Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-39
196 Az országgyűlés képviselőházának A passzív légvédelem szerintem két részre oszlik. Az egyik része egy bizonyos, lelkeket előre fegyelmező, trenírozó rész, amely arra vonatkozik, hogy a polgári, civil lakosságot már békében magával a légi támadás gondolatával nem azt mondom, hogy megbarátkoztatják, de legalább is ezzel a gondolattal megismertetik és az ehhez fűződő védekezések lehetőségét vele megismertetik. Ez valóban egy didaktikai, vagy mondjuk: pedagógiai feladat, az a feladat, hogy a lakosságot már előre lelkileg ellenállóbbá tudják tenni, s a viselkedését konkrét veszedelem esetében előre megszabják és előírják. Nekem semmi kifogásom nines e rendelkezés ellen. Természetesnek tartom azt, — akármennyire egyetértek azzal, hogy ennek az országnak minden körülmények között a maga neutraUtását fenn kell tartania, mert végső katasztrófát jelent ránézve bármilyen módon egy háborús kalandba való belerohanás (Ügy vam>! a szélsőbaloldalon.) hogy a kormányzati lelkiismereti kötelesség odáig terjed, hogy egy esetleges megtámadás esetére a polgári lakosságot előre fegyelmezi, kioktatj cl? £L megfelelő ismeretekkel ellátja. (Ügy van! a jobboldalon.) Ebiben a kérdésiben tehát egyetértünk. Most az a kérdés, hogy milyen eszközök útján tudjuk ezt elérni 1 ? Szerintem itt feltétlenül bekapcsolandó elsősorban az iskola, mert legyünk tisztában azzal, hogy a 14 éves vagy a fölött álló fiatalságot nem kaszárnyákban kell oktatni erre a légi védekezésre, hanem a fennálló iskolák, keretén belül kell oktatni. Eckhardt t. képviselőtársam szóvátette a a büntető rendelkezések zavaros voltát. Magam is megállapítom, viszont észszerűnek, érthetőnek találom, mert hogyan lehessen észszerű büntető rendelkezéseket tenni olyan törvényjavaslatban, ahol az elkövetett cselekmények alanyai a 14 éves kortól kezdődőleg a 60 éves életkorig vannak megállapítva. Természetes, hogy itt igen komoly és okos intézkedéseket tenni nagyon nehéz, mert ha egy 14—15 éves gyermeket berendelnek légvédelmi gyakorlatra, a légvédelmi gyakorlat keretében elkövetett visszaélési engedetlenségért nem lehet- úgy megbüntetni, mint esetleg egy 30, vagy 40 éves állampolgárt. Ezek a rendelkezések tehát természetszerűleg zavarosak. En a magam részéről tehát nem emelek kifogást ennek az oktató, ennek a lelkileg előre elkészítő eljárásnak rendezése és statuálása ellen, abban azonban teljesen igazuk van az én t. képviselőtársaimnak, hogy lehetetlenség 14 évtől 60 éves korig gyakorlat és kiképzés címén az állampolgárok szabadságát minden korlátozás, minden korlátok nélkül kiszolgáltatni a mindenkori kormánynak. Hiszen itt van előttem a véderőtörvény, amelyre hivatkoztam, amelyet az általános véderőkötelezettség alapján építettek fel, ahol megállapították a népfelkelés keretébe, a póttartalék keretébe tartozók kötelezettségét, az évi gyakorlati kötelezettséget és pontosan megállapították, hányszor, milyen időközökben és milyen időkben lehet valakit behívni. (Eckhardt Tibor: Ferenc József alatt így volt.) Ne méltóztassék egy gesztussal ezen túlmenni, hogy végeredményben az állampolgárok legsajátosabb személyes szabadságát minden korlátozás nélkül rábízzuk a mindenkori kormányokra. (Eckhardt Tibor: Az újoncmegajánlási jog nullifikálása! — Rupert Rezső: Ilyet még Hitler sem tett. — Végváry József: Ez nem 39. ülése 1935 június 26-á/n, szerdán. politika! — Rupert Rezső: Önök visznek bele politikát, hogy a polgár szabadságát le lehessen tiporni! — Horváth Zoltán: A 89-i törvény sem volt politika, mégis megállapították! — Eckhardt Tibor: A katonánál tudjuk, hogy mire van kötelezve, itt is tudni akarjuk, hogy ki mire köteles!) Azt hiszem, a miniszterelnök úr be fogja látni, hogy ez nem jogászi szőrszálhasogatás, hogy ez komoly alkotmányjogi aggodalom, amelyet honorálni keli, amelynek honorálása nem ütközik lehetetlen akadályokba és nehézségekbe. (Eckhardt Tibor: Ha tudja, hogy mit akar!) Hogy milyen keretekben és miképpen szerveztessék meg ez a kiképzés, ez is olyan kérdés, amelyről beszélnünk kell. Vannak országok, ahol ezt az egész előzetes kiképzést elintézik a , vöröskereszt keretében. Ezt a legszerencsésebb gondolatnak tartom, egy meglevő organizáció keretében, úgy, amint Eckhardt t. képviselő úr mondta, önkéntes jelentkezés alapján. De hajlandó vagyok elmenni odáig is, hogy bizonyos kötelezettségek megállapítása alapján történjék ez a kiképzés. Nem látok azonban semminemű támpontot arra, hogy ennek a passzív védekezésnek költségei mit fognak kitenni és ki fogja azokat viselni. Van itt bizonyos rendelkezés létesítmények tekintetében, amelyekben az állam részt fog venni majd az egyes úgynevezett érdekeltekkel együtt. Hogy ezek mennyiben érdekeltek és mennyiben helyes a kiindulási alap, hogy azokat megterheljük, arról később fogok szólni, de ez az előzetes kiképzés és mindaz, ami ezzel összefügg, tehát egy speciális légvédelmi tűzoltóság kiképzése, egy speciális légvédelmi mentőszolgálat kiképzése, egy speciális légvédelmi rendészet megteremtése horribilis költségeket emészt fel. Ezzel tisztában kell lennünk. Kii fogja ezt fedezni; az államkincstár fogja fedezni? Honan fogja a t. miniszterelnök úr fedezni? Mert hiszen ebben a törvényjavaslatban állami kiadások emelésére nem kap felhatalmazást a miniszterelnök úr. Hogyan fogja elhelyezni ezeknek a költségeknek fedezeti kérdését, honnan fog fedezetet teremteni ezekre a kiadásokra? (Eckhardt Tibor: Nincs ez átgondolva!) Ha pedig az állam nem is gondol ebben a pillanatban arra, hogy ezekre honnan szerezzen fedezetet, akkor ez az egész légvédelmi konstrukció már alapjában meg is dőlt. Alapjában megdőlt, mert ha akár a polgári lakosság kioktatását tekinteni, akár ezeknek a passzív légi védekezési berendezkedéseknek megvalósítását, ebben a tekintetben a t., Ház a legnagyobb homályban van úgy azoknak miértéke, mint fedezete szempontjából. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem tudom, hogy mit gondol a miniszterelnök úr ezek közül gyorsan megvalósíthatónak, én azonban gyakorlatilag az utóbbi három napban két tapasztalatot szereztem. Az egyik tapasztalatom az, hogy valaki felhívott telefonon és közölte velem, hogy nagyon fontos mondanivalója lenne ezzel a légvédelmi törvényjavaslattal kapcsolatban. Azt hittem, hogy egy kiváló szakértővel fogok szembenállni. Felkeresett egy úr és közölte velem, hogy ő gázálarcokat állít elő, (Derültség a baloldalon.) tehát nagyon érdekelné e javaslatnak indokolása és érdekelnék azok a részletek, amelyeket a sajtóból nem tudott meg. Volt azután egy másik személyes tapasztalatom. A budapesti tűzoltófőparancsnok úr az utóbbi héten leveleket intézett különböző vállalatok-