Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-41

Az országgyűlés képviselőházának UX nem történt volna — semmiféle bűnvádi eljárás megindítására okot nem találnék. Kétségtelen, hogy nem is indult volna AndaháziKasnya ellen semmiféle eljárás és ha indult volna, egészen kétségtelen, hogy a mentelmi bizottság nem adta volna ki, mert hiszen ebben kétségtelenül az ő képviselői függetlenségének megsértését, vagyis működésének megzavarását látta volna. Most jön a dolognak a szerencsétlen második része, nyolc magyar testvérünknek szomorú halála. Kétségtelen, v hogy ez is az endrődi gyűlésen történt, kétségtelen, hogy ezzel a gyűléssel kapcsolatban van, azonban semmiféle kapcsolatban sincs Andaházi-Kasnya Bélának úgynevezett izgató tevékenységével, mert Andaházi-Kasnya Béla az iratokból tkitűnőleg, semmiféle izgató, vagy lázító kijelentést, felhívást a tömeghez nem intézett, csupán annyit mondott, hogy: »Legyenek nyugalommal, öt perc múlva meg lesz az engedély«. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. 'Dulin Jenő: Kérek Öt perc meghosszabbítást. Elnök: A házszabályok szerint a felszólalás időtartama 15 perccel meghosszabbítható. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Dulin Jenő: T. Ház! Kétségtelen, hogy ennek a kérdésnek elbírálása elsősorban ide, a Képviselőházra tartozik, ezt nem hidalhatjuk át azzal a kényelmes állásponttal, hogy majd a bíróság eldönti. Mivel ez; a tényállás kitűnik az iratokból és

! ez a tényállás megállapítható, a t. Ház maga is beleboesátkozhatik a meritumba, maga is elbírálhatja, hogy az a körülmény, hogy mialatt Andaházi-Kasnya Béla elszaladt és a miniszter úr telefonértesítését akarta várni, az alatt az idő alatt a felizgatott tömeg közül valaki összeütközésbe került a osendőrséggel és a csendőrség fegyverét használta — ez a • külön szerencsétlen esemény Andaházi-Kasnya előbb említett eljárásával valami okozati összefüggésben van-e? (Felkiáltások jobbfelől: A bíróságra tartozik!) Ha úgy méltóztatnak bölcs mérlegelés után találni, hogy igen, abban az esetben méltóztassanak Andaházi-Kasnya Béla mentelmi jogát felfüggeszteni. Amennyiben azonban a t. Ház nem méltóztatnék ezt úgy találni, abban az esetben szerény véleményem szerint a felfüggesztést meg kell tagadni, mert a választóvonalat megelőző részben történtek annyira súlytalanok, annyira jelentéktelenek, hogy bűnvádi eljárás megindítására nem alkalmasak. Ugyancsak nem alkalmas az úgynevezett hatóságsértés bűncselekménye fennforgásának -bizonyítására sem, mert hiszen az a körülmény, hogy valaki egy hatósági személynek, egy csendőrnek azt a feleletet adja: majd elmegyek, ha más cipőt húzok, — vagy valami más efélét, ez lehet esetleg rossz vicc, lehet esetleg túlságosan kedélyes fellépés, de semmiképpen sem meggyalázása a hatósági személyeknek. Már pedig a törvény szerint a meggyalázás fogalma szükséges ahhoz, hogy a batóságsértés elkövettessék. Ilyen körülmények között tehát, minthogy a magam részéről semmiféle bűncselekmény fennforgását nem látom, tisztelettel kérem, méltóztassék a mentelmi bizottság indítványát elutasítani és Andaházi-Kasnya Béla kiadatását megtagadni. ülése 1935 június 28-án, pénteken. 251 Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senkisem kíván., következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr most tárgyalt mentelmi ügyében a bizottság javaslatát, szemben a kisebbségi véleménnyel, elfogadni? (Igen! Nem!) Akik a mentelmi bizottság javaslatát fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr mentelmi jogát a kérdéses ügyben felfüggeszti. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság 73. számú jelentésének tárgyalása Kenyeres K. Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó Krüger Aladár képviselő úr, őt illeti a szó. Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Kenyeres K. Miklós, illetve a főügyészség megkeresése szerint »Kenyeres Miklós, valódi nevén Kaufmann Mózes Jakab« országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint nevezett (képviselő a büntetőtörvényszék megkeresésében így megjelölve: »Kenyeres Miklós, helyesebben Kenyeres-Kaufmann Mózes Jakab«« (Derültség.) szándékosan közreműködött abban, hogy jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan tények vezettessenek be nyilvános könyvekbe, 12 esetben, amint azt a jelentés részletesen ismerteti. Mivel a megkeresés szerint az iratoknál lévő születési anyakönyvi kivonatból kitűnőleg a magát Kenyeres Miklósnak nevező egyén Kaufmann Mózes Jakab néven született Aknasugatag községben 1895. évi február hó 15. napján, szüleinek neve Kaufmann Niszen és Kahán Bnuche és izr. vallású, továbbá a m. kir. József Nádor Műszaki Gazdaságtudományi Egyetemen csupán három évfolyamot hallgatott és még az első szigorlatra sem jelentkezett, tehát az egyetemen oklevelet nem nyert, továbbá a pesti izr. hitközségben 1920. évtől kezdődőleg az izr. vallásból való kilépését be nem jelentette s arra sincs adat, hogy az ágostai hitvallású evangélikus egyházba való belépését bejelentette volna, s így Miklós nevet kapott volna, végül mivel arra sincs adat, hogy a nevezett Budapesten adót fizetett volna. nevezett ténykedése a megkeresés szerint tizenkettő rendbeli közokirathamisítás vétségének tényálladéki elemeit látszik megvalósítani. Alaposan gyanúsítható továbbá a megkeresés szerint Kenyeres K. Miklós, hogy abból a célból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, Budapesten, 1931. év őszén a Magyar Köztisztviselők Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezetnek igazgatóságát, továbbá dr. Borbás Gáspár sértettet, mint a Luger Kamilló Rt. cég megbízottját az akkor felállított szénkormánybiztosságnál való beosztása, a szénbeszerzés irányítása és intézkedésre való döntő befolyása tekintetében tévedésbe ejtette azzal, hogy a szövetkezet az ő közreműködése nélkül szenet nem tud kapni, a részvénytársaságnak pedig a szénkormánybiztos által lefoglalt külföldi szenét a lefoglalás alól feloldatja, rávette arra, hogy a szövetkezet neki közvetítésért 3791 P 88 fillért fizessen, a.

f Luger Kamilló Rt. pedig 1000 P-t fizessen és mivel a megkeresés szerint nevezettnek a szénkormánybiztosságon semmi intézkedési joga nem volt s így a Luger Kamilló cég részére érkezett szenet fel sem oldhatta, 37*