottsággal tovább kormányozhasson, rendeletek alapján intézhesse el az ország gazdasági, pénzügyi dolgait. Vagy az egyikre, vagy a másikra van szüksége ennek az országnak. (Temesváry Imre: Mind a kettőre!) Ha van költségvetési keret, amely megszabja a kormány feladatát, akkor szerintem teljesen felesleges, hogy egy bizottságra bízza az ország pénzügyi dolgainak intézését. Éppen ezért nem is tudok egyetérteni Krüger képviselő úrral és