Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-39

Az országgyűlés képviselőházának 39. hoz és kérte, hogy megbeszélésre küldjenek ki valakit hozzá. Megbeszélés volt nála és ezen közölte a tűzoltófőparancsnok, aki, úgylátszik, törvény nélkül is megteszi immár a maga intézkedéseit, hogy itt arról van szó, hogy egyes vállalatoknál ki fognak két-három embert' képezni a légvédelemre és ezek fogják továb'bképezni a vállalat munkásait és alkalmazottait. Ez idáig teljesen rendben van, ez egy előrelátó, alkalmazkodó tűzoltófőparancsnok. Ugyanakkor a, miniszterelnök úr önmagára mutat... (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Nem! Bocsánatot kérek, diszkréten!) A miniszterelnök úr ezzel jelzi, hogy ez nem az ő tudomása nélkül történt, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Nagyon helyeslem!) Ugyanakkor azonban jelezték azt is, hogy a vállalatoknál — és most kíváncsi vagyok, hogy szintén a minisztereklök úr intenciója szerint és tudtával történt-e ez is — gázmaszkofc kell majd beszerezni és e gázmaszkoik ára 18—25 pengő között mozog, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Akkor rossz a maszk, inert a jó, hatvankettőbe kerül! Különben pedig ez már nem az én intencióm!) Meg is voltam győződve róla, azért már jó előre óvatosságra figyelmeztettem a miniszterelnök urat. (Eckhardt Tibor: Azért jó a törvényben előre megszabni az árakat. Még nincs is törvény, máris csinálnak üzleteket! — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Lesz instrukció!) T. Ház! Azért hozom fel ezt a kérdést, hogy a törvényhozás tagjai gondolkozzanak rajta, milyen konzekvenciái lesznek ennek az elgondolásnak. Ha jól emlékszem, a miniszterelnök úr azt mondotta, hogy a 8 millió magyarnak gázmaszkkal való felszerelése 290 millió pengőbe kerül, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Körülbelül! — Eckhardt Tibor: Nagy bolt! — Derültség.) Hát méltóztassék elgondolni, hogy micsoda perspektívák nyílnak itt meg ennek a törvényjavaslatnak a megszavazásával. En meg vagyok győződve arról, hogy a miniszterelnök úr nem 8 millió gázmaszkra gondol, hanem, mérsékeltebb számra leesökkentve, talán a lakosság 2—3%-ára gondol; azt hiszem, hogy körülbelül elgondolás, hogy azokat szerelik fel, akik közvetlenül aktív működést fejtenek ki egy ilyen gázvédelmd akcióban. De ez is horribilis pénzösszeg. Hát méltóztattak arra gondolni, hogy ezt valakinek elő kell teremtenie. Ezt valakinek meg kell fizetnie? Méltóztatnak látni, hogy egy 25 pengős gáz,maszk nem is jó, testhezálló, használható gázmaszk és nem is tudjuk, hogy a megfelelő gázmaszk mibe kerül, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: 62 pengőbe!) Ha már most komolyan végig gondoljuk azokat, amiket most itt — ne méltóztassék rossznéven venni — hazafias szóvirágok között adunk elő egymásnak, hát azok mögött bizony súlyos 10, sőt 100 milliók vanak, amelyeket valamiképpen elő kell teremtenie a magyar gazdasági életnek, az államnak, a községnek, közületeknek és magánosoknak. T. Ház! Ezekntán legyen szabad a másik csoporttal, az úgynevezett légvédelmi berendezkedések kérdésével foglalkoznom. Nem akárokitt visszatérni arra a vitára, hogy az aktív légvédelemben minek van nagyobb szerepe: a repülŐézázadoknak-e, — amint Hegedüs t. barátom mondotta — vagy pedig a tüzérségi elhárításnak, — minthogy megállapíthatjuk itt, hogy a katonák is havonként változtatják erről véleméKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ III. ülése 1935 június 26-án, szerdán. 197 nyüket. Van olyan felfogás, amely a tüzérségi védelmi intézkedéseknek tulajdonít nagyobb effektust, és vannak olyanok, akik a repülőszázadoknak tulajdonítanak nagyobb hatást. Hát az egészen bizonyos, hogy mi ennek a törvénynek a keretén belül repülőszázadokat nem tudunk létrehozni, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Trianon ellen van!) Trianon ellen van és — ami még ennél súlyosabb, miniszterelnök úr — anyagi erőink ellen van. (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Szintén!) Merfc Trianont még csak keresztül tudnánk törni és arra mindenki megadná a felmentést a miniszterelnök úrnak, az annyagi erők hiányát azonban nem tudjuk keresztültörni. Már most van itt egy elgondolás, hogy tudniillik ezeknek a légvédelmi berendezkedéseknek a költségeit az egyes érdekeltek is viselni fogják. Ez az elgondolás — amint hallottam a bizottságban is — körülbelül a következő: Ha van egy gyártelep, vagy van egy magánbirtok, amely például egy kritikus ponton, egy hídfőnél terül el, akkor a kormánynak az az elgondolása, — minthogy ezek inkább ki vannak téve a légi támadásnak — hogy ezeknél kell elhelyezni a légi védekezés eszközeit, amiért igazságos és jogos, hogy ezeknek az eszközöknek költségében osztozkodjanak azok is, akiknél ezek az intézmények, ezek a berendezések létesíttettni fognak. Én azt hiszem, t. Ház, hogy ez az egész gondolkodás elejétől kezdve hamis. Tisztában kell lentiünk azzal, hogy ha egy külállam háborút indít Magyarország ellen, akkor nem a dunaí'Öldvári hídfőnél elterülő földbirtokos ellen, sem a Budapest határában lévő gőzmosóda ellen intézi azt a támadást, hanem Magyarország ellen, a 8 millió magyar lakos exisztenciája és léte ellen intézi, és ha ezek között vannak olyan szerencsétlennek, akik stratégiai okokból nagyobb veszedelemnek vannak kitéve: engedelmet kérek, minden logikának a feje tetejére állítása az, hogy azoknak, akik nagyobb veszedelmet viselnek, a veszedelem elhárítása okából többet kelljen fizetniök. Én nem vagyok hajlandó odáig elmenni, t. Ház, hogy egy szerencsétlen kis vállalat Budapest határában nagyobb összegekkel legyen megterhelhető és ugyanakkor talán a Bakony aljában elhúzódó 10.000 holdas birtok mentesítve legyen ezek alól a légvédelmi költségek alól, amely légvédelmi költségeknek nagyságát csak azok az odadobott számok mutatják. (Gr. Festetics Domonkos: Mi adjuk a katonákat, a lovakat, mi adjuk a szekereket a háborúban. A nagyipar is adjon valamit, az ügyvédek is adjanak. A gazda eleget ad. — Zsindely Ferenc: A tanyai parasztokkal akarjuk megfizettetni?!) Bocsánatot kérek, ez honvédelmi javaslat. Azt méltóztatott mondani, hogy a politikát ebből ki kell kapcsolni. Hát akkor ki kell kapcsolni az ilyen közönséges demagógiát is. (Zsindely Ferenc: Kikérem magamnak! Az a demagógia, amit az úr csinál! — Zaj. — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Halljuk, uraim!) Nem értem ezt a nagy idegességet. Abból indultam ki, hogy honvédelmi kötelezettségről van szó, abból indultam ki, hogy teljesen jogosulatlannak tartom, hogy a vagyontárgyak minősége szerint különböztessük meg azt, hogy e kötelezettséget ki milyen mértékig teljesítse. Engedelmet kérek, ez csak korrekt álláspont?! (Ügy van! half elöl.) Nem azt mondtam, hogy azt a szegény nincstelen gazdát, azt a törpegazdát terheljük meg. (Zaj jobbfelöl.) Nem leszek hajlandó igazságosnak elfogadni azt, hogy akár Buda30