Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-40

246 Az országgyűlés képviselőházának UO Elnök: Kíván még valaki szólni % Veres Zoltán jegyző: Horváth Zoltán! Horváth Zoltán: T. Képviselőház! Egészen röviden óhajtok felszólalni és nem is lényegbevágó az, amit a miniszterelnök úrtól kérek. (Halljuk! Halljuk!) Már az általános vitában kifejtettem, hogy ez a bíróság, amelyet itt közigazgatási bíróságként emlegetnek, nem közigazgatási bíróság. (Dulin Jenő: Nem hát! — Helyeslés a baloldalon.) Ne zavarjuk össze jogrendszerünket. Engedje kapacitálni magát a miniszterelnök úr és a »közigazgatási bíróság« szavak helyett tegye bele a szövegbe ezt a két szót, hogy: »légvédelmi bíróság«, ha már nem fogadja el Bródy Ernő t. barátom és képviselőtársam javaslatát, hogy tudniillik három bíró legyen ebben a bíróságban. (Helyeslés a baloldalon.) Így, t. miniszterelnök úr, a közigazgatási bíróság nincsen érintve, mert ez egy speciális ad hoc alakulat. Méltóztassék ehhez hozzájárulni. Ha már többet nem tudunk keresztülvinni, egyébre nem tudjuk a miniszterelnök urat kapacitálni, engedje meg nekünk jogászoknak, hogy a mi felfogásunk a közigazgatási bíróságról ne változzék meg ezzel a törvénnyel. (Eckhardt Tibor: Ez logikus! — Dulin Jenő: Helyes jogi fogalom! Rossz nomenklatúrát ne vigyünk a törvénybe! — Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólni. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Rendkívül sajnálom, hogy úgy fogok feltűnni a Ház és a publikum előtt, hogy én kapacitálhatatlan ember vagyok. Egész életemben mindig engedtem az érvelésnek. Most a helyzet az, hogy Bródy t. képviselőtársam nem volt itt a vitánál, (Bródy Ernő: Nem!) ennek következtében olyanokat mondott, amiket mi mélyen kimerítettünk pro és contra. Én itt felolvastam citátumokat, hasonlóan t, képviselőtársamhoz. (Eckhardt Tibor: De a véleményünk nem változott!) Ezt a bíróságot nem azért kreáltuk így, mert bizalmatlanok vagyunk a közigazgatási bírósággal szemben, hanem azért, mert mi ezt célravezetőnek így találtuk, hogy a szakembereknek egy bizonyos sokaságát, bizonyos számát tudjuk itt benn a bíróságban. Azok a példák, amelyeket citáltam az ülnökbíráskodásra vonatkozóan, az ellenkezőt is tudják bizonyítani. Ami a másik kérdést illeti, Horváth Zoltán igen t. képviselőtársam megjegyzését, én ezt célszerűnek látom ugyan, azonban a szakemberek a hátam mögött rögtön jelentették, hogy így egészen speciális bíróságot kellene szervezni (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és egy speciális bíróság, illetőleg tanács lenne beiktatva a közigazgatási bíróságnál, amely külön adminisztrálná ezeket az ügyeket. Ezt én részletnek tartom és ne méltóztassék rossznéven venni, ha én ebben az esetben nem vagyok kapacitálható és azt kérem, méltóztassék ezt úgy amint van, elfogadni. Megígértem az előbb Eckhardt t. képviselőtársam felszólalására, hogyha hibákat látunk, akkor ezt megfelelően módosítani fogjuk és ezt fogom jelenteni a t. Háznak. Be ezeknél a részleteknél nem vagyok abban a helyzetben, hogy változtassak a törvényjavaslaton. Kérem a t. Házat, méltóztassék a szöveget változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szakaszt, szemben az előadó úr által módosított . ülése 1935 júniusv27-én, csütörtökön. szöveggel, elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadja el, így az előadó úr által módosított szöveget jelentem ki elfogadottnak. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat 4. §-át felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaaslat í—8. §-ait, amelyeket a Ház hozzá szólás nélkül elfogad. — Olvassa a 9. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Farkas Elemér előadó: T. Ház! A 9. §-hoz egy talán egészen lényegtelen, de a többi paragrafusokkal való kongruenciát célzó módosítást vagyok bátor benyújtani. A törvényjavaslat módosított szövege szerint ugyanis a törvény végrehajtásánál a minisztérium közreműködése kikapcsoltatott és ezért a végrehajtási rendelkezés is megfelelően módosításra szorul, amelyhez képest kérem, hogy a 9. § szövegéből töröltessék a »végrehajtásáról« szó után következő »a minisztérium, illetőleg« szövegrész. Elnök: Kérdem a t. Házat, van-e valakinek kifogása e módosítás tárgyalása ellen? (Nincs!) Ha nincs, akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a. 9. | eredeti szövegét elfogadni, szemben az előadó úr által módosított szöveggel, igen, vagy nem? (Nem!) Az eredeti szöveg nem fogadtatván el, az előadó úr által módosított szöveget jelentem ki elfogadottnak. Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. A törvényjavaslat letárgyalásával egyidejűleg elintézést nyert a Feministák Egyesületének és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Országos Nőszervező Bizottságának Kéthly Anna képviselőtársunk által benyújtott és ellenjegyzett kérvénye. Erődi-Harrach Tihamér képviselő úr mint az igazságügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! Van szerencsém a Képviselőház igazságügyi bizottságának jelentését beterjeszteni a királyi ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a királyi bírósági és királyi ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről szóló 11. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását s annak idején napirendre való tűzését. Elnök: A jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja; annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő (Egy hang a középen; Letelt!) még megengedi, hogy áttérjünk a napirend következő pontjára, (Derültség. — Taps a jobboldalon.) ennélfogva napirend szerint következik a mentelmi bizottság 54. számú jelentésének tárgyalása Andaházi-Kasnya Béla országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Krüger Aladár előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A szegedi kir. főügyészség ^Andaházi-Kasnya Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a gyulai kir. törvényszék megkeresése szerint Endrődön 1935. évi március hó 20. napján 16—17 óra között — tehát a gyomai választókerületben az 1935. évi országgyűlési képviselőválasztás el-