Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-37

Az országgyűlés képviselőházának 3 adta, de az a bizalmi válság, amely ennek nyomán támadt, még ma is mindig kísért. Ebben az időben volt kénytelen a kormány kiadni azokat a kényszerrendszabályokat, amelyek — fájdalom — azóta még mindig bővültek és amelyekről annyi szó esett itt már a törvényhozásban, különösen a költségvetések tárgyalása alkalmával s amelyek mind a gazdasági erők szabad kibontakozásának az akadályai, amelyek lebontására tehát állandóan törekednünk kell. Bármennyire szükségesnek és kívánatosnak tartanánk is azonban ezeknek a kényszerrendszabály oknak megszüntetését, avagy enyhítését, ha tárgyilagosan nézzük helyzetünket, akkor be kell látnunk, hogy a világgazdaság mai rendkívül bonyolult helyzetében, amidőn az egész^ világon az évszázadok alatt kialakult gazdasági rend felbomlott, lehetetlen «zekét a rendszabályokat mellőzni niert f élő,hogy az időelőtti enyhítő rendelkezések esetleg veszélyeztetnék az eddig elért gazdasági és pénzügyi konszolidációt, amely pedig alapja minden további gazdasági rendnek. Különösen félő volna, hogy esetleg oly visszahatást válthatna ki egyegy ilyen időelőtti rendelkezés, hogy annak következménye az egész nemzetet gazdaságilag tehetné tönkre. Hiszen látjuk, hogy még a leghatalmasabb államok is ebben a gazdasági zűrzavarban kénytelenek voltak olyan rendszabályokat életbeléptetni, amelyek minden gazdasági törvényszerűséggel ellentétben állanak. De ezeket a rendszabályokat kénytelenek voltak megtenni és életbeléptetni azért, mert ezekkel tudták csak nemzetüket a nagyobb katasztrófáktól megmenteni. Ha tehát ezek a hatalmasabb és gazdaságilag is erősebb államok kénytelenek voltak ilyen intézkedéseket tenni, hogyne kellett volna a mi kicsiny és csonka nemzetünknek megtennie azokat, amikor tudjuk, hogy gazdaságilag csak függvényei vagyunk a világgazdaság helyzetváltozásainak. A körülöttünk lévő államok autarehikus törekvései, amelyre már úgylátszik teljesen be is rendezkedtek s azok a felénk meredező hatalmas védő vámfalak, amelyek szinte áttörhetetlenek, kívánatossá és szükségessé teszik ezeknek a rendszabályoknak további fenntartását, - mert csak ezeknek az intézkedéseknek betartásával vagyunk képesek államgazdasági életünk folytonosságát biztosítani s csak ezekkel a rendelkezésekkel voltunk képesek azt a romboló folyamatot feltartóztatni, amely 1931-ben megindult. E zárszámadás adatai bizonyítják a,

f legélénkebben a kormány céltudatos gazdasági és pénzügyi politikáját s ebből látjuk, hogy csak ezen óvatos állami gazdálkodás révén menthetjük meg gazdasági erőinket a remélhetően már nem hosszú idő múlva bekövetkezhető jobb időszakig. T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy a zárszámadás adatainak ismertetésénél eltérjek az eddig követett szokástól és ne olvassam fel az óriási tömegű számsorokat, amelyeket magábanfoglal a zárszámadás. Hiszen ezek a törvényhozás minden tagja előtt ismeretesek. Azonban azokra a lényeges dolgokra kívánok rámutatni, amelyek a megszavazott és törvénybeiktatott költségvetéstől való eltéréseket mutatják. Ebből láthatjuk a kormány^ működésének minden adatát és ebből láthatjuk meg azokat az irányokat, amelyeket a kormány követett akkor, amikor a rendelkezésére bocsátott költségvetést felhasználta. Az 1933/34. évi költségvetésre^ vonatkozólag az előirányzott kiadások és bevételek a következőképpen alakultak. Az állami közigazgatás kiadásai 764'9 millió pengőben, a bevételek '. ülése 1935 június %h-én, hétfon. 149 752*8 millió pengőben, a deficit annakidején 12*1 millió pengőben volt megállapítva. Az üzemi kiadások előirányzata 408"4 millió, a bevétel 344*3 millió, a deficit 64*1 millió pengőben irányoztatott elő. Egybevéve az állami közigazgatás és állami üzemek előirányzott kiadásait, azok 1173*3 millió pengőt tettek ki, az előirányzott bevételek pedig 1097*1 millió pengőt. Ennek következtében az 1933/34. évre 76*2 millió pengő deficit volt előirányozva. Ezzel szemben az 1933/34. évi zárszámadás lerovási adatai szerint a közigazgatási kiadások összege 755*4 millió pengő, a bevételek pedig 808*6 millió pengő. Az üzemi kiadások összege 429*9 millió pengő, a bevételek összege pedig 379*5 millió pengő. A deficit tehát itt 50*4 millió pengő, vagyis az állami közigazgatás és az üzemek kiadásainak összege kitett a tényleges lerovásban 1185*3 millió pengőt, a bevételek összege pedig 1188*1 millió pengőt. A bevételi többlet tehát 2*8 millió pengő. Abból a célból azonban, t. Ház, hogy a költségvetés és zárszámadás adatait egymással szembeállíthatssuk és ennek alapján megállapíthassuk, hogy a költségvetésben kifejezésre juttatott tervezet a valóságban miként alakult, a zárszámadás, valamint költségvetésünk adatait közös nevezőre kell hozni. Ez a következőképpen alakul: A zárszámadásban kimutatott kiadásokból le kell vonni az 1933 : II. és az 1933 : XXVII. tcikkben foglalt, tehát a külön törvényen alapuló beruházási kiadásokat, amelyek annakidején természetesen költségvetésünkben nem szerepelhettek. E beruházások fejében levonandó volna az állami közigazgatás kiadásaiból 7-9 millió pengő, az üzemek kiadásaiból pedig 3-9 millió pengő, összesen tehát 11*8 millió pengő. A bevételekből is ie kell azonban vonnunk azokat a kölcsönökből származó bevételeket, amelyek részben a deficit eltüntetésére, részben pedig az említett beruházásokra vétettek fel. Ezen a címen levonandó a közigazgatás bevételeiből 43-1 millió pengő, az üzemek bevételéből pedig 26 millió pengő, öszszesen 69*1 millió pengő. E levonások után a zárszámadás eredménye a következő: Közigazgatási kiadás 747-5 millió pengő, bevételek 765-5 millió pengő, a bevételi többlet 18 millió pengő. Üzemi kiadások 426 millió, bevételek az üzemeknél 358-5 millió pengő, a deficit 72-5 millió pengő, vagyis együtt a közigazgatási és üzemi kiadások összege 1173-5 millió pengő, a bevételek összege pedig 1119 millió pengő. A hiány összege tehát az előbb említett 762 millió pengővel szemben 54*5 millió pengő. Már most közös nevezőre hozva a költségvetési és zárszámadási adatokat, azt látjuk, hogy a kiadásoknak mindössze 0"2 millió pengő többletét nemcsak teljes mértékben ellensúlyozta, de jelentékeny mértékben felül is multa a bevételek 21-9 millió pengős többlete. Ennek következtében a deficit az előirányzott 762 millió pengővel szemben 21*7 millió pengővel kisebb, tehát 54-5 millió pengőben jelentkezett Áttérve a részletekre, a közigazgatásnál az előirányzott kiadásokkal szemben 17-4 millió pengő megtakarítás jelentkezik. Az előirányzott bevételekkel szemben 12-7 millió többletbevétel érvényesült, vagyis a közigazgatás mérlege 30-1 millió pengővel javult. Amennyiben tehát érvényesültek is a költségvetéssel szemben egyes helyeken elkerülhetetlen kiadási többletek, így pl. a múlt évi előre nem látott inségaszály károsultjainak megsegítése, vagy 23*