Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-41
250 Az országgyűlés képviselőházának mielőtt a döntést meg méltóztatnak hozni. Itt azonban a tárgyilagos megítélés kedvéért kétségtelenül határvonalat kell vonnunk, (Mozgás. — Halljuk! Halljuk! half elöl.) határvonalat kell vonnunk először Andaházi-Kasnya Béla magatartása, másodszor pedig a bekövetkezett szörnyű katasztrófa, szörnyű tragédia között. Ha ugyanis megállapítható a kétségtelen okozati összefüggés a kettő között, abban az esetben súlyos üggyel állunk szemben. Ezt senki sem tagadhatja. Viszont azonban, ha megállapíthatjuk —- esetleg már itt a Képviselőházban — azt, hogy Andaházi-Kasnya Béla magatartása és a később bekövetkezett szörnyű szerencsétlenség között az okozati öszszefüggés nincsen meg, hanem az a szörnyű szerencsétlenség más indító rugók következtében pattant ki, abban az esetben AndaháziKasnya Béla magatartása és eljárása annyira súlytalanná zsugorodik, hogy szerény véleményem szerint ebben az esetben valamely bűnvádi eljárás lefolytatása annak a törvényhozónak kétségtelen zaklatását jelentené. Először is tehát — ez felel meg a sorrendnek is — foglalkoznunk kell ama bizonyos endrődi népgyűlés feloszlatásának körülményeivel. Mindannyian tudjuk, hogy a választási eljárások során bizonyos kölcsönös megértés szükséges egyfelől a képviselőjelölt, másfelől pedig a hatóságok között. A képviselőjelöltek minden vonatkozásban igyekeznek a hatóságok kedvét, a hatóságok kívánságát teljesíteni, (Egy hang jobbfelől: Ez tévedés!) viszont azonban a közigazgatási hatóságtól is elvárható az, hogy amennyiben a törvény megengedi, bizonyos méltányossági szempontokat ő is figyelembe vegyen, mert éppen a választás az, ahol tudvalevőleg a tömegszenvedélyek felszítóduak, (Krúdy Ferenc: Felkeltődnek!) ahol nem mindig az egyes emberek elhatározása és józan mérlegelése adja az irányadó fonalat, hanem sokszor a tömegpszichózis is munkába kezd. Nagyon jól tudjuk, hogy a tömegeknek külön lélektana van, nagyon jól tudjuk, hogy amit az egyes ember semmi körülmények közt el nem követ, azt sok hasonló érzésből összeállott tömeg esetleg elköveti. A közigazgatási hatóságoknak tehát a legnagyobb tapintattal és méltányossággal kell kezelniök azokat az ügyeket, azokat a szabályokat, amelyek ilyen gyűlésekkel kapcsolatosak. Az endrődi főszolgabíró úr igen jól tudta, hogy Andaházy-Kasnya Béla a szomszéd községben gyűlést tart. Tudta pedig azért, mert előzőleg ő maga is résztvett Andaházi-Kasnya Béla gyűlésén és a gyűlést, mielőtt befejeződött volna, otthagyta és Endrőd községbe távozott. A főszolgabíró úr igen jól tudta, hogy Andaházi-Kasnya pár percen belül meg fog érkezni Endrőd községbe. Ennek ellenére, amikor meghallotta, hogy Andaházi-Kasnya Béla Endrőd község felé autójával már elindult, akkor az endrődi gyűlést, amely négyezer emberből állott, feloszlatta. T. Ház! Azt hiszem, pártkülönbség nélkül megállapíthatjuk, ennyi objektivitásnak mindnyájunkban kell lenni, hogy amikor 10—12 perc késésről van szó, amikor a főszolgabíró úr már tudja, hogy az illető jelölt elindult a gyűlés színhelye felé, tehát három-négy percen belül ott lesz és azt a tömeget feloszlatja, akkor ezt kétségtelenül bizonyos rosszhiszeműséggel teszi. Kétségtelen, hogy annak a főbírónak számolnia kell azzal a felzúduló elégedetlenséggel, amely azt a tömeget hatalmába fogja venni, (Egy 41. ülése 1935 június 28-án, pénteken. hang jobbfelől: A jelöltnek is!) annál is inkább, — és ezt azt hiszem, szintén méltóztatnak, (méltányolni — mert ez a hatalmas tömeg, ez a négyezer ember három nappal megelőzőleg szintén gyűlésen volt, amikor a kormánypárti jelölt úr késlekedett, még pedig, amint megállapították, kerek háromnegyed órát, 45 percet késett. (Egy hang a baloldalon: Annak szabad!) A főszolgabíró 45 percig türelemmel várakozott (Mózes Sándor: És akkor nem oszlatta fel a tömeget! — Zaj a jobboldalon.) Méltóztassanak elképzelni, hogy mi lesz azoknak az embereknek érzése és gondolata a hatóságról akkor, amikor azt látják, hogy az egyik oldalon 45 percet szívesen várnak, ugyanakkor pedig a másik oldalon tíz percet sem várnak. Akárhogyan forgatjuk, akárhogyan hánytorgatjuk, ez kétségtelenül helytelen dolog. ( Ellenmondások a jobboldalon.) Kétségtelen, hogy senki a világon, aki az ő közigazgatási hatalmát komolyan és lelkiismeretesen akarja gyakorolni, így eljárni nem fog. Megállapítom tehát, hogy annak a tömegnek igenis megvolt a természetes oka a felháborodásra, (vitéz Scheftsik György: Persze, hogy megvolt!) — Felkiáltások a baloldalon: Scheftsik vissza a helyére!) mert hiszen három nappal azelőtt a főszolgabíró türelmesen várakozott. Amikor a főbíró kiadta az utasítást, hogy a gyűlés nem tartható meg, a tömeg lassanként a gyülekezés színhelyéről kezdett szétszivárogni. Természetes, mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelent négyezer ember egy tömegben, amikor haragszik. {Egy hang jobbfelől: Nem kell megharagítani!) Egy pillanat alatt a gyűlés színhelyéről ez a tömeg nem tűnik el, lassan tántorogva talán továbbmegy egy-két lépést, de megint megáll, hánytorgatja a dolgot, szóval annak a tömegnek szétoszlatásához, szétszéledéséhez bizonyos idő kell. (Mózes Sándor: Es belátás! — MegayMeissner Károly: Mózes Sándor hallgasson! Vonja le konzekvenciáját a közigazgatási bíróság határozatának! — Kölcsey István: TJgy látszik, még nincs értesülve!) Közben megérkezett Andaházi-Kasnya Béla, aki természetesen ezzel a helyzettel állván szemben, azonnal közvetlenül — igen helyesen — a belügyminiszter úrhoz fordult egy telefonmegkereséssel. Tisztában volt azzal, hogy a belügyminiszter úr ezt a hatósági trükköt ki fogja korrigálni, mint ahogyan ki is korrigálta. A belügyminiszter úr azonnal megadta telefonon a gyűlés megtartására az engedélyt. AndaháziKasnya Béla, annyit mondott az embereknek, miközben telefonálni ment, hogy: »Légyenek nyugodtan, meg vagyok róla győződve, hogy a belügyminiszter úr a gyűlést engedélyezni fogja«. Azt hiszem, hogy ezer képviselőjelölt közül 995 hasonló esetben valami ilyesfélét mondana. Mert ha meg vagyok győződve, hogy a belügyminiszter a törvényeket szigorúan, lelkiismeretesen megtartja és alkalmazza és amikor módom van arra, hogy a belügyminiszterhez forduljak és pár percen belül megkapom a belügyminiszter válaszát is, akkor 3—4 ezer rámvárakozó embernek nem mondhatok mást, minthogy legyenek nyugalommal, a rendet ne zavarják, 4—5 perc múlva a iminiszter úr engedélye itt lesz. . Ez volt Andaházi-Kasnya Béla szerepe. Ha ezt így nézzük, kétségtelen, hogy eddig a vonaliig semmiféle kivetnivalót ennek a fcépyi-selőjelöltnek szereplésében nem találtam. Kétségtelen, hogy eddig a vonalig, — ha. más